DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS
DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi közösség következetes erőfeszítései sikerre vezettek az elmúlt időszakban. A jugoszláv vezetés meghátrált, a szerb erők távozásával egyidejűleg zajlik a békefenntartó csapatok bevonulása Koszovóba, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata, valamint a NATO és Jugoszlávia között létrejött katonai technikai egyezmény nyomán körvonalazódnak a tartós rendezés kilátásai.
Mindebben döntő szerepe volt és van a NATO határozott akciójának, tagállamai egységes fellépésének. Magyarország kezdettől fogva ugyanazoknak az értékeknek a védelmében lépett fel, amelyek a szövetséget is cselekvésre késztették. Alapvető érdekünk, hogy térségünkben minden állam garantálja lakosai számára az emberi, benne a kisebbségi jogokat, és ugyanilyen fontos érdekünk a régió békéjének és biztonságának megóvása, megszilárdítása. Rendkívül fontos, hogy a békefenntartás és a rendezés további szakaszaiban ugyanezen értékek vezéreljék a nemzetközi közösséget. Ennek támogatása nemzeti érdekünk és a NATO-tagságunkból fakadó kötelezettségünk.
Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Az önök előtt fekvő három határozati javaslat célja, ezért a délszláv válság, ezen belül a koszovói konfliktus tekintetében eddig folytatott politikánk továbbvitele megteremteni a rendezésben való hatékony és eredményes részvételünk feltételeit. Nem szorul hosszas magyarázatra, hogy Magyarországnak érdekében áll tevékenyen közreműködni a szomszédos országban lezajlott konfliktus békés rendezésében, és majdan az újjáépítésben is. Erre azonban akkor kínálkozik igazán jó esély, ha a rendezési folyamat valamennyi szakaszában, így a mostani katonai biztonsági fázisban is részt vállalunk. Feladatvállalásunk egyúttal kifejezi a NATO egysége, a közös cselekvés iránti változatlan elkötelezettségünket.
Nem utolsósorban a kormány úgy véli, hogy a vajdasági magyarok érdekeiért úgy léphetünk fel eredményesen, ha kellő súllyal képviseltetjük magunkat a rendezési folyamat valamennyi szakaszában. A koszovói rendezésben részt vevő nemzetközi erők, a KFOR tevékenységének elősegítéséről szóló határozati javaslat arra teremt lehetőséget, hogy a békefenntartásban részt vevő, összesen mintegy 53 ezer fős haderő egy része Magyarországon keresztül juthasson a helyszínre, hiszen számos, a kontingensben részt vevő állam számára ez a legkedvezőbb és a leggyorsabb útvonal. Mint ismeretes, a telepítés már megkezdődött, ezért sürgető, hogy a tisztelt Országgyűlés az alkotmány 40/C. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megadja az előzetes hozzájárulást a külföldi fegyveres erők ilyen célú áthaladásához.
Külön javaslatot terjesztett be a kormány a nemzetközi erőkben való magyar részvételről. Eszerint, amint ismeretes a tisztelt képviselőtársaim előtt, 350 fős őr- és biztosítási, valamint logisztikai feladatokat végző zászlóaljjal vennénk részt a KFOR-erőkben, továbbá javasoljuk, hogy a KFOR-parancsnokság működését a NATO igényei szerinti törzsbeosztások betöltésével is elősegítsük. Előzetes elképzelések szerint a zászlóalj fő feladata a NATO pristinai főhadiszállásának őrzése és védelme lenne. Ez a feladat a viszonylag mérsékelt költségek mellett jól látható és katonailag fajsúlyos magyar jelenlétet eredményez, ugyanakkor a jellege miatt alacsony szinten tartja az alakulat veszélyeztetettségét.
(21.20)
Az ENSZ BT ide vonatkozó határozata és a Jugoszláviával megkötött katonai technikai egyezmény aláírásával az érintett felek mindegyike beleegyezett a nemzetközi erők bevonulásába és egyetértett annak feladataival is.
Amennyiben a tisztelt Ház hozzájárulását elnyerjük, a zászlóalj legkorábban augusztus elején indulhat a helyszínre, de reményeink szerint ez bekövetkezhet akár július közepén is.
Végül a kormány ugyancsak országgyűlési határozatot javasol hozni annak érdekében, hogy gyorsan és összehangoltan cselekedhessen a határainktól délre kialakult humanitárius szükséghelyzet enyhítésében. A válság eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a nemzetközi összefogáson túlmenően ugyancsak fontos a humanitárius segítséget nyújtó külföldi fegyveres erők áthaladásához szükséges engedélyek megadása is. Ezen erők magyarországi áthaladásának előkészítésére ugyanis a leggyakrabban olyan rövid idő áll rendelkezésre, hogy éppen a katasztrófahelyzet súlyossága és időszűke miatt nem minden esetben folytatható le a külföldi fegyveres erők átvonulását megelőző szokásos eljárás.
Mindezekre tekintettel olyan parlamenti döntés elfogadását javasoljuk, amely eleget tesz az alkotmány 40/C. § (1) bekezdése követelményeinek: biztosítja a Magyar Köztársaság érdekeinek képviseletét, valamint hogy megfelelő módon, kellő időben tudjunk hozzájárulni más államok humanitárius műveleteihez. A humanitárius feladatot teljesítő külföldi fegyveres erők áthaladási rendjének a kormány döntési jogkörébe történő utalásával egyidejűleg a kormány eseti és éves összefoglaló beszámolási kötelezettséget vállal az Országgyűlés plénuma, valamint az illetékes bizottságok előtt.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a határozati javaslatokat! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok és a MIÉP padsoraiban.)
