DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi időben egyre több híradás jelenik meg új típusú energiaforrásokról. Ezek között különös jelentősége lehet az úgynevezett biodízel-üzemanyagoknak, melyek esetében a legismertebb kutatások talán a repcemetilészterrel folynak, mivel sikerrel alkalmazták már több helyen is traktorok meghajtására, azonban előállítása a gázolajéhoz képest kétszeres költséget jelentett. Ebben csak részben játszik szerepet, hogy a nem szabványos hajtóanyagnak számító biodízel jövedéki adója lényegesen nagyobb a gázolajénál.
Az eddigi számítások arra utalnak, hogy még az áfa esetleges eltörlése esetén is drága marad a repcéből nyert hajtóanyag. Ehhez hozzájárul az a tény is, hogy hazánkban túl nagy a repce termelési kockázata is. Tekintettel azonban a kérdés mezőgazdasági és környezetvédelmi, sőt ezen is túlmutató gazdaságfejlesztési jelentőségére, érthető, hogy a kutatók kedvét ezek az eredmények sem vették el. Sőt, a kormány is ösztönzi a megújuló energiaforrásokkal való eredményes foglalkozást, mint azt szépen jelzi a 2248/1998.(XI.18.) számon kiadott kormányhatározat az adótörvények 1999. évi módosításaival összefüggő egyes feladatokról. Ennek 3. pontjában a kormány elsősorban a gazdasági minisztert, második-harmadik helyen a környezetvédelmi és a földművelési és vidékfejlesztési minisztert jelöli ki olyan előterjesztés készítésére, amely előkészíti a kormány döntését a biodízelgyártás gazdaságpolitikai megítélésének támogatására.
Mivel tehát itt szerteágazó kutatások folynak egy nemzetgazdasági jelentőségű kérdésben, ez indított arra, hogy Chikán miniszter úrhoz forduljak figyelemfelhívással. A miniszter úrnak elküldtem egy olyan technológia leírását, mely újszerű és már szintén túl van a kísérletezés stádiumán. Az ELTE fizikai tanszékén működő munkacsoport ugyanis nem termesztett növényfajtából, mint a repce, hanem teljesen vegyes eredetű, növényi és állati, mezőgazdasági szerves hulladék felhasználásával nyer szénhidrogént, dízelolajat, paraffint, valamint elektromos árammá átalakítható hőenergiát.
A korábbi hasonló eljárásokkal szemben a környezetterhelés nem fokozódna, hiszen a körforgásban levő szénmennyiség változatlan maradna. A gyenge termőképességű területek termelésének hasznosítása valósulhatna meg, és az országos elterjesztés esetén mintegy négyszáz üzemben több ezer új munkahely létesülhetne.
Ami pedig az eddigi nagybani hasznosítást megakadályozta, az előállítás költsége, ennél a technológiánál, úgy tűnik, nem jelentkezik, hiszen egy liter dízelolaj 30 forint körüli áron volna előállítható, így tehát a bányászott szénhidrogének árát nem haladná meg.
Kérem tehát államtitkár úr szíves válaszát arra, hogy lát-e a minisztérium vagy a kormány lehetőséget legalább egy kísérleti üzem felépítésére. Várom szíves válaszát. (Taps az MDF padsoraiból.)
