DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Varga államtitkár úr reagálásának azon mondataival teljes mértékben egyetértünk, miszerint a magyar gazdaság alapjai jók, a magyar gazdaság ilyen értelemben stabil. Abban már nyilván nem értünk egyet, hogy van-e szükség vagy sem változtatásra.
Csak azt szeretném felidézni, hogy ez az "alapok jók, és stabil a gazdaság", vajon minek köszönhető, vagy minek nem köszönhető. Azt hiszem, hogy semmiképpen nem az elmúlt tíz hónap kormányzati tevékenysége alapozta meg ezt a mostani helyzetet - azt, hogy ki lehet mondani, a fundamentumok rendben vannak, azt, hogy Magyarországról jó vélemény alakult ki a világban, és a magyar gazdaság valóban alapvetően jó mutatószámokkal rendelkezik -, hanem sokkal inkább az azt megelőző időszak. Nyilvánvalóan az azóta bekövetkezett külső változások nem hatottak kedvezően, sőt nyugodtan lehet azt mondani, hogy kedvezőtlenül hatottak. Ebből is adódik az, hogy van bennünk némi aggódás. Van bennünk némi aggódás azért, mert ezeket a kedvezőtlen folyamatokat, úgy tűnik, a kormány vagy nem veszi figyelembe, vagy nem tulajdonít ezeknek megfelelő súlyt, és ebből következően kitart azon álláspontja mellett, hogy változtatni szükségtelen.
A "változtatni szükségtelen" helyzet a késlekedéshez vezethet. A késlekedésért a mi kormányunkat éppen önök az elmúlt időszakban sok alkalommal pellengérre állították már. Mi azt szeretnénk, ha ez a késlekedés nem következne be, a késlekedés levét nem kellene meginnia senkinek ebben az országban, és a késlekedés eredményeképpen ne kelljen csomagot készíteni, hanem folyamatos, megfelelő korrekciókkal legyen lehetőség arra, hogy az a bizonyos stabil gazdaság, amit - még egyszer mondom - nyilvánvalóan az elmúlt évek eredményes működéseként lehet most stabilnak tekinteni, úgy haladhasson tovább, hogy a lehető legkisebb krízist kelljen elviselnie, a lehető legkisebb oldalutakat kelljen megtennie azon az egyébként általunk is üdvösnek vagy jónak vélt úton, amelyet annak idején végül is közösen gondoltunk egy irányba haladónak. Hogy most ezekben az intézkedésekben mi hiányolunk dolgokat, azt hiszem, az ellenzéknek ez a kötelessége, felelőssége is, hogy hívjuk fel ezekre a figyelmet. Reméljük, hogy a szavunk nem lesz pusztába kiáltott szó.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
