DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kétperceseket hallgatva az az egyetemi alapigazság jutott eszembe, hogy megfelelő tömegű adatból és megfelelő tömegű szövegkörnyezetből mindenki ki tudja válogatni a magának megfelelő irányultságú és tartalmú adatokat és szövegeket. Tekintettel arra, hogy ez alól én sem vagyok kivétel, engedjék meg, hogy az önkényes választás lehetősége helyett megpróbáljak néhány tényre utalni.
1999 első negyedévében az ipari termelés volumene márciusban 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az első negyedévben 7,3 százalékos volt a növekedés. Az ipar gyors növekedésében az export dinamizmusa vitte a fő szerepet: az ipari export volumene márciusban 23,2 százalékkal, az első negyedévben 18 százalékkal haladta meg a bázisidőszak értékét. Ezzel együtt '99 első negyedévében a kivitel dollárban 8,4 százalékkal, a behozatal 9,4 százalékkal növekedett, a passzívum tehát jelentős, 634 millió dollár volt. Ez még akkor is igen jelentős, ha a vizsgálódásaink azt mutatták: az export, hogy úgy mondjam, kilóra megvolt, tehát nem a kiment áruk mennyisége, hanem az értéke, az ára volt kevesebb. Következésképpen visszaigazolta azon előzetes, már a negyedik negyedévben megjelenő jelzéseinket, hogy a gazdaság - ahogy az itt számos hozzászóló képviselőtársam szakmai észrevételéből is kitűnt - az elmúlt hónapokban romlott, mármint a környezetünkben.
Az ipar termelékenysége márciusban 8,8 százalékkal, az első negyedévben, tehát január-február-márciusban 5,5 százalékkal növekedett. A Magyarországon befektetett összes külföldi működő tőke értéke '98 végén megközelítette a 20 milliárd dollárt, az 1999 első negyedévében beérkezett, tulajdonosi hitelekkel számolt külföldi működő tőke értéke 313 millió dollár volt.
Az idegenforgalom bevétele '99 első negyedévében 469 millió dollár, a kiadások érték 239 millió dollár volt. Az első negyedévi aktívumunk tehát 230 millió dollár volt, ami 50 millió dollárral volt magasabb az 1998 első negyedévi értéknél. Ez talán önmagában azt is mutatja, hogy akik ezen a területen - ne tételezzünk fel ellendrukkeri szándékot, de mondjuk, rossz adatbázisok miatt - pesszimizmussal szemlélik ezt az ágazatot, azoknak az aggályai nem igazán megalapozottak.
Volt már róla szó, de engedjék meg, hogy számokkal igazoljam, hogy a gazdaság munkaerő-felvevő képessége erősödött az egy évvel korábbihoz képest, az alkalmazásban állók létszáma '99 első negyedévében 2,2 százalékkal növekedett.
A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetszint '99 január-február-márciusában 16,7 százalékkal, a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal emelkedett, ami a 9,5 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 3,1 százalékos átlagos növekedését eredményezte az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban 14 százalékkal, az első negyedévben 6,5 százalékkal haladta meg '98 hasonló időszakáét.
Megértésüket kérve a sok szám miatt, engedjék meg, hogy ezeket azzal summázzam: úgy gondolom, hogy ezek a számok, amelyek ugyan messze nem olyanok, mint amilyeneket - reményeim szerint - közösen szeretnénk, de mindenképpen azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság dinamizmusa 1999 első negyedévében megmaradt. Ez jó alapot teremt nekünk arra, hogy a kormányzati gazdaságpolitika két alapvető célját, a tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, ennek a feltételeinek a biztosítását továbbra is változatlanul fenntartsuk. Meggyőződésünk, hogy csak a növekedés teremtheti meg a szűken vett gazdaságon kívüli területeknek: az oktatásnak, az egészségügynek, a közbiztonságnak a fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.
A gazdasági környezet egy adottság, ha tetszik nekünk, ha nem, hat ránk, és a hatásait mindenképpen figyelembe kell vennünk. Mindezzel együtt a környezetünk - remélhetőleg átmenetileg - romló hatásai mellett is az OECD legutóbbi miniszteri értekezletén egyetértés volt abban, hogy mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió növekedési kilátásai kedvezőbbek lesznek a második félévben, mint az első féléviek. Az Unió növekedésének gyorsulása a magyar gazdaság számára is bővülő exportpiacokat teremt. A magyar gazdaság egészében jelentős megrázkódtatás nélkül vészelte át az orosz pénzügyi válságot, többek között ez is eredményezte azt, hogy az OECD miniszteri értekezletén a magyar gazdaság teljesítménye összességében pozitív értékelést kapott.
