DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR
DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az a törvényjavaslat, amely most előttünk van, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szól; mint ahogy a címből is látható, döntően szervezeti, hatásköri, feladatköri kérdésekkel foglalkozó jogszabálytervezet. Ez mindenképpen fontos azért, hogy utaljak arra, azok az anyagi jogszabályok, amelyek a vonatkozó szervezetek jelenlegi működését szabályozzák, önmagukban megállnak, önmagukban szabályozzák a területet. A tervezet, amely előttünk van, egyfajta felső irányítási, rendszerező gondolatból született. Azt hiszem, a törvény fontossága, kiemelt szerepe a mai évezredvégi társadalmi viszonyok között nem szorul külön megerősítésre.
A civilizációs, urbanizációs szint növekedésére, a veszélyforrások egyre sokrétűbbé válására utalni mindenképpen szükséges és fontos. Rendkívül jelentős ökológiai, természeti változásokkal kell ma szembesülni azoknak, akik az érintett területeken dolgoznak, és nap mint nap tapasztalhatják, hogy miközben egyre több nyilvántartási rendszer, egyre több monitoring rendszer készül, épül ki, ezek a lépéstartás tekintetében bizony állandó korrekcióra kénytelenek, kényszerülnek azokkal a gyorsan fejlődő gazdasági viszonyokkal, amelyek gyakran magukban hordozzák a veszélyforrásokat, a katasztrófaforrásokat. Mindez fontos elkötelezettséget jelent; fel kell vállalni a civil társadalom, a lakókörnyezet, a lakosság védelmét. A Fidesz-Magyar Polgári Párt, a kormány fontosnak tartja ezt a kérdést felvállalni.
Külön aktualitást ad a dolognak az, hogy az elmúlt egy évben bennünket számtalan katasztrófa vagy katasztrófahelyzet sújtott; elég itt a közelmúltbeli gázkitörésre, a két árvízveszélyes helyzetre, a belvízveszélyre utalni, arra a földcsuszamlásra, amely Hollóházát fenyegeti, és még lehetne sorolni. Emberi sorsok, közösségek sorsa fordul meg szemünk láttára, egyszerre láthatjuk a lenyűgöző lakossági összefogást, a kormányzati és helyi szervek komoly teljesítményeit, és azt a kiszolgáltatottságot, amely az évezredvég fejlett civilizációs szintje ellenére is fenyeget bennünket, fenyegeti a helyi közösségeket, az egyént, személyében és vagyonában egyaránt.
Az elmúlt egy év alatt több katasztrófahelyzet volt Magyarországon, azt lehet mondani, mint az egész évtizedben. Mindez felszínre hozta a társadalom szolidaritását az állandó hétköznapi problémák ellenére, és az önzetlenség, segítőkészség valamennyiünk számára emlékezetes példáira mutatott rá.
Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a terület régóta rendezésre szorul a jogbiztonság, a felelősségvállalás, egyáltalán a jogi rendezettség területén. Ezt a munkát és felelősséget vállalta fel a kormány akkor, amikor a javaslat beterjesztése mellett foglalt állást.
Tisztázni kell a tisztázandókat, hiszen - ahogy már említettem - az ágazati jogszabályok kikövezik a cselekvés útját, jó néhány szokás, ahogy én gyakran fogalmazok, szokásjog is megfigyelhető, a helyi közösségek összefognak és ösztönösen érzik azt, kinek mi a feladata, de mindenképpen szükséges azt tisztázni, hogy felső szinteken, megyei szinteken, a területi és a helyi vonatkozásokban kik viselik a felelősséget.
Egyébként már a korábbi időszakban is volt ezen a területen kodifikációs kísérlet; vélhetően anyagi és szervezeti konzekvenciák miatt nem került elfogadásra a törvény. Sajnálatos, hogy az előző kormánynak négy év kevés volt erre; azt hiszem, még egyszer ezt a luxust nem lehet megkockáztatni.
Arra is fel szeretném hívni, tisztelt képviselőtársak, a figyelmet, hogy a katasztrófavédelem össznemzeti ügy, bárkit érinthet, mint ahogy most láthattuk, bármennyire is messzire lakunk a tényleges veszélyforrásoktól, hatásaiban az egész társadalomra nézve komoly következményekkel szembesülhetünk.
Ugyanakkor a törvénytervezet, amely előttünk van, szakmai törvényt céloz meg, az ugyanis döntően szakmai kérdés, hogy a katasztrófák elleni védekezés szervezeteinek hatékonysága ne csökkenjen, hanem növekedjen, a párhuzamosok megszűnjenek, a döntéshozatal rendszere egyértelműbbé váljon; ugyanakkor közérdek a terület viszonyainak rendbe tétele, az irányítás, a hatáskörök tisztázása is. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ezen a területen döntően múltbeli eseményekből kell jövőre vonatkozó következtetéseket levonni, döntéseket meghozni.
A törvény elfogadása esetén szabályozza a védelem irányításának egységes rendjét. Meglévő jogszabályi szerkezetre épül, a jól működő ágazati szabályokat kevéssé érinti, így a polgári védelem, tűzvédelem, honvédelem területei döntően érintetlenek maradnak.
