KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két, általunk jelentősnek ítélt problémakörre szeretném felhívni a figyelmet, amely az emberek millióinak helyzetét befolyásolja. Az egyik: a köz terheléséből származó bevételekből milyen támogatáspolitikát folytat a kormány; a második pedig: az államháztartás összességében második legnagyobb alrendszerének feszültségeit, súlyos problémáit szeretném bemutatni. Ezekről a kérdésekről egyébként az államtitkár úrnak a 40 perc során nem sikerült szólni.
A kormánypárti többség sikerpropagandájának meghatározó eleme a családi támogatások szerintük új megközelítése. Való igaz, a meghirdetett értékváltás demonstrálására új törvényt fogadott el tavaly az Országgyűlés. A célokat mi is tiszteletre méltónak tartottuk, hiszen a családok biztonságának újrateremtése, a gyermekvállalás feltételeinek javítása, a népességfogyás megállítása a mi célrendszerünkben is kiemelt szerepet kapott és kap. Csakhogy a megvalósítás eszközrendszere kívánnivalót hagy maga után. Számos eleme ellentmondásokat hordoz, és ma már a polgárok is egyre világosabban látják ezeket.
Az új családtámogatási törvény éppen azoktól vesz el többletforrásokat, akik a leginkább rászorulnának legalább a támogatások értéktartására. Jól hangzik az alanyi jogosultság bevezetése, amellyel a jövedelemmérés problémáját ugyan megoldották, de az adórendszer nem szedi vissza azoktól a többletet, akiknél a támogatás kevésbé indokolt. Így a kormány az értékmegőrzéssel szemben - amelyet programjában célként fogalmazott meg - törvényi korlátokat emelt. Az elmúlt egy évben világossá vált számunkra, hogy a kormánynak nincs szándékában egyenlőnek tekinteni a polgárok gyermekeit. Sajnálatos, hogy miközben a kormányprogram a családtámogatások hosszú távú kialakítása érdekében nemzeti közmegegyezésre törekszik, még egyetlen jelét nem láttuk ennek a mindennapok során.
A társadalmi kohézió szempontjából kiemelten fontos a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése. A megvalósítás jeleit itt sem lehet fellelni, mert miközben az adó- és járulékcsökkentés, a bérnövekedés korlátok között tartása, a rugalmas foglalkoztatási formák kiterjesztése a kormány programjában hangsúlyosan szerepel ugyan, az ígéreteket a gyakorlatba még nem sikerült áttenni. Adómérséklés nem volt, a járulékcsökkenést pedig ellensúlyozta az egészségügyi hozzájárulás növelése.
Összességében a közterhek mérséklése nem volt olyan mértékű, és nem fejtett ki olyan hatást, mint ahogyan azt a hangzatos szólamok ígérték és ígérik egyfolytában. Éppen ezért ma szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy a kormányzatnak nem sikerült generálnia olyan hatást, amely érdemben bővítette volna a foglalkoztatást, vagy legalább azzal kecsegtetne, hogy belátható időn belül ez bekövetkezhet. Ami pedig a munkanélküliség csökkentése érdekében kilátásba helyezett segélyezési rendszer átalakítását illeti, ennek új feltételrendszerével kapcsolatban a kormányzati körökben meglehetősen nagy csend uralkodik. A kormányzat eddigi tevékenységében még nyomokban sem lelhető fel például a beígért rehabilitációs foglalkoztatás fejlesztése vagy a munkavállalásra ösztönző rendszer kialakítása.
Tisztelt Ház! A kormány támogatáspolitikájáról elmondott kritikai értékelésem rávilágít arra, hogy a kormány saját rövid távú érdekeinek rendeli alá a támogatáspolitika alakítását. Felhasználva a mai vitanap nyújtotta lehetőséget, figyelmeztetjük a kormányt, most már valóban kezdjen hozzá a hangzatos propaganda helyett egy új szemléletű támogatáspolitika, azaz valós kohéziós politika létrehozásához.
Tisztelt Ház! A másik, általam kiemelten fontosnak ítélt problémakörre áttérve az államháztartás jelentős alrendszerének, a társadalombiztosításnak a feszültségeit szeretném elemezni. Rögtön leszögezem, nem új keletű problémáról van szó, a feszültségek nem a jelenlegi kormány felállásával keletkeztek. Olyan szempontból szeretném megközelíteni a kérdést, hogy a rendszerben meglévő problémák, nehézségek az elmúlt egy év során oldódtak-e, vagy hogy a kormánynak sikerült-e olyan intézkedéseket hoznia, ami reményt ad arra, hogy az 1997-98-ban megkezdett konszolidációs felzárkóztatás folytatódni fog, és belátható időn belül a feszültségek enyhíthetők.