A növekedés elősegítése érdekében számos kormányzati intézkedés van folyamatban. Engedjék meg, hogy - csak címszavakban - szóljak néhány szót a Gazdasági Minisztérium által előkészített legfontosabb intézkedésekről.
A következő hetekben tárgyalja a kormány a középtávú gazdaságfejlesztési stratégia koncepcióját, amelynek célja a magyar gazdaság európai uniós csatlakozásra való felkészítése. Folyamatban van és ugyancsak a közeljövőben kerül a kormány elé a támogatási rendszerünk EU-konform átalakítása annak érdekében, hogy a magyar gazdaság fejlesztésébe a jövő évben megnyíló előcsatlakozási alapok bevonhatók legyenek. A jövő évi költségvetés tartalmazni fogja az ezekhez szükséges társfinanszírozás forrásait. Elkészült és tárca közi egyeztetésen van a kis- és középvállalatokról szóló törvény tervezete, e tervezet szerint a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésének támogatására szolgáló forrásokat egy külön kis- és középvállalkozási célelőirányzatban kívánjuk koncentrálni. Benyújtásra került a kormányhoz a működőtőke-bevonás középtávú stratégiája is.
A tárca fontosnak tartja, hogy a gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatok forrásai 2000-ben reálértékben is jelentősen növekedjenek. A tárca prioritásai: a külföldi működőtőke-bevonás ösztönzése, a kis- és középvállalati szektor fejlesztése, a műszaki fejlesztés támogatása, az előcsatlakozási alapok bevonhatóságának biztosítása, a minőségi turizmus fejlesztése, a regionális fejlesztés és nem utolsósorban a foglalkoztatás bővítése.
A kis- és középvállalati szektor fejlesztésének támogatásán belül kiemelten kezeljük a beszállítói programot. Ennek a programnak a célja az, hogy a magyar kis- és középvállalkozások minél nagyobb része váljon alkalmassá a hazánkba betelepedett multinacionális nagyvállalatokhoz történő alkatrész- és részegység-beszállításra, ezáltal a termelésben növelhető a magyar hozzáadottérték és mérsékelhető a termelés importhányada. Ezért ez a program a külkereskedelmi mérleg hosszú távon fenntartható javítását szolgálja, és egyszersmind a kis- és középvállalati szektor számára biztos felvevőpiacot és új munkahelyeket teremt.
A közelmúltban folytatódtak a munkaerőpiacon az elmúlt évben is tapasztalható tendenciák. A havi mintán alapuló becslések hónapról hónapra a foglalkoztatottak számának enyhe növekedését mutatják. Az első negyedévi munkanélküliségi ráta 7,4 százalék volt, ami lényegesen alacsonyabb az uniós országok együttes, mintegy 10 százalékos munkanélküliségi szintjénél. Az év végéig a foglalkoztatottak számának további néhány tízezres bővítése prognosztizálható. A kormányzat ehhez a járulékok mértékének csökkentésével, a befektetésösztönzés és a munkahelyteremtés támogatásával járul hozzá. A foglalkoztatás növelése - mint ahogy azt ebben a Házban már többször megemlítettük - elsősorban a kis- és középvállalkozói szektortól várható.
(18.00)
A kormány a közelmúltban határozott a fogyasztóvédelmi politika koncepciójáról. Az elfogadott koncepció szemlélete az, hogy a piacgazdaság kiépítésével párhuzamosan fokozni kell az érdekvédelem hatékonyságát. Létrehoztuk a központi piacfelügyeleti információs rendszert, növeljük a fogyasztóvédelem területén működő civil szervezetek szerepét, és törekszünk a területi gazdasági kamarák mellett megalakuló békéltető testületek számának növelésére.
Igen jelentősnek tartjuk, hogy nagyon komoly szakmai előkészítés és szakmai viták közepette elkészült az energetika üzleti modellje, amely lényegében a verseny fokozatos bevezetésének menetrendjét határozza meg. A tárca kiemelten kezeli az országban tapasztalható területi aránytalanságok mérséklődését, és ezen belül az északkeleti országrész fejlesztését. Ennek - és ebben, gondolom, szintén egyetértés van - első számú feltétele az infrastruktúra fejlesztése, amelybe az autópálya-építéstől kezdve az ipari parkok, a vállalkozói övezetek létesítésének programjáig számos intézkedés beletartozik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy ezek az ismertetett stratégiák, elképzelések meggyőző erővel bizonyítják, hogy a kormánynak nemcsak a rövid távú, hanem a közép- és hosszú távú elképzelései is adottak a gazdaság fejlődését illetően.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
