DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden egyetlenegy kérdéssel szeretnék foglalkozni: hogyan kapcsolódik az előterjesztett törvényjavaslat az önkormányzati törvény kategóriarendszeréhez, mi a viszony az önkormányzati törvényben használt fogalmak s e törvényjavaslat meghatározásai között?
E kérdéskörben Pozsgai Balázs képviselőtársam már felhívta a tisztelt Ház és a tisztelt politikai államtitkár úr figyelmét a 26. számú módosító javaslatra, amely kiiktatná azt a lehetőséget, hogy a közterület-felügyelet számára kormányrendelet is feladatot határozhasson meg. E mellett a módosító indítvány mellett szeretnék érvelni, hozzátéve, hogy hasonló gondolatot tartalmaz a 45. számú módosító indítvány is, amelyet azonos tartalommal Weszelovszky képviselőtársam, illetőleg T. Asztalos Ildikó képviselőtársam terjesztett elő.
Érvelésemben abból indulnék ki, hogy a közterület-felügyeletről szóló törvényjavaslat nem határozta meg egyértelműen, hogy itt önkormányzati vagy pedig államigazgatási feladatról van-e szó. A törvényjavaslat 1. §-ának (1) bekezdése szerint "gondoskodhat" a közterület-felügyelet útján a települési önkormányzat a közterület rendjének és tisztaságának védelméről. Ez arra utal, hogy itt államigazgatási feladat helyett valójában önkormányzati feladatról van szó, hiszen az államigazgatási feladat, illetőleg a hatósági jogkör minden egyes önkormányzat esetében kötelezően megvalósítandó. Ilyenkor az önkormányzat az állam nevében, átruházott hatáskörben jár el, nem mérlegelheti, hogy létrehoz-e szervezetet erre a feladatra, avagy sem; azt sem mérlegelheti, hogy el kell-e végeznie ezt a feladat, avagy sem.
(15.10)
Ugyanakkor a törvényjavaslat 28. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a közterület-felügyelet államigazgatási feladatait a közterület-felügyelő látja el, ez pedig ellentétben áll az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amely eshetőlegesen, fakultatívan írja elő a feladat ellátását. Ebből az összefüggésből tehát az következik, hogy önkormányzati feladatról van szó, és azért szükséges a 26., illetőleg a 45. számú módosító javaslatban szereplők elfogadása, mert önkormányzati feladat esetében kizárólag törvény, illetőleg az önkormányzat rendelete lehet a meghatározó jogforrás. Nemcsak a feladatot magát kell törvényben, illetőleg önkormányzati rendeletben meghatározni, hanem a feladatmegoldás konkrét módját is, hiszen az önkormányzati törvény ma is hatályos 95. §-a a kormány számára nem teszi lehetővé, hogy önkormányzati feladat megoldásának konkrét módját kormányrendeletben szabályozza, ezért alkotmányossági szempontból, illetőleg az önkormányzati törvénnyel való összefüggés miatt megítélésem szerint elengedhetetlen, hogy vegye figyelembe a tisztelt kormány a 26. és a 45. számú módosító javaslatokat.
Itt jegyzem meg, hogy az önkormányzati, illetőleg a környezetvédelmi bizottság nem támogatta a 26. számú módosító javaslatot, az alkotmányügyi bizottság ülésén azonban végül is a kormányzati többség is elfogadta azt az érvelést, amit az előbb kifejtettem, és ennek következtében nemcsak a bizottsági többség, hanem a kormány jelen lévő tisztelt képviselője is úgy foglalt állást, hogy ezt a változtatást a törvényjavaslaton át kell vezetni. Azonban ezek a módosító javaslatok önmagukban az alapvető problémákat még nem oldják meg. Ennek az az oka, hogy a törvényjavaslat 23. §-a tárgyalja azt, hogy a felügyelő eljárásával kapcsolatosan milyen jogorvoslatra nyílik lehetőség, illetőleg milyen eljárási szabályokat kell alkalmazni.
Ha abból indulunk ki, hogy a közterület-felügyelet tevékenysége önkormányzati feladatkörbe tartozik, abban az esetben a 23. §-ban foglaltak ellentétben állnak az önkormányzati törvény előírásaival. Ha megmaradnánk a mellett a 28. § (1) bekezdésében lévő meghatározás mellett, hogy itt államigazgatási feladatról van szó, akkor természetesen az a megoldás, amit a 23. § nyújt, kielégítő. Az eddigiekből azonban az következik, hogy az önkormányzati feladat kategóriájába kell mindezt sorolnunk, ezért a 23. § esetében olyasfajta megoldás szükséges, amely lehetővé teszi az önkormányzati törvénytől való eltérést.
Abban az esetben, ha az önkormányzati törvény betűjéhez ragaszkodnánk, csak arra nyílna lehetőség, hogy a felügyelő eljárásával szemben a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, illetőleg maga a képviselő-testület kapjon jogosítványt. Ez természetesen teljesen irracionális és életszerűtlen lenne, ilyet magam sem javasolok, a tevékenység jellege nem fér össze ezekkel a hatásköri szabályokkal. Azonban ez a tevékenység - amint az előbb már többször is említettem - önkormányzati jellegű, ezért szükséges az, hogy magát az önkormányzati törvényt ebben a vonatkozásban, ha nem is direkt, de indirekt módon módosítsuk.
Ezért azt javaslom a tisztelt politikai államtitkár úrnak, hogy a 23. § esetében foglaljon el a kormány olyan álláspontot, hogy ezt a szakaszt kétharmaddal hagyja jóvá a parlament, mert ebben az esetben lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzati törvény kétharmados rendelkezésétől eltérjünk. Abban az esetben, ha a kormány ezt a megoldást választja, a Magyar Szocialista Párt megszavazza ennek a rendelkezésnek a kétharmaddal történő elfogadását, mert ebben az esetben valóban megteremtődik az összhang az önkormányzati törvény és a közterület-felügyeletről szóló törvényjavaslat között, és egyben az alkotmányosság elve sem sérül. Ellenkező esetben viszont mind a 4/1993., mind az 1/1999. számú alkotmánybírósági határozat tartalma, illetőleg indoklása értelmében az ezt a kétharmados követelményt megkerülő törvényhely nem lesz alkotmányos.
Végezetül nagyon röviden utalnék arra, hogy egyetértek mindazokkal a módosító javaslatokkal, amelyek célul tűzik ki a pénzügyi terhek megosztását, a központi költségvetés felelősségének közvetlenebb megállapítását, és egyetértek azokkal a módosító javaslatokkal is, amelyeknek az a célja, hogy nagyobb szervezetalakítási szabadságot biztosítson az önkormányzatoknak. Ez utóbbi esetben ugyan nincs szó alkotmányossági problémáról, hiszen az önkormányzatok szervezeti autonómiáját nemcsak kétharmados törvény, hanem úgynevezett egyszerű vagy feles törvény is korlátozhatja, politikailag és szakmailag azonban célszerűbbnek tűnik, ha megengedjük az önkormányzat számára a nagyobb mozgásteret, és egyébként a helyi viszonyok is az eltérő anyagi és más feltételek is ezt igénylik.
Köszönöm a figyelmüket.
