DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közteherviselés egyrészt adófizetési kötelezettséget is jelent, a közteher viselése tulajdonképpen az adófizetés viselése is. Az 1990. évi C. törvény, amely az adózásról szól, kétféle adót különböztet meg, a közadókat - állami adókat - és a helyi adókat. Én a helyi adókról szeretnék most beszélni, különösképpen a fővárosi adórendszerről, mert 2 millió ember él itt Budapesten, tehát nem mindegy, hogy ezt az adóterhet, ezt a közterhet miként viselik a fővárosban.
A helyi adók általában az iparűzési adó, építmény- és telekadó, idegenforgalmi adó és a magánszemélyek kommunális adója. A főváros saját önkormányzati rendszere folytán ezt úgy veti ki, hogy egy rendeletben határozza meg, hogy mely adónemeket vet ki ő maga, illetőleg melyeket enged át kivetésre a kerületi önkormányzatoknak. Ez úgy alakult, hogy az 5/1990. számú fővárosi rendelet az iparűzési adót és az idegenforgalmi adót magának tartotta fenn, de akképpen, hogy ezt mint forrást megosztja saját maga és a kerületi önkormányzatok között, míg a magánszemélyek kommunális adóját és az építmény- és a telekadót a kerületi önkormányzatok vethették ki, és ezek a bevételek az önkormányzati törvény szerint is saját és kizárólagos bevételi forrásaikat képezték. A másik forrást pedig, amit a főváros maga vetett ki, az iparűzési és az idegenforgalmi adót, évente egyszer osztotta fel a főváros, ugyancsak egy rendelet szerint.
Ehhez a felosztáshoz 1994-ig szükségeltetett a kerületi önkormányzatok egyetértése, majd '94-ben egy módosítás folytán úgy változott meg, hogy csak a véleménye szükséges a kerületeknek, ami, mint tudjuk, nem jelent semmit, mert mondhatnak akármit, végül is saját elhatározása alapján fogja ezt a forrást elosztani a főváros. Élt is ezzel a lehetőséggel a főváros, és általában úgy osztotta fel az elmúlt években, hogy 60 százalék maradt neki, és a maradék 40 százalékot osztotta szét a 23 önkormányzat között. Világos, hogy ez igazságosnak nemigen tekinthető.
Tehát ebben az évben módosították ezt az 1990-es önkormányzati rendeletet is, és kimondták, hogy a kerület a jövőben csak a kommunális adót vetheti ki, az építmény- és a telekadót pedig a főváros ismét magához vonta, hogy majd ebből képez egy közös forrást, amit saját maga fog felosztani. Ezt azzal indokolta, hogy mindezt azért teszi, mert az önkormányzatok nem éltek kellőképpen az adókivetés lehetőségével, és mindig és kizárólag az adott évi helyi adót a saját költségvetésük szükségletéhez mérték. E szép megfogalmazás mit fed?
Azt fedi, hogy az önkormányzatok nagyon tisztességesen egy bizonyos önmegtartóztatást tanúsítottak, és tényleg csak olyan mértékben terhelték a saját kerületük állampolgárait, amilyen mértékben nekik feltétlenül szükségük volt erre a bevételre. Ha az önkormányzat azt a módosítást 2000. január 1-jétől teszi lehetővé, hogy most már ők szedjék ezt az adót, és ők kifogásolták a kerületeknél, hogy ez rossz, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy az állampolgárokat sokkal nagyobb mértékben fogják megadóztatni, azt is lehet mondani, hogy sanyargatni fogja újabb adókkal a főváros - ami kormánypártinak igazán nem mondható - a kerületi önkormányzatok lakosságát, és azt majd úgy fogja felosztani, ahogy eddig is, tehát 60-40 százalékos arányban. Ezzel nemcsak az önkormányzatok gazdasági önállóságát sérti, hanem kifejezetten újabb terhekkel sújtja az állampolgárokat, holott a teherbírás már valóban a tűrési határ szélén áll.
Ha közterhek viseléséről beszélünk, akkor mindenféleképpen szólnom kell a fővárosi közüzemi díjakról is, melyek ugyan kimondva bizonyos szolgáltatások ellenértékének tűnnek, és azok is, de mivel monopolhelyzetben lévő vállalatok, részvénytársaságok vetik ki ezeket a közüzemi díjakat, mégis valamiféle adó jellegük van, tehát köztehernek minősülnek.
Azt is tudjuk különböző jelentésekből, az Állami Számvevőszék jelentéséből, ügyészségi iratokból, hogy a vízműveket, a csatornázási műveket, tehát közüzemeket, a főváros teljesen jogtalanul privatizált, vitt be közüzemeket részvénytársaságokba. Sajnos nem történt ebben semmiféle változás, és azok a cégek, főleg külföldi cégek, melyek megvásárolták ezeket a közüzemeket, a monopolhelyzetet kihasználják; tulajdonképpen a lakosság kényszerhelyzetét használják ki, mert senki nem fog tudni otthon egy sparherden főzni, ha egyszer nincs kémény a lakásában, vagy senki nem fogja tudni elzárni a vizét és a kút vizét használni, mert nem tud a lépcsőházban kutat fúrni, tehát a monopolhelyzetben lévő vállalatok kihasználják ezt a lehetőséget. A maximumig kihasználják, olyannyira, hogy az elmúlt három évben 60 százalékot meghaladóan nőttek a fővárosban a közüzemi díjak.
Ezek forintra kiszámolva, persze feltételezett számokkal, egy 52 négyzetméteres lakásnál elérik a 15 ezer forintot, villany és közös költség, illetőleg lakbér nélkül, tehát nagyon megközelítik a minimálbért, ha valaki egyedül él, akkor ezeket a költségeket már alig-alig tudja fizetni. Éppen ezért ezrek lakásában már kikapcsolták a közüzemeket, mert hiszen nem tudják fizetni ezeket a díjakat. Ennek a következő lépése az lesz, hogy ki fogják lakoltatni őket a tartozások fejében, holott az alkotmány kimondja, hogy megfelelő életkörülményeket kell biztosítani minden állampolgár részére. Megfelelő életkörülmény-e az, ha valaki egy elsötétített lakásban él, mert kikapcsolták már a villanyát, egy hideg lakásban, mert nem tudja fizetni a távfűtési díjat, gázt sem tud gyújtani, ott sem tudja megfőzni kegyelmeséktől hozott vacsoráját? Biztos, hogy nem!
Következésképpen a Fővárosi Önkormányzat nemcsak durván, törvénysértő módon adta ezeket az üzemeket magánkézre, hanem folyamatosan és állandó jelleggel sérti az alkotmányt is. Nekünk, bár ez önkormányzati kérdés - de mint önkormányzati kérdés, mégis országos kérdés is -, ezt itt nem lehet tétlenül nézni. Ha a közterhek viseléséről beszélünk, arról igenis valamilyen formában tennünk kell - akár az önkormányzati törvény, akár az adótörvény módosítása folytán -, hogy ezt a képtelenséget megszüntessük.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(19.10)
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
