DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Mielőtt a napirendi felszólalásomat elkezdeném, nézzék el nekem, hogy két mondatban megemlékezzem bizottsági elnökömről, Rajcsányi Péter úrról, aki hétfőn a kezemben halt meg a Magyar Televízió épületében, munka közben. Az ő tevékenysége ebben a rövid egy évben, amióta országgyűlési képviselő volt, azt példázza, hogy választópolgárainak minden tekintetben meg kívánt felelni, és utolsó gondolatából is, amelyet velem közölt, a Balatoni Fejlesztési Tanács iránti aggodalma érződött.
Kérem kedves képviselőtársaimat, együtt emlékezzünk meg Rajcsányi Péter bizottsági elnök úrról. (A jelenlévők néma felállással adóznak az elhunyt képviselő emlékének.) Köszönöm szépen.
Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom témája a mezőgazdaság helyzete, amely, azt gondolom, némi aggodalomra okot ad, így nagyon szerencsés lett volna, ha ezt a kormánypárti képviselőkkel is közvetlenül tudom szemtől szemben ismertetni. Erre nem került sor; valószínűleg ez a téma jelentőségét tekintve az ő megítélésük szerint nem olyan, amire itt az Országgyűlésben most kellene szót vesztegetni. De bízom abban, hogy az ország közvéleményét ez valamivel jobban érdekli, és így módom van azoknak, akiknek életterét, jövőbeli sorsát meghatározza ez az ágazat, azt a rövid ismertetőt elmondani, amely a kormány korábbi megjegyzésére vonatkozóan a mai napig bekövetkezett.
Mit is mondott a miniszterelnök úr ez év februárjában? "Ezért a polgári koalíció kormánya úgy döntött, 1999-ben megkezdjük a vidék Magyarországának fejlesztését, felzárkóztatását. Erre minden reményünk megvan, hiszen egy ütőképes, szakterületének az ügyét szívén viselő csapat dolgozik rajta, s a mezőgazdasági célokra fordítható pénz összege is megnőtt, közel másfélszeresére."
Az ütőképes csapat valóban megvan, és akkora ütésekkel és olyan erővel dolgozik, hogy ezt a mezőgazdaság, úgy tűnik, már nehezen bírja. A mezőgazdasági fejlesztések és az ehhez rendelt forrás, mi elmondtuk a költségvetési vitában, nem nőtt a másfélszeresére, mindössze 17 százalékos, az inflációt is alig követő emelkedéssel számolhatunk. Ezt sajnos akkor a pénzügyminiszter úr vitatta, ő 40 százalékos emelkedésről beszélt, majd ez év márciusában Torgyán József miniszter úr hozzám küldött levelében megerősíti, hogy valóban, a támogatási keret 17 százalékkal nőtt, ami a közvetlen agrártámogatást jelenti, így nem valószínű, hogy ez a pénzeszköz minden tekintetben elég lesz azokra a célokra, amelyeket meghatároztak.
Ez be is következett: május 5-ére a beruházási pénzeszközök elfogytak - ezt a minisztérium egy felfüggesztő levélben közölte is az érintettekkel. Még azok számára sem folyósítják ezeket a beruházási keretösszegeket, akik az elmúlt évben nyerték el a támogatást, ők egy lakonikus, rövid mondatot tartalmazó levéllel kénytelenek beérni: 2000. január 1-jéig várjanak a beruházás folytatásával, s ha esetleg mégis egyéb pénzforrásból megpróbálnák ezt megtenni, akkor számíthatnak arra, hogy a korábban megítélt támogatást is elveszítik.
Hogyan akarunk mezőgazdasági fejlesztést, amikor a beruházások, a gépvásárlások, és mindaz, ami 1995 óta évi közel 100 milliárd forintnyi beruházási fejlesztési összeget jelentett, az ágazatból egyik napról a másikra eltűnt?
A bombák hatástalanításáról hallottunk hónapokon keresztül, mely úgy szólt: hatástalanítottuk a búzabombát, a kukoricabombát. Hogy hol van ez a pénz, és hol van a hatástalanított bomba, mai napig sem látja sem az, akinek ezt meg kellett volna kapnia, sem az, aki ebből hasznot remélt.
(9.10)
Bizony, a pénz 17 milliárd forint nagyságrendben erre a tervezett kereten felül tűnt el, úgy, hogy ennek gyakorlatilag az államháztartás semmiféle külön bevételét nem látta.
A mezőgazdasági termelők az infláció vonatkozásában ugyancsak jól járnak - már ami a fogyasztói oldalt illeti -, hisz 6-8 százalékos inflációs ráta jelentkezik a mezőgazdaságban, a húsnál viszont mínusz 10-15 százalék. Tehát a mostani fogyasztói árak és a termelői árak 20 százalékkal alacsonyabbak, mint két évvel ezelőtt voltak.
A gazdasági bevételek, a külkereskedelmi mérleg 20 százalékos csökkenését jelenti most a mezőgazdasági export visszaesése. Ez egyes számítások szerint az év végére megközelítheti a 600 millió dollárt.
Ezek a számok önmagukért beszélnek, és tisztelt képviselőtársaim, itt van az utolsó pillanat, amikor az Országgyűlésnek valóban foglalkoznia kellene azzal, hogy a kormány agrárpolitikájában megfogalmazott célok megvalósulnak-e, milyen irányt vesznek, és meg kellene vizsgálni, hova megy az a közel 160 milliárd forint, milyen racionális felhasználás, milyen érdekeket szolgáló pénzkifizetések történnek, mert vannak aggasztó jelek.
A szakapparátus a minisztériumban jórészt kicserélődött. Most már a dekoncentrált szervezeteknél, a földhivataloknál, az állat-egészségügyi hivataloknál, az FM-hivataloknál sajátos pályázati rendszer alapján új kinevezések történtek. Egy ilyen átcsoportosítás nemcsak a mezőgazdaságban nemkívánatos, hanem azt gondolom, az ország egészét érintően sem. Remélem, a kormány nem megy el odáig, hogy a tisztogatás, a köztisztviselő-csere kihasson olyan, a kompetenciájába nem tartozó körökre is, mint a külföldi diplomáciai testületek vezetőinek kinevezése, és remélem, hogy most nem lobbylevelek írásával vannak elfoglalva azon kormánypárti képviselőink, akik nem tisztelték meg a mai ülést.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
