TOLMÁCS
TOLMÁCS
TOLMÁCS (Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke beszédének helyszíni magyar fordítása):
Elnök Úr! Nagy tiszteletű parlamenti Képviselők! Szeretném elmondani önöknek, hogy nagy megtiszteltetés számomra, hogy a magyar emberek választott képviselői előtt állhatok. Megtiszteltetés számomra az is, hogy mentesítettek a törvény előírásai alól, amely nem tette volna lehetővé számomra azt, hogy önökhöz szólhassanak ebben a demokratikus intézményben. Azonban ki kell jelentenem azt is, hogy ha még néhány hetet vártak volna, amikor már nem vagyok Dél-Afrika elnöke, nem kellett volna ezt a veszélyes precedenst felvállalniuk. Akkor viszont önöknek egy munkanélküli, idős személyt kellett volna támogatniuk.
Ugyanakkor tudom, hogy nemcsak személyemnek szól az önök meghívása, egy olyan nép elnökének, aki az önök segítségével jutott el a szabadsághoz. A nemzetközi közösség kitartása inspirált bennünket, hogy sikerüljön megvalósítanunk céljainkat. Nagy büszkeség, hogy a nemzetközi közösség új reményt merített egy jobb világra abból, ahogy a dél-afrikaiak kezet fogtak, megszüntették az elválasztó vonalakat, elkezdtek együtt dolgozni egy olyan társadalomért, amely hű volt ideáljaihoz, amelynek nevét önök is támogatták. Eltökéltek vagyunk, mindent megteszünk annak érdekében, hogy barátainkkal együtt dolgozzunk szerte a világon azoknak az elveknek a megvalósulásáért, amelyeken osztozunk, és amelyekből nagyon sok erőt származtatunk.
Elnök Úr! A dél-afrikaiak csak néhány nappal ezelőtt, a nemzeti ünnepük alkalmával ünnepelték a demokrácia útjára való lépésüknek ötödik évfordulóját. Noha a dél-afrikaiak többségének megtagadtatott a megfelelő felkészülés, hogy komplex, modern társadalmat tudjanak kormányozni, mégis figyelemre méltó eredményeket értünk el. A gyengeségek ellenére, amelyekről tudunk, a problémák ellenére, amelyekben nagyon sok hasonlatosság van szerte a világon - a bűnözés, a korrupció, a munkanélküliség, az AIDS -, mégis vannak reményeink, hogy egyszer ezeket meg tudjuk oldani. Az elnyomó és a diszkriminatív törvények mind megszűntek az országokban. Sok millió ember, különösen a legszegényebb emberek most már érzik az új kormányprogramok áldását, tudunk biztosítani tiszta vizet, megfelelő lakáskörülményeket, egészségügyi szolgáltatást, elektromosságot, telefont a népünk számára.
(16.10)
Ami lehetővé tette, hogy ezeket megvalósítsuk, az emberek egysége és a béke, amelyet élvez nemzetünk. Ugyanakkor az együttműködés szomszédainkkal, a kontinens országaival való együttműködés, valamint a nemzetközi közösséggel a társadalmak, a nemzetek között; az eredményeink más népeknek az eredményeitől is függ. Bármi is történik a társadalom egyik szektorában vagy egy országban, hatással lesz a többiekre is. A nemzetközi pénzügyi problémák, amelyeket nemrégen tapasztaltak, bebizonyították, hogy a gazdasági nehézségek hatásai milyen messzire tudnak gyűrűzni. Még akkor is, ha lehet enyhíteni ezeket a hatásokat jó gazdasági alapokkal, mint ahogyan ezt országaink gazdasága bizonyította, egyetlen gazdaság sem védett. És igaz marad az a mondás, hogy a legnehezebb terhet mindig a leggyengébbeknek, a legszegényebb nemzeteknek kell viselniük.
Nem tudjuk izolálni magunkat a konfliktusok hatásaitól sem. Akár Afrikában, akár Európában egy ország konfliktusa könnyen destabilizálni tud egy egész régiót vagy fenyegetni a békét, a stabilitást, a prosperitást. Ez idő tájt nem jöhet úgy Magyarországra az ember, hogy ne aggódjon a balkáni fejlemények miatt. Minden konfliktus eljut egy pontra, amikor már egyetlen félnek sincs abszolút igaza vagy egyik félről sem mondható, hogy abszolút módon téved.
Nagyon komoly gondot jelentenek azok a képek, amelyeket a televízióban látunk: etnikai tisztogatás, az emberi jogok megsértése - és mi csak aggódni tudunk, hogy a világtestület hozzájárulása nélkül történnek ilyen megoldások. Ezek az aggodalmak vezetnek el bennünket oda, hogy elítéljük mind a két oldalt, és támogatni kell minden erőfeszítést, hogy rákényszerítsük a feleket, hogy visszatérjenek a tárgyalásokhoz, és ily módon rendezzék a koszovói kérdést.
A saját tapasztalatunk azt mutatja, hogy még ezek a problémák is, amelyek nagyon mélyen gyökereznek, generációkon át, tárgyalások és megbeszélések útján rendezhetők. Az a véleményünk, hogy ez a krízis csak oly módon oldható meg, ha többek között az Egyesült Államok elnöke és az orosz föderáció elnöke leülnek és tárgyalnak.
Elnök Úr! Ezeket a kérdéseket azért vetem fel - noha tudom, hogy nagyon messze vagyok otthonról -, mert ebben az egymástól kölcsönös függőségben élő világban mindannyiunktól függ az, hogyan tudjuk megerősíteni azokat a testületeket, amelyek a nemzetközi közösséget szolgálják, amelynek az a rendeltetése, hogy elősegítse a gazdasági fejlődést és a konfliktusok békés rendezését.
A mi szabadságunkat is ezeknek a támogatásával sikerült elérnünk, és segített felszabadulnunk az elnyomás és a szenvedés alól. Ennek eredményeképpen ma Magyarország és Dél-Afrika úgy viszonyulnak egymáshoz, mint egyenlő partnerek, noha más régiókban lakunk. Gazdasági kapcsolatokat építünk, amely mindkét fél érdekeit szolgálja, és erősítjük egymást, hogy sikeresek legyünk egy kompetitív, globális gazdaságban. Sokat tanulhatunk egymás tapasztalataiból, hogy hogyan biztosítsuk a demokratikus jogokat, amelyekért eddig is küzdöttünk, és hogyan tudunk nemzeti egységet létrehozni.
Segítenünk kell az oktatást, közös kutatásokat, amelyek felhasználhatók az emberek életminőségének javítására. Konzultálnunk kell egymással; együtt kell működnünk abban is, hogy megakadályozzuk a fegyverkezés elterjedését, hogy békében és biztonságban élhessünk.
Röviden: Dél-Afrika készen áll arra, hogy egy új vezetői generációval dolgozzon együtt. Határozott és erős kapcsolatokat építünk országokkal, mint például önökkel. Éppen ezzel szolgáljuk népünket és egy jobb jövőért való együttműködésünket.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nelson Mandela a képviselők hosszan tartó tapsa közben lelép a pulpitusról, kezet fog Göncz Árpád köztársasági elnökkel, majd elhagyja az üléstermet.)
(16.20)
