GYÁRFÁS ILDIKÓ

Teljes szövegű keresés

GYÁRFÁS ILDIKÓ
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 163. pontjához szeretnék szólni, amely nevezetesen a tárgyalt törvénytervezet IV. fejezetének elhagyását célozza meg.
Indoklásul szeretném elmondani, hogy a természeti katasztrófákkal szembeni védekezés szabályait véleményem és megítélésem szerint nem szabad az ipari katasztrófákkal együtt kezelni. Helyes volt a törvényalkotó korábbi elképzelése arra vonatkozóan, hogy e két területet külön kívánta szabályozni, és a IV. fejezetet külön törvényben kívánta rendezni. Megítélésem és véleményem szerint e két terület együtt tárgyalása rendszeridegen, mert más szervezeti szabályokat, intézkedéseket kíván az egyik, illetve a másik terület.
Véleményem szerint el kell hagyni a IV. fejezetet azért is, mert 1999 tavaszán nincs törvényalkotási kényszer. Hiszen a törvényalkotó is úgy rendelkezik, hogy ha most megszavazza a parlament a törvényt, 2001. január 1-jei hatállyal lép életbe, és azt is tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalásaink során az illetékes minisztérium ötévi moratóriumot kért.
Bízom abban, hogy ezt a moratóriumot meg is fogjuk kapni, hiszen tudjuk, hogy az európai uniós tagországokban a különböző technológiák fejlettségi szintje más, mint hazánkban. Éppen ezért nagy a valószínűsége annak, hogy ha megkapjuk ezt a moratóriumot, akkor nem 2001. január 1-jén, hanem 2006. január 1-jén lép csak hatályba a IV. fejezet.
Azt sem tudjuk ma még, hogy a tárgyalások során mely területen kapunk engedményeket, tehát a tárgyalások eredményétől függően 2006 körül ismételten tárgyalni kell ezt a törvényt, és az élethez kell igazítani. Azt is tudjuk, hogy az Európai Unió tagállamai 1996-ban aláírtak egy megállapodást; a tagországokra vonatkozóan a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó irányelveket tartalmazza ez a megállapodás. Ezt az uniós tagállamok aláírták, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 1999. február 3-áig a saját jogrendszerükbe beépítik az irányelveket.
Információim szerint mind a mai napig az uniós tagállamok közül is csak és kizárólag Finnország tett eleget vállalt kötelezettségének. Számomra érthetetlen, hogy a Magyar Köztársaság, amely még nem is uniós tagállam, miért ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény itt és most megalkotásra kerüljön. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy igen jelentős invesztíciókat igényel a IV. fejezet életbe léptetése. Szerény becslések szerint is mintegy 20-40 milliárd forint invesztálását igényli ez a paragrafus, amely igen jelentős mértékben érinti a vegyipart, az olajipart, a gyógyszeripart.
Ha ezekre az invesztíciós lépésekre rákényszerül a magyar gazdaság húzóágazatát jelentő iparágak többsége - például a vegyiparban a BorsodChem Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát vagy a Péti Nitrogénművek -, akkor jelentős mértékben csökkenhet a jövőben a versenyképességük, és nem is biztos, hogy azok a beruházások, amiket most elkezdenek, a csatlakozási tárgyalások után is hasznos beruházások lesznek. Nincs kizárva, hogy bizonyos területeken kapunk engedményeket. Ezek tehát átmenetileg holt invesztícióra kényszerítik az egyes vállalatokat.
Megítélésem és véleményem szerint a IV. fejezet nincs összhangban több érvényben lévő mai törvénnyel sem. Éppen ezért a jogharmonizációt ezekkel rövidesen el kell kezdeni. Ilyen például a környezetvédelmi törvény, az építési törvény, a munkavédelmi törvény, a tűzvédelmi törvény, de több kormányrendelettel, műszaki, biztonsági jogszabályokkal sincs összhangban. Tehát úgy ítélem meg, hogy ha a IV. fejezetet a tisztelt Ház jóváhagyja és támogatja, mindenféleképpen csak átmeneti törvénynek tekinthető az elkövetkezendő esztendőkben is.
Szeretném elmondani azt is, hogy a IV. fejezet nem veszi figyelembe a jelenlegi hatósági jog- és feladatköröket. Új hatóságot kíván létrehozni, ami igen költséges és felesleges, hiszen van olyan hatóság, amelyik a megjelölt feladatokat regionális szinten is el tudja látni.
Összefoglalva tehát, tisztelt képviselőtársaim, kérem valamennyiüket, hogy az ajánlás 163. pontjában a IV. fejezet elhagyására vonatkozó módosító indítványt a szavazataikkal támogassák.
Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem