KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Danka Lajos képviselőtársam mondott egy érdekes mondatot az előző kormánykoalícióhoz tartozó berkekben elengedett milliókról. Úgy gondolom, hogy emellett nem lehet elmenni, bár nem ezzel szerettem volna kezdeni a hozzászólásomat. Ha tud ilyet, akkor legyen szíves, konkrétan említse meg; ha nem tud ilyet, akkor ne mondjon ilyen könnyelmű kijelentést, ami azt hiszem, hogy jóízlésű emberek érzéseinek felkorbácsolására és hangulatkeltésre alkalmas.
A számvevőszéki bizottság alelnökeként szerettem volna korábban foglalkozni ezzel a törvénnyel, de nem volt szerencsém hozzá. Áprilisban a számvevőszéki bizottság elfogadta statútumát, működésének rendjét, és ebbe belefoglalta azt is, hogy az adóbevételekkel kapcsolatos adóeljárási rendek kialakítására, törvények módosítására ráhatással szeretne bírni, és ebből a szempontból magát kompetensnek nyilvánította. Egy héttel ezelőtt Kósa Lajos bizottsági elnök úrral személyesen volt beszédem, amikor ő megemlítette, hogy ezt természetesen kikéri a Ház elnökétől bizottsági véleményezésre. Bocsánat, két héttel ezelőtt. Most két eset lehetséges: vagy Kósa Lajos bizottsági elnök úr nem tartotta azt, amit ígért, nem kérte ki Áder János házelnök úrtól bizottsági véleményezésre ezt a törvényt, vagy pedig Áder János házelnök úr úgy gondolta, hogy a számvevőszéki bizottságnak nincs köze, nincs kompetenciája a bevételek kialakulását nagyban befolyásoló, az adózás rendjéről szóló törvény alakulásával kapcsolatban, módosulásával kapcsolatban. Azt hiszem, mind a kettő rossz megoldás, mind a kettő rossz út, és remélem, hogy ez utoljára következett be.
Előttem már sokan szóltak a jogbiztonság elvével kapcsolatosan, amivel a magam részéről egyet is értek, de talán van valami, amit nem említettek elég hangsúlyosan a képviselőtársaim. Az előttünk lévő törvényjavaslat időtényezővel kapcsolatosan is érdekes megoldásokat tartalmaz. Ezzel a felülvizsgálati eljárással gyakorlatilag időkorlát nélkül fennmarad az ellenőrzés lehetősége. A jelenleg élő szabályozás, a 79. § azt tartalmazza, hogy egy éven belül lehet utólagosan az adózó számára hátrányos megállapításokat tenni. Ezt a 79. §-t az előttünk lévő törvényjavaslat ebben az értelemben nullifikálja, az 54. § (2) bekezdésének második mondatában meghatározott eseteket kivételként kezeli, kiveszi a 79. § vonatkozó előírásai alól. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy akármeddig, akár 4-5 évig is fennáll annak a lehetősége, hogy felülvizsgálat esetén kötelezik az adóalanyt többletterhek kifizetésének bevallására, illetve megfizetésére.
Nagyon érdekes az is, amit én beépített féknek értékelek, hogy az 54. § (3) bekezdésében időkorlátot állít fel a javaslat, az elrendelés feltételeinek meglététől számított 6 hónapot. Ez egy érdekes, viszonylag rövid idő, hiszen ha a felülellenőrzés négy évig lehetséges, és fennállhat mint Damoklesz kardja az adóalany vonatkozásában, akkor ez a 6 hónap mindenféleképpen kevésnek minősíthető. Tökéletesen egyetértek ezzel, hogy tényleg előfordulhatnak olyan esetek, amikor a felülvizsgálati eljárásnak létjogosultsága van, de nincs létjogosultsága ilyen értelemben a 6 hónapnak, hiszen az érintett adóalany a 6 hónap alatt tulajdonképpen még nem is értesül arról, hogy új adat merül fel az ő tevékenységével kapcsolatosan, és nem is biztos, hogy értesül róla. Ilyen szempontból ez a 6 hónap csak az adószervezeten belül és a VPOP-n belül jelent olyan határidőt, amire önmaguk ráhatással vannak.
Nagyon érdekes a (4) bekezdés a) pontja. Ez azt biztosítja, hogy ha a felülellenőrzést megalapozó feltételek az adóhatóság alkalmazottjának fegyelmi felelősségét megalapozó mulasztására, illetve kötelezettségszegésére vezethetők vissza, akkor nem lehetséges a felülellenőrzés lefolytatása. Eddig is volt ilyen ezek között a jogszabályi lehetőségek között - ahogy a fideszes képviselőtársnőm megemlítette -, és eddig kifejezetten lehetőséget adott a felülvizsgálatra és az új adó megállapítására az, ha összejátszás történt az adószervezet dolgozója és az adóalany között. Érdekes módon, amennyiben összejátszás történik, az új szabályozás szerint ez a felülvizsgálati eljárás nem folytatható le, újabb adó nem vethető ki az összejátszásban vétkes adóalany vonatkozásában. Nem tudom mire vélni ezt a kitételt, lehet, hogy a pozitív negatívvá vált az idők során.
