GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Sokszor végigolvasgatva és összehasonlítva ezt a törvényjavaslatot a ma hatályban lévő Art.-vel, rendkívül nehéz megfogalmazni - így, ahogy a vitában is elhangzott -, hogy mi az, ami indokolttá tehette, mi az, ami indokolja a kormány számára, hogy gyorsan benyújtson egy mindössze három paragrafusból álló módosítást, mert az olvasásból az derül ki, hogy létrehoz ugyan egy új intézményt, a felülellenőrzés intézményét - amivel általában egyet lehetne érteni -, mivel azonban ez a törvényjavaslat rendkívül szakszerűtlen - mint ahogy az eddig a vitában elhangzott -, következik az, hogy mi, ellenzéki képviselők nyilván az alapjait támadjuk meg, és látszólag úgy tűnik, mintha mi nem értenénk egyet ezzel, hogy legyen felülellenőrzés, legyen nagyobb az adószigor az országban.
Nagyon sajnálom, hogy az államtitkár úr nem beszélt arról, hogy mit vár ettől a törvényjavaslattól, mi következik be majd ősszel, amikor ezt elfogadjuk. A vita során végighallgatva a hozzászólásokat, nekem az a véleményem, hogy például lehet egy ilyen lehetőség is, hogy megspóroljuk az őszi vitát. Mert most a három paragrafus kapcsán mindenről beszélünk, ami az adózással összefügg, tehát látszólag egy rendkívül jó gumicsontot dobtak elénk, amit mi föl is kaptunk, amivel rendesen foglalkozunk, és egyfolytában keressük azt, hogy mi lehet a mögöttes szándék. És eljutunk oda, amivel Kertész István képviselőtársam befejezte, hogy kormányzati segítséggel, rendeleti úton hozzásegítünk valakit ahhoz, hogy a közpénzek elszivárogjanak. Mert valójában a 3. § (3) bekezdésében erről van szó, hogy törvény és rendelet erejénél fogva akarja a kormány kijátszani a közbeszerzési törvényt.
Nem akarom felidézni, de itt van előttem a jegyzőkönyv: pár héttel ezelőtt zajlott a Házban a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos módosítás, és hogy milyen európai uniós vélemények és milyen hazai, akár állami számvevőszéki vagy a Közbeszerzések Tanácsának véleménye hangzott el a mi közbeszerzési gyakorlatunkról, különösen az állami, központi közbeszerzésről. Azt gondolom tehát, hogy meg lehetne tenni a hatályos törvény alapján, hogy a kormány vagy az APEH kiírja a tendert, kemény feltételekhez köti - mert ne akárki készíthessen akár szigorú számadási nyomtatványokat vagy adóbevalláshoz szükséges nyomtatványokat -, de ezek a feltételek közzétehetők, és ez alapján ki lehetne hirdetni a győztest. Nem akarom tovább ismételni Kertész István gondolatait: itt mindenképpen milliárdokról van szó.
Még néhány dolgot a szakszerűségről. És szeretném tisztelettel az államtitkár úr figyelmébe ajánlani, hogy mit jelent ebben az olvasatban az, hogy az adóhivatal elnöke és a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka. Ez az én olvasatomban most azt jelenti, hogy ők a törvény hatályba lépését követően a postájukban csak ezzel foglalkoznak. Mert a törvény az ő személyükhöz köti, át nem ruházhatják, és ettől kezdve az összes ilyen jellegű panasz náluk köt ki, és ők fognak mazsolázni abból, hogy kik lesznek azok, akik a felülellenőrzés tárgyai lesznek.
A folytatás: egyáltalán nincs határidő. Mikor, meddig? Hogy kötődik ez a módosítás, mondjuk, az elévülési határidőhöz, a hat hónap elteltéhez? Innen jönnek a bizalmatlanságaink - sajnos, az eddigi gyakorlat miatt -, hogy a hat hónap mikortól számít. Milyen a dokumentálási rendszere?
Továbbmegyek: törvényi erővel intézményesítjük a korrupciót. Mert ha ez azt jelenti, hogy a tisztelt adózó pénzzel vagy bármivel megvesztegette az ellenőrt, ettől kezdve ő fegyelmi felelősségre vonható, de az adózóval szemben már nem indítható semminemű eljárás.
Hadd emeljek ki még egy dolgot, és nem húznám tovább az időt, mert sok minden más elhangzott már. Tessék elgondolni, hogy mi lesz a 3. § (2) bekezdésének hatása! Mert ez így nagyon gyönyörű, és nagyon jól hangzott, amikor kormánypárti képviselőtársaim elmondták, hogy az adózók biztonsága megköveteli, hogy ne lehessen visszanyúlni. De tessék elgondolni: ha holnaptól mondjuk október 1-jéig kilószámra árasztjuk el az adóhivatalt, a vám- és pénzügyőrséget azzal, hogy egymást fogjuk bejelenteni új adatokról - az nincs szabályozva, hogy mekkora: lehet ez 1 forint, 10 forint, 100 forint -, a törvény erejénél fogva utána nem kell más, csak ezt lobogtatnunk, és elmenni a bíróságra, hogy kérem, az általam ismert vagy a rám vonatkozó adat a törvény hatálybalépése előtt keletkezett. Ettől kezdve örökre védett vagyok a hatálybalépés előtti időszakra. Ez van ebben a törvényjavaslatban. Ez a gond ezzel, államtitkár úr, és azt gondolom, hogy tényleg érdemes lenne visszavonni. Mi partnerek lennénk a felülellenőrzés intézményében, de azt emeljük be az őszi adótörvények módosításába és vitájába, és akkor biztos, hogy érdemi vitát tudunk folytatni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
