DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismert, hogy a magyar parlament történetében olyan alkalmakkor, amikor egy javaslat tárgysorozatba-vételét kéri az Országgyűléstől egy ellenzéki frakció, akkor az ellenzék ezt az alkalmat általában arra szokta felhasználni, hogy az előterjesztés indokolásaként bírálja a kormány mulasztását, rámutasson arra, mi minden következne abból a javaslatból, amit előterjesztettek. Én a kormány bírálatát ennek kapcsán nem kívánom elvégezni.
A benyújtott javaslatunk ugyanis arra irányul, hogy alakuljon egy eseti bizottság kormánypárti többséggel és kormánypárti vezetéssel azért, hogy kidolgozzon egy középtávú kriminál- és rendvédelmi koncepciót. Ez a javaslat se nem kormányfüggő, se nem ellenzékfüggő. Ha tisztelt képviselőtársaim az elmúlt tíz év bűnözési helyzetét végignézik, valamint végignézik azokat a lépéseket - ideértve a jogalkotást, szervezeti és személyi intézkedéseket, amelyek e területre nézve születtek -, akkor igazat adnak nekem abban, hogy az elmúlt tíz évben ennek az országnak nem volt kriminál- és rendvédelmi koncepciója.
Tudom, hogy a kormánypárti sorokban most sokan arra gondolnak, hogy nekik van. Kétségtelen tény, hogy az Orbán-kormány néhány törvényjavaslatot keresztülvitt a parlamenten, amelyekből egyfajta koncepció kiolvasható. Megítélésünk szerint azonban a kriminálpolitika és a rendvédelem komplex területére nézve ezek középtávú koncepciót nem tartalmaznak. Márpedig könnyű belátni - amit az eddigi tapasztalatok feketén fehéren igazolnak -, ha nem sikerül kormányokon és politikai pártokon túlmutató kriminálpolitikai és rendvédelmi koncepciót kialakítani, amelyben el tudjuk rendezni, hogy milyen eszközökkel, milyen anyagi forrásokkal, milyen társadalmi mozgalmakkal lépünk fel a bűnözés ellen, akkor eredményes bűnüldözés és bűnmegelőzés nem lehetséges. A bűnözés mennyiségének alakulása, a bűnözés minőségi mutatói és a legutóbbi statisztikák is jól mutatják azt, hogy ráolvasással, koncepció nélkül, ígérgetésekkel a bűnözés ellen hatékonyan fellépni nem lehet.
Úgy gondoljuk, egy országgyűlési eseti bizottság képes lenne áttekinteni mindazokat a társadalmi viszonyokat, amelyek a bűnözés nagyságát és minőségét meghatározzák, és ezt csak az Országgyűlés szintjén lehet elvégezni. A bizottság munkája végén elfogadható lenne egy olyan országgyűlési határozat, amely meghatározná a jogalkotási feladatokat, a szervezeti intézkedéseket, és amelyben reményeink szerint kialakulhatna egy olyan politikai egyetértés, amely elkerülné azt, hogy a politikai pártok egymásra mutogassanak akkor, amikor a bűnözés nagyságáról, "fejlődéséről" vitatkozunk. Megítélésünk szerint a magyar politika eddig nem nyúlt egészségesen ehhez a kérdéshez. Ezen a helyzeten kellene túllépnünk, és ennek lenne kifejezése az eseti bizottság létrehozása azzal a céllal, hogy a magyar parlament képes legyen erőteljesebben és hatásosabban fellépni a bűnözés ellen.
Kérem, hogy ezekre a megfontolásokra tekintettel szíveskedjenek a Kovács Lászlóval együtt benyújtott határozati javaslatomat támogatni. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