Külön érdekes számomra, és azt hiszem, a bizalmi pozíció megrendülése kapcsán a közvélemény számára is az, hogy eddig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokság mint hivatal, mint másodfórum volt jogosult arra, hogy elrendelje a felülvizsgálati eljárást. Ezentúl az elnök, illetve a parancsnok jogosult erre; hozzáteszem, hogy csak az elnök és csak a parancsnok jogosult erre. Azt hiszem, hogy ez szükségszerűen felveti a szubjektivitás lehetőségét. Nem tudom, hogy maga az elnök úr és a parancsnok úr ragaszkodik-e ehhez a személyhez kötött jogosítványhoz, de különös tekintettel az APEH elnökére, akinek gazdasági előélete már nyilvánosságra került - természetesen nem pejoratív értelemben mondtam azt, hogy nyilvánosságra került, mert eddig még bizonyíték nem került nyilvánosságra a gazdasági előéletével kapcsolatosan -, és aki a gazdaságban tevékenykedett, mindenféleképpen úgy gondolom, hogy legalábbis eshetősége van annak, hogy az őáltala irányított gazdasági szervezetek valamelyike vonatkozásában a felülvizsgálati eljárás mint lehetőség fennáll, és ilyen szempontból az ő döntése szükségszerűen szubjektív döntés. Nem tudom, hogy ez szerencsés-e.
Második beépített fékként értékelem a 3. § (2) bekezdését, amely azt tartalmazza, hogy "ha feltételei a törvény hatálybalépését követően váltak ismertté". Megint megerősítem azt, hogy el tudok képzelni olyan esetet, amikor felülvizsgálati eljárásra szükség van, de nem tudom elképzelni azt az esetet, hogy ha ez a cselekmény szükségessé válik, akkor e feltétel csak a törvény hatálybalépését követően váljon ismertté. Ez azt jelenti, hogy aki eddig törvénytelenségeket követett el, és túlvan a soros revízióján, az eddigi időszak vonatkozásában megnyugodhat, de aki csak ezután következik soros revízióra, de ugyanakkor követte el bűncselekményét, ugyanakkor sértette meg az adójogszabályokat, akkor őrá e törvény feltételei már vonatkoznak.
Legutoljára hagytam azt, amiről úgy gondolom, hogy leginkább megmagyarázza azt, hogy miért most terjesztette be a kormányzó koalíció ezt a törvényjavaslatot. Én is úgy gondolom, hogy nincs még ősz, nincs itt az adótörvények ideje, nincs egyetlenegy olyan tétele az általam felsorolt módosításoknak, amely már holnap, holnapután vagy esetleg egy hónapon belül múlhatatlanul szükségessé teszi az új szabályok életbe léptetését. Egyetlenegy pont van, amiről úgy gondolom, hogy befolyásolhatta a koalíció döntését: ez pedig az életbe léptetéssel kapcsolatos 3. § (3) bekezdése.
(19.20)
Eszerint felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza a nyomtatványok előállításának, forgalmazásának, értékesítésének rendjét. Ha az adóhatóság és a VPOP maga kíván gondoskodni a nyomtatványokról, ezt megteheti. Erre élő, törvényes rendelkezések vannak, hiszen a közbeszerzési törvény vonatkozik erre a beszerzésre akkor is, ha az értékesítés rendjét akarja valamilyen különleges módszerrel meghatározni. Nem látom annak az értelmét, szükségszerűségét, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alól kivegyük ezeket az adónyomtatványokat, hiszen tekintettel arra, hogy majd' 3 millió adózó állampolgárról és 1 millió egyéni vállalkozóról és társas vállalkozásról van szó, bizony ez egy többmilliárdos üzlet, többmilliárdos megrendelés, és mint olyan, keményen a közbeszerzési törvény hatálya alá kell hogy tartozzon. Nagyon remélem, hogy a kormány nem gondolta azt, hogy a kormányrendeletben különleges szabályokat állíthat fel a közbeszerzési törvényt megkerülendő. De csak ezzel tudom megmagyarázni és indokolni azt, hogy miért most. Nyilvánvalóan azért, mert ha szeptemberben kerülne előterjesztésre ez a törvénymódosítás, akkor október-novemberben az elfogadás időpontjára már félkész állapotban vannak a nyomtatványok. Nagyon sajnálom, hogy ilyen fegyverekhez nyúl a kormányzat, nagyon sajnálom, hogy a közbeszerzési törvényt ilyen módon meg akarja kerülni, és sajnálom, hogy egyáltalán a koalíció ehhez a nevét adta.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
