HORVÁTH BÉLA
HORVÁTH BÉLA
HORVÁTH BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Én is a magyar-magyar csúcsról kívánok felszólalni a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében, de úgy is, ha körülnézek a teremben, megállapíthatom, hogy ketten vettünk részt ezen a találkozón, a külügyminiszter úr meg szerény személyem.
Konkrétan rátérek a magyar-magyar csúcsra. "Itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol" - írta Ady Endre a század elején. 1999 február közepén Budapesten ismét összehajoltak - most már nem szomorú fejekkel - a magyarok, anyaországbeliek és határon túliak, valamint a világban szétszóródott magyarság képviselői. Hosszú szünet, három év telt el az utolsó találkozástól, s most, a kormányváltás után boldogok voltak, hogy a Fidesz-kisgazda-MDF-kormány ismét konferenciát hívott össze, úgynevezett magyar-magyar csúcs címmel.
Nem volt minden előzmény nélküli ez az összejövetel - mint ahogy már hallottuk Csapody Miklós képviselőtársamtól is -, hiszen 1996 júliusában Budapesten volt az első találkozó, majd az év szeptemberében Pápán az úgynevezett csonka csúcs, melyen az akkori kormány, azaz az MSZP-SZDSZ-es kormánytagok és képviselők már nem mertek megjelenni.
Többet nem is érdemes foglalkozni a múlttal, hiszen ezen a magyar-magyar csúcson a Horn-Kuncze-kormány magyarságpolitikája igen alapos kritikát kapott a megjelentektől. Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a mostani találkozón a jelenlegi ellenzék máris vitát kavart, hogy miért nevezzük ezt a találkozót harmadik konferenciának, végül a kompromisszumkeresés jegyében eltekintettünk a sorszám megjelölésétől.
(9.30)
Tisztelt Ház! A februári, történelmi jelentőségű magyar-magyar csúcs után kijelenthetjük, ismét egyetértés kezd kialakulni a Magyar Országgyűlés pártjai között a határon túli magyarság kérdéseinek megítélésében, illetve a nemzetstratégia célkitűzéseiben. A közösen elfogadott nyilatkozat kimondja: a határon túli magyarok különböző államok polgárai, ugyanakkor részei a magyar nemzetnek. Fontos megállapítás az is, hogy senki sem érdekelt a határon túli magyarok elvándorlásában. A mostani budapesti találkozó csattanós választ adott azok számára, akik eleve előítéletet táplálnak minden magyar-magyar találkozóval szemben, és felelőtlenül dobálódznak a megbélyegző "irredenta" jelzőkkel.
Ezen a találkozón a Független Kisgazdapárt önálló álláspontot jelenített meg, nevezetesen az EU-csatlakozásunk következtében Magyarország határain életbe lépő schengeni határok kérdését. Számunkra rendkívüli jelentőséggel bír a Kárpát-medencei magyarság szabad beutazásának biztosítása. E kisgazda felvetés komoly támogatást kapott a határon túli magyar vezetőktől, és el kell ismernem az MSZP és az SZDSZ támogató hozzászólásait is. Így javaslatunk bekerült a nyilatkozat 1. pontjába; illetve az eredeti szövegtervezetben szereplő négy szakmai bizottság kisgazda javaslatra kibővült egy ötödik, felállítandó bizottsággal, amely a schengeni egyezmény következményeivel fog majd foglalkozni. A szakértők itt az elkövetkezendő hetekben, hónapokban, években megvizsgálhatják a kettős állampolgárság, a szavazati jog, a kettős útlevél, illetve a határon túli magyar honfitársaink egyéb módon történő szabad beutazását. A Független Kisgazdapárt ezen a tanácskozáson nem tett konkrét jogi megoldást, pusztán azt kívánta elérni, hogy az elkövetkezendő időszakban ezzel a kérdéssel szakértők foglalkozzanak. Mindenesetre csatlakozásunkig a Kisgazdapárt ezt a kérdést állandóan napirenden fogja tartani.
Tisztelt Ház! A rendszerváltás kezdetétől örök vita, hogy mit tehet az anyaország a határon túli magyarokért. Most elérkezett a cselekvés ideje. Kívánatos lenne, ha élni tudnánk azokkal a gazdasági lehetőségekkel, amit a szomszédos országok törvényei biztosítanak minden befektető számára. Most arra van szükség, hogy hozzunk létre egy koordináló szervezetet, amely elfogulatlanul és az önzetlen segítségadás jegyében határozná meg azokat az utakat, amelyek révén hatékonyan lehetne bekapcsolódni a szomszédos országok gazdasági - hangsúlyozom: gazdasági - vérkeringésébe. Úgy vélem, néhány kapa vagy egy zsák vetőmag több segítséget jelent most a kárpátaljai magyarnak, mint például az Új Idők című lap 100 darabos remittendája.
Tisztelt Ház! A február 20-án létrehozott Magyar Állandó Értekezlet, ami most már intézményesíti a magyar-magyar csúcsot, ezt kívánja megvalósítani. A Független Kisgazdapárt, ígéretemnek megfelelően, minden segítséget meg fog adni ahhoz az építő munkához (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), amelyet ez a Magyar Állandó Értekezlet az elkövetkezendő hónapokban, években fog végezni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)
