TARDOS MÁRTON
TARDOS MÁRTON
TARDOS MÁRTON (SZDSZ): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. Az adózás rendjéről szóló törvény, amelynek a módosításáról tárgyalunk most, az egyik legbonyolultabb törvénye a magyar jogalkotásnak és a magyar gazdasági élet megalapozásának.
A vita már elég sok részletről szólt, és én nem akarom megismételni az előttem szólók mondanivalóját. Én egyetértek a költségvetési bizottság többségi álláspontjával, amit megszavaztam, és ennek következtében lényegét tekintve egyetértek azzal is, amit Bauer Tamás az előbbiekben mondott. Mi az, amiért mégis úgy gondolom, hogy érdemes szót ejteni? Hangsúlyozottan ki szeretném mondani, hogy a magyar vállalkozók nem két homogén egységre oszlanak, nevezetesen a tisztességesekre és a tisztességtelenekre.
Az 1989-es átalakulás után kialakult magyar helyzetben egy teljesen új adórendszert és vámrendszert alakítottunk ki, amelynek nem voltak előzményei és tradíciói, vagy amely nem a tradíciókra és az előzményekre épült, hanem minőségileg más, mint amiben 1989-ben a magyar vállalatok éltek. Nem is beszélve arról, hogy az 1989-ig működő kisvállalkozási világban és magánszektorban erkölcsileg magas rendű értékűnek számított az adócsalás és a törvények be nem tartása, mert az a vélemény alakult ki - és ez társadalmilag elfogadott, legitim vélemény volt -, hogy a túlzott adózás alá eső magánvállalkozásokat az állam az adótörvényekkel tönkreteszi, a kisvállalkozás az egészséges fejlődés alapja, és ezért egyáltalában nem számított tisztességtelennek az adók kijátszása.
Tudomásul kell venni, hogy ennek következtében - nem is a világ tendenciájával ellentétesen - az adóelkerülés technikáit a magyar társadalom széles körben alkalmazza. Nincs olyan homogén egység, hogy pontos adófizető és tisztességtelen vállalat, hanem ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül alkalmazza az adóelkerülés legális és illegális elemeit. Indokolt-e, hogy ez ellen fellépjünk? Természetesen indokolt, és egy sokkal igazságosabb adóbehajtási rendszerre kell törekednünk. A kérdés az, hogy a most benyújtott törvénymódosítás szerencsés-e ezen stratégia végrehajtásában.
Egy érv elhangzott, hogy nem szerencsés, ha a törvényt az év folyamán a következő 2-3 hónapban kétszer módosítjuk. Alá szeretném támasztani ezt az érvet még azzal is, hogy nem szerencsés egy ilyen bonyolult törvényjavaslatból - amelynek a teljes körű átgondolása feltétlenül a kormány és a parlament feladata - kiragadni ezt a felülellenőrzés nevű furcsa fogalmat, és csak ezzel az egy kérdéssel foglalkozva módosítani. Nemcsak azért, mert ez ellentétes a Fidesz és más pártok ígéreteivel - nevezetesen többszöri felülvizsgálás és átalakítás -, hanem azért is, mert itt nyilvánvalóan szükség van több és meggondolt átalakítási rendszerekre, amelyek biztosítják azt, hogy az adómorál az országban javuljon.
Van ezenkívül még egy fontos érvem, amit el szeretnék mondani, nevezetesen az az érv, hogy ha valahol indokolt az, hogy a kormány a vállalatok körével, a kamarákkal, a vállalatokat képviselő szakmai társaságokkal tárgyaljon arról, hogy hogyan lehet ezt a feladatot megoldani, akkor biztos, hogy ez az a törvény, ahol az ilyen tárgyalásnak a törvény benyújtása előtt nagyon fontos szerepe lenne, és ez a tárgyalás és a konszenzusra való törekvés igyekezete az egyedüli előfeltétele annak, hogy egy lényegesen jobb helyzet alakuljon ki a jelenleginél. Ennek alapján én egyetértek a bizottságunkban elfogadott azon állásponttal, hogy szerencsésebb lenne, ha a kormány visszavonná ezt a javaslatot, és akkor venné újra elő, amikor újra a 2000-es adótörvények és költségvetési törvény elfogadásával egyidejűleg az adózás rendjének általános feladatait és általános fogalmi rendszerét újratárgyalja.
Én azt hiszem, hogy ez nem egy kötözködés az ellenzék oldaláról, hanem egy lelkiismereti kérdésnek az őszinte felvetése. Nevezetesen, a magyar gazdaság fejlődésének, a kormány és a vállalatok, a kormány és az állampolgárok együttműködésének az egyik legnagyobb akadálya a bizalmatlanság. A bizalmatlanság nem véletlenül alakult ki, és nem kell ezen csodálkozni, hogy bizalmatlanság van, mert ahol ennyi új törvényt kell kialakítani viszonylag rövid idő alatt, és ilyen gyönge tapasztalatok alapján kell a törvényeket kidolgozni, ott ilyen típusú bizalmatlanság szükségszerűen kialakul.
(19.00)
Ott, ahol gazdasági visszaesés van egy olyan korszakban, amelytől az állampolgár, a vállalatok gyors felemelkedést reméltek és remélnek a következő időben is, ott a bizalmatlanság nem véletlen jelenség, hanem szükséges és elkerülhetetlen jelenség, és ezért a részletlogika érvényesítése mellett ezen fő kérdés megoldására kell törekedni.
Úgy gondolom, hogy nem ellenzéki kekeckedés az, amikor ezt a kérdést felvetjük, hanem a probléma tényleges megértésén alapul. Nem jó az adózási morál az országban, nem jó az adózás kialakult rendje, és ez nem kis szerepet játszik abban, hogy egy igazságtalan és társadalmilag nehezen elviselhető adóbefizetési rend alakult ki az országban, ami ellen a társadalom széles rétegeinek jogos kifogása van. Ezen változtatni kell, de változtatni csak közös erőfeszítéssel lehet. Csak akkor lehet, ha a részleteket a társadalom széles körével megtárgyaljuk, és ez a konkrét javaslat most nem egy ilyen tárgyalás eredményeként született meg.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
