DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta az előttünk lévő T/855. számú törvényjavaslatot, és a következő fontosabb megállapításokat tette:
Bizottságunk a törvényjavaslatot tartamilag szükségesnek és időszerűnek tartja, megállapítja, hogy az alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben vállaltakkal összhangban van.
(15.20)
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági hatásai széles körűek, sajnos azonban erre vonatkozóan nem tartalmaz számvetést.
A bizottság kiemelte, hogy a hatások mérlegelése szempontjából prioritást kell kapnia a környezetvédelemben alapkövetelményként megfogalmazott megelőzés elvének, vagyis a törvény elfogadása után nagyobb figyelmet kell fordítani a katasztrófák, a veszélyhelyzetek és a súlyosabb balesetek megelőzésére, elkerülésére. Ebben a tekintetben a törvényjavaslat - a bizottság úgy ítélte meg - módosító javaslatokkal korrigálható.
Véleményünk szerint a veszélyhelyzet kihirdetéseinek indokai túlságosan lazán, széleskörűen és pontatlanul kerültek megfogalmazásra.
A bizottság felvetette azt is, hogy a koordináció szükséges és kötelező lenne a különböző tárcák között, és ennek az együttműködésnek az előírását törvénybe kellene foglalni, mégpedig ebbe a törvénybe.
Fontosnak tartja a bizottság az illetékes regionális környezetvédelmi felügyelőség bekapcsolását a helyi védelmi tevékenységbe.
Ha katasztrófatörvényről beszélünk, megállapíthatjuk, hogy az jelentős mértékben a környezetvédelmi tárcához tartozik, de ez még mindig nem kellő mértékű a felvázolt javaslatban és azon belül is az irányításban.
A bizottság részéről felmerült az a kérdés, hogy nem lett volna-e egyszerűbb és teljesebb, ha külön törvényjavaslat készül a természeti katasztrófákra és külön a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetekre, mert véleményünk szerint ezek eléggé különbözőek.
Felmerült továbbá, hogy nincs egy olyan egységes térképrendszer, amely pontosan bemutatná helyileg a polgármesterek számára, hogy az adott településszerkezetben milyen katasztrófamegelőzési eljárásokra lenne szükség, vagyis feltárná a veszélyes helyzetet. Nincs olyan térkép sem, amely pontosan behatárolná, hogy egy-egy adott területen az üzemi tevékenységből milyen kategóriájú katasztrófahelyzet állhat elő.
Véleményünk szerint a törvényjavaslatnak hangsúlyosabban kell foglalkozni az eddig felhalmozott és nagy mennyiségben jelen lévő veszélyes hulladékok kérdésével, ami, azt gondolom, kimondottan környezetvédelmi kérdés, illetve rendkívül nagy katasztrófa forrása lehet, és kiemelt kell hogy legyen a megelőzés területén is.
Megállapította azt is a bizottság, hogy az előkészítéskor, a megalkotáskor nagyobb szerepet kellett volna juttatni a környezetvédelmi tárcának, illetve a Gazdasági Minisztériumnak is.
A bizottság nem kis meglepetéssel vette tudomásul, hogy a törvény 4. §-ának hatálya nem terjed ki az atomenergiára, a veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményeken kívüli közúti, vasúti vagy vízi szállítására, továbbá létesítményen kívüli ideiglenes tárolására, a veszélyes anyagoknak a veszélyes létesítményen kívüli vezetékes szállítására, a feltárást folytató mélyművelésű vagy külszíni bányákra és hulladéklerakókra. Ez azért elszomorító, mert ezek a veszélyforrások okozzák a legtöbb és a legnagyobb katasztrófákat. E szakasz módosító javaslatokkal feltétlenül javításra szorul.
Mindezeket figyelembe véve, amiket most felsoroltam, a bizottság az előttünk lévő törvényjavaslatot szükségesnek ítélte, és a mielőbbi elfogadását is indokoltnak tartja. A bizottságban a szavazás eredménye, ami az általános vitára való alkalmasságot volt hivatott eldönteni: 10 fő igennel szavazott, 2 nemmel, 5 pedig tartózkodott. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
