CSIGE JÓZSEF
CSIGE JÓZSEF
CSIGE JÓZSEF (MSZP): Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Néha elbizonytalanodunk vita közben. Azt mondjuk, hogy a kimeneti ellenőrzés jó, mert közben is vajon mi történik. A nemzeti alaptantervre érdemes odafigyelni, kétéves szakaszokban határozza meg a követelményrendszert, tehát kétéves szakaszokban lehet összevetni, honnan jött a gyerek, meddig érkezett, hogyan haladhat tovább. Arról nem is beszélve, hogy a folyamatos ellenőrzés, tudásszintmérés milyen lehetőséget biztosít a tanár, az iskolavezetés, a szakértők számára ahhoz, hogy meggyőződjön, hogyan is halad a dolog.
Ez valójában nem igazi vitapont közöttünk, hiszen egyformán tudjuk, hogy mit tartalmaznak ezek az alapdokumentumok és jogszabályok. De azért azt érdemes végiggondolni, hogy hogyan működik a gyakorlatban ez jelenleg, és hogyan fog működni ezután. Jelenleg sehogy sem működik, mert valójában az oktatási intézmények túlnyomó többsége - ha évfolyamonként nézzük meg, néha 100 százaléka - tantervmentesen működik: már nem a régi, még nem a NAT, és végképp nem az, ami majd lesz. Azt gondolom, hogy minden húzás-halasztás - és ezúttal a kerettantervek belépése ilyen halasztó hatályú - árt az iskolaügynek. Úgy látszik, hogy nem sikerült és most sem sikerül olyan eszközöket és módszereket találni, amelyekkel közelebb jutnánk a konszenzushoz, és kevesebb ideig tartana már ez a huzavona, ez az interregnum, ez a "majd csak megy valamerre", de hogy előre vagy hátra, azt nem igazán tudjuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tudjuk egyformán, hogy így van.
Köszönöm.
