DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND
DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is egyetértek azzal, amit a képviselő úr elmondott, hogy a gazdaságban nagyon sok feszültség van, és ezeket a feszültségeket csak lassan lehet megoldani.
Kétségtelen, hogy például az életszínvonal növelése az egyik legnagyobb ilyen feszültség. Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem nőtt az életszínvonal Magyarországon, és teljesen jogos a lakosságnak az az elvárása, hogy lehetőleg a tízéves elmaradást néhány év alatt hozzuk be. Ezért nem véletlen, hogy a kormány gazdaságpolitikájának fókuszában az életszínvonal lehetséges emelése áll, de sajnos a tízéves elmaradás behozásához elég sok időre van szükség.
Nagyon nehéz a helyzet természetesen más területeken is, ahogyan a képviselő úr felsorolta: a környezetvédelemben, az energetikában és a gazdaság egyéb más területein.
Konkrétan az áremelkedésekről és a jövedelememelkedésekről: az idei áremelkedések a korábban vártnál alacsonyabbak lesznek, évi 9 százalékos átlagos áremelkedési ütemet várunk erre az évre. Ezzel szemben például a költségvetésből finanszírozott 800 ezer dolgozó évi jövedelememelkedése 13,5 százalék lesz, tehát 4,5 százalékos reáljövedelem-emelkedés várható a költségvetési szférában.
Ennél gyorsabban fognak nőni a nyugdíjak reálértékben: a 14,2 százalékos átlagos nyugdíjemelés 5,2 százalékos átlagos reáljövedelem-emelkedést jelent a nyugdíjasoknak. Ilyen gyors reáljövedelem-emelkedés az elmúlt tíz évben nem volt, tehát úgy néz ki, hogy az idén lesz a leggyorsabb az emelkedés. Én azt elismerem, hogy ezt sokan kevésnek tartják, sokan szeretnének ennél is többet kapni, hiszen szeretnék behozni az elmúlt évi elmaradásokat. Amint lehetőség lesz rá, emelni fogjuk a jövő években is.
A fő célkitűzés most az infláció leszorítása. Ez egy nagyon nehéz ellentmondás, hiszen mindenki a nomináljövedelmének az emelkedését érzékeli, és nem állítja ezzel ellentétbe az éves áremelkedések ütemét, főleg egy ilyen hosszú inflációs periódus után rendkívül nehéz letörni az inflációt. Sokkal könnyebb ellenállás magasabb infláció mellett magasabb évi jövedelememelkedést produkálni, csak az tönkreteszi a gazdaságot, és - mint tegnap beszéltünk róla - tönkreteszi a társadalmat is.
Kétségtelenül vannak ilyen feszültségek; az is igaz, hogy sokan csak áprilistól fogják megkapni januárra visszamenőleg a béremelésüket, tehát most még nem látják, hogy több lenne a borítékjukban, sőt, az adórendszer változása miatt esetleg effektíve kevesebb van a borítékjukban. De az önkormányzatok költségvetésének elfogadása után januárra visszamenőleg ők is meg fogják kapni a béremeléseket.
A második kérdéskör, amit a képviselő érintett, az egyensúly, a fizetési mérleg egyensúlya. Kétségtelenül nagyobb az 1998-as fizetési mérleg hiánya, mint amit a tavalyi év második félévében vártunk. Ezért hadd emlékeztessem arra a képviselő urat, hogy ez elsősorban három ok miatt van, és ebből a legfontosabb a költségvetés nagyobb hiánya.
A '97-es és a '98-as költségvetésekben évről évre nőtt az állami költségvetés és az államháztartás hiánya. Ezeket a költségvetéseket az előző kormány készítette elő, és az előző parlament fogadta el. Kétségtelenül sok volt a tavalyi 4,8 százalékos államháztartási hiány, ez túlzott jövedelemkiáramlást eredményezett, a túlzott jövedelemkiáramlás pedig magas fizetésimérleg-deficitet eredményezett. Ezért az idén 4 százalékra csökkentjük a költségvetés hiányát, és ehhez alacsonyabb fogyasztás, alacsonyabb jövedelemkiáramlás tartozik.
A másik ok a beruházások gyors növekedése. A beruházások tavaly 10 százalék fölött nőttek reálértékben, ami a gazdaság egyik legkedvezőbb jelensége. Ez azt jelenti, hogy új kapacitások jöttek létre, reméljük, ezek nemsokára exportálni fognak, és ezek az új kapacitások most első lépésben importtöbblettel járnak.
A harmadik pedig, hogy magasabb volt a profitkiáramlás. Tulajdonképpen ez okozta a nem tervezett hiányt, 500 millió dollárral magasabb volt. Ennek a fő oka az, hogy a multinacionális vállalatok Délkelet-Ázsiában, Oroszországban veszteségeket szenvedtek el, és a Magyarországon megtermelt profitjukat kivitték.
A harmadik kérdéskör, hogy mit tesz a kormány, vagy mit tett a kormány. Először is az idén 4 százalék alatt fogjuk tartani az államháztartás deficitjét. Úgy gondolom, hogy nincs ok egy olyan túlreakcióra, mint ahogyan a piac túlreagálta az elmúlt napokban a folyó fizetési mérleg hiányát. Le fog csillapodni a piac. Lassúbb áremelkedések lesznek az idén, és meg fognak szűnni ezek a túlreakciók. A tartalékokat azért fagyasztottuk be, mert az infláció alacsonyabb, mint terveztük, de gyakorlatilag az 1,9 százalék költségvetési tartalék befagyasztása mellett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mindenki ugyanannyit fog tudni fogyasztani, mint amennyit eredetileg a költségvetésben terveztünk.
Úgy gondolom, hogy nincs ok pánikra, és ígérem, hogy ezután is meg fogjuk tartani az államháztartás egyensúlyát.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
