DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Őszintén szólva, nagyon megdöbbentett az a történelmi párhuzam, amit a képviselő úr, Donáth képviselő úr az imént a Rákosi-rendszer 1948-50-es egyházellenes terrorjai által kikényszerített (Horváth Béla: Úgy van!) és véleményem szerint abszolút érvénytelen szerződése között és e között a szerződés között von. Ugyan mi kritikával illettük a Horn-kormány tevékenységét, és sok mindenről megvan a véleményünk, de ezt a párhuzamot felháborítónak tartom és visszautasítom - ez az egyik.
A másik: ha már a történelemről van szó, miért nem az Antall-kormány kötötte ezt a szerződést? Akkor elmondom - van egy percem - röviden e szerződés hátterének a fölvázolásához. Az Antall-kormány idejében az Országgyűlés egy törvényt hozott, amelyben az egyházaktól elkonfiskált, elvett ingatlanok visszaadásáról rendelkezett, abból a megfontolásból kiindulva, hogy biztosítsa az egyházak szolgáló szerepét a társadalomban. Ennek a törvénynek a végrehajtását a Horn-kormány elszabotálta, az iskolák finanszírozásában nem tartotta meg a törvények előírását, és számos iskola került csődhelyzetbe. Ez volt az a történelmi helyzet, amely a Katolikus Egyházat tárgyalóasztalhoz kényszerítette 1996-97-ben. Ezzel együtt egy olyan szerződés született, amire azt mondtam, és ezt fenntartom, hogy alapvetően alkalmas rendezni a finanszírozási kérdéseket. De ha már történelemről beszélünk és arról, hogy mit tett a rendszerváltozás utáni első kormány és mit a második, és hogyan jött létre ez a szerződés, akkor ezeket is el kellett mondani. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