Nos, nézzük az elmúlt négy hónap pénzügyi teljesítését! Miközben áprilisban az államháztartás konszolidált költségvetési hiánya 298 milliárd forintról 305 milliárd forintra - tehát mindössze 7 milliárd forinttal - emelkedett, ezen belül a társadalombiztosítás alrendszerében az első negyedév végén kimutatott 46 milliárd forintos hiány egy hónap alatt 15 milliárd forinttal, 61 milliárd forintra növekedett. Az egész évre tervezett hiány egyébként közel 42 milliárd forint. Tehát a tb-hiány növekedése jelentősen meghaladja az államháztartás hiányának növekedését.
(15.20)
Mára világossá vált, hogy a 6 százalékos járulékcsökkentés - bár jól hangzó ígérethalmaz részteljesítése volt - indokoltsága megkérdőjelezhető. Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi tíz évet tekintve ma van a legnagyobb bizonytalanságban a társadalombiztosítás rendszere.
A kormánynak tavaly nyáron ezzel kapcsolatban két határozott elképzelése volt. Az egyik: megszüntetni az önkormányzati irányítást; a másik: új szervezetet létrehozni a közvetlen Fidesz-maghoz tartozó Selmeczi Gabriellának, ezzel is lehetővé téve politikai megrendelések kiadását büntetőfeljelentések kreálásához és a mára egyre világosabb gazdasági szándékok megalapozását.
Gondoljunk vissza az elmúlt közel egy évre! Milyen érdemi változás indult el az új irányítással? Nyugodtan kijelenthetjük, hogy előrevivő elgondolások nem fogalmazódtak meg, annál inkább a bizonytalanságot fokozó intézkedések. Csak néhány mozzanatra szeretnék emlékeztetni: az államtitkárság felállításával elindult egy széles körű tisztogatás, ezzel párhuzamosan Fidesz-katonák foglalták el a különböző szakmai területek irányítását. Így lett teljes körű kötelezettségvállalással felruházott főigazgató-helyettes az államtitkár asszony komaasszonya, PR-tanácsadó annak testvére, a közbeszerzések irányítója a Fidesz főkönyvelője. (Moraj az MSZP padsoraiból.)
Az 1998 nyarára kidolgozott, auditálás alatt lévő informatikai rendszerről nem akart senki tudomást szerezni, helyette elindult - előkészítetlenül - a járulék-nyilvántartás, -beszedés APEH alá rendelése. És mindeközben a politikai államtitkár újabb és újabb rohamokat intézett, legtöbbször kormányon belül, az egységes közfinanszírozás megbontására, az általa is időről időre másképpen értelmezett több-biztosítós modell megteremtésére.
Egyetérthetünk az egyik ismert kormány-főtanácsadó azon véleményével, hogy az eddigi három jellemző válságtünet - a lakosság egészségi állapotának romlása, az ellátórendszer hiányosságai, a finanszírozás elégtelensége - mellett az utóbbi időben megjelent egy negyedik tünet is: a belső feszültség, az elégedetlenség. Az elmúlt csaknem egy évben bebizonyosodott, hogy az irányítás kormány által kitalált formája nem alkalmas a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és vagyonának a kezelésére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közpénzek elszivárgásának megakadályozása területén legfeljebb retorikai sikerek mutathatók fel, ugyanakkor a közpénzek és a vagyon feletti külső társadalmi kontroll lényegesen kisebb a korábbiaknál.
Most, a politikai vitanapon is felszólítjuk a kormánypárti többséget, hogy támogassa azon kezdeményezésünket, amely elfogadása esetén megvalósítaná a Fidesz 40 pontjának 23. pontját, azaz hosszú idő után végre megvalósulhatna a Fidesz álma: a tb-alapokat az Országgyűlés által létrehozott felügyelőbizottság felügyelné, miközben az irányítási jogot meghagynánk a kormánynak.
Bizonytalanságban van a társadalombiztosítás rendszere - állítottam néhány perccel ezelőtt. A bizonyításnak nincs vége. A héten fogjuk ismét tárgyalni a járulék-nyilvántartással összefüggő törvényjavaslatot, amely bár rövid törvény, de hosszú távra képes - a járulékfizetési fegyelem rontásán keresztül - aláásni a tb költségvetését, hosszú távon fogja gyengíteni a költségvetés pozícióját.
Bizonytalanság uralkodik a társadalombiztosításban, nemcsak az irányításában, hanem a rendszerében is, mert annak nyugdíjágát felülvizsgálja a kormány. Idén már tudják a nyugdíjasok Selmeczi államtitkár asszony jóvoltából, hogy mennyivel több kenyeret vehetnek, miközben gyógyszert - az új divatnak megfelelően - már nem biztos, hogy tudnak venni. Miközben az egészségbiztosításban a közfinanszírozás rovására erőltetik a magánpénztárak térnyerését, a nyugdíjbiztosításban hadat akarnak üzenni a '97-ben kialakított koherens rendszernek, s ezen keresztül az egyre erősödő magánpénztáraknak.
Bizonytalanság van, és abban kell bíznunk, hogy a kormányzat nem marad érzéketlen a mai napon hallott konstruktív ellenzéki megnyilvánulásokkal szemben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