(15.30)
A működő rendszerekhez nem szükséges hozzányúlni. Fontos és tisztázandó, hogy a polgári védelem és a tűzoltóság működését felsőbb irányítási szinteken érinti. Meghatározza a kormány feladatait, a szervezési, megelőzési, katasztrófák elleni védekezési területeken. A kormány rendelkezési körét, intézkedéseit veszélyhelyzet, katasztrófa esetén garanciális szabályokkal kiegészítve biztosítja, ugyanakkor növeli a kormányzati munka operativitását, hiszen kormányzati koordinációs bizottság, egy összehangoló, előkészítő szerv létesül, amelyben munkabizottságok is működnek az egyes területeken.
A törvényjavaslat rögzíti a belügyminiszter, a miniszterek, az országos hatáskörű szervek feladatait, ezzel is elősegítve azt, hogy a párhuzamosságok csökkenjenek. Fontos kiegészítő szabály a korábbiakhoz képest az, hogy leszögezi: a polgármester az adott terület felelőse, az adott közösség vezetője krízishelyzetben, ő irányítja, szervezi a felkészülést és a védekezést.
Talán a legfontosabb új intézmény, amelyet külön ki kell emelni, az, hogy a javaslat megteremti a jogszabályi alapját az egységes központi katasztrófavédelmi szervezetnek, amely mindmáig hiányzott. Ez a belügyminiszter irányítása alatt a BM országos katasztrófavédelmi főigazgatóságaként működik, mintegy összefogja, koordinálja, irányítja a védekező munkát. A polgári védelem és a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága országos szinten kerül integrálásra, míg a területi szerveknél, a megyékben a polgári védelem és a tűzoltóság megyei szintű szervezetei kerülnek összevonásra mint megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. A Budapesti Polgári Védelmi Parancsnokság pedig a központ mellé alárendelten működik. Így tehát, bár az országos és megyei szervek összevonásra kerülnek, a helyiek önállóak tudnak maradni. Így érvényesül az az elkülönülés, hogy a polgári védelem állami, míg a helyi tűzoltóság önkormányzati feladat.
Külön részben tárgyalja a törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályait. Ennek a területnek az átfogó szabályozása - azt hiszem, elég visszagondolni Bhopalra vagy Sevesóra - mindenképpen indokolt. Magyarországon is körülbelül 40-50 olyan létesítmény van, amelyre tekintettel és figyelemmel kell lenni. A tervezet a veszélyes létesítményekkel kapcsolatban az építési engedélyezés, a használatbavételi engedélyezés szabályait, a bejelentési kötelezettségeket, a felkészülési terveket, a biztonsági elemzést, jelentést, az értesítési kötelezettségeket a polgármester irányába, a hatósági koordináció lehetőségét tartalmazza. Nagyon fontos elem az, hogy a lakosság véleményt nyilváníthat az új létesítményekről. Az üzemeltető ugyanis tájékoztatást köteles adni. Ugyanakkor rendkívül kiemelendő: a működési engedélyek visszavonhatók, a tevékenység felfüggeszthető akkor, ha a biztonságos üzemeltetés feltételei hiányoznak. Kényszerintézkedések is foganatosíthatók ebben az esetben. Az üzemeltető biztonságtechnikai rendszereket, kiképzési, szervezési és intézkedési terveket köteles készíteni, megvalósítani.
Tisztelt Képviselőtársak! Aki ilyen létesítmények közelében él, ilyen létesítmények esetleg az udvar végéből láthatók, ahol lakik, az át tudja érezni mindezen dolgok felelősségét, mindezen dolgok jelentőségét. Meggyőződésem, hogy nekünk, a törvények alkotóinak ilyen esetben mindig a lehető legrosszabbra kell felkészülnünk, és a lehető legkörültekintőbben kell eljárnunk. Külön rész foglalkozik a védekezés költségeinek megtérítésével. Ezek terhét az állam viseli csakúgy, mint a kárenyhítést, amely a központi költségvetést terheli.
Mindenképpen le kívánom szögezni azt, hogy az áttekinthető, világos jogszabályi környezet megteremtése egyúttal szervezeti érdek, azoknak az érdeke is, a lakosság mellett azoknak a szervezeteknek az érdeke is, amelyek ezen a területen dolgoznak. Meggyőződésem, hogy az operativitás, a felelősségi viszonyok, a hatás- és feladatkörök egyszerűsítése, tisztázása az az irány, amelybe a textus mutat.
Ahhoz, hogy a központi államigazgatás, a hozzá kapcsolódó területi, megyei szervek határozottan, gyorsan tudjanak fellépni katasztrófahelyzetben, amikor egy társadalom minden erejét meg kell hogy feszítse, ezek a szervezetek is rendelkezhessenek azokkal az erőforrásokkal, amelyek eddig nemritkán párhuzamosan és szokás szerint, a jó szándékú segíteni akarás, az összefogás alapján álltak rendelkezésre és kerültek bevetésre, ahhoz, hogy mindez jogszabályi háttérre támaszkodva történhessen meg, szükséges az, hogy a terület rendezése ilyen formában megtörténjen. Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
