KISS ANDOR
KISS ANDOR
KISS ANDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Éppen távozóban lévő tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt T/855. számú törvényjavaslatról az előttem szólók, bizottsági előadók, illetve az öt vezérszónok szinte már mindent elmondott, szegről-végről kivesézték az első ponttól az utolsó pontig, de remélem, ennek ellenére még én is tudok egy-két újdonsággal szolgálni.
A törvényjavaslat mostani benyújtását nem indokolnám azzal, hogy azért került ez most a tisztelt Ház elé, mert éppen most ár- és belvíz fenyegeti országunk keleti részét. Azt hiszem, hogy a részünkre kiadott anyagban már elég régen szerepelt ez a bizonyos katasztrófavédelmi törvény, és talán egy szerencsés vagy szerencsétlen véletlen az, hogy pontosan egybeesik a törvény tárgyalása ezzel a bizonyos ár- és belvízhelyzettel.
Miért szerencsés ez talán? Azért, mert a törvényalkotók még most, a tárgyalás fázisában kicsit megvizsgálhatják, hogy hogyan is működne ez a törvény akkor, ha már élne ebben a mostani rendkívüli helyzetben. Szerencsétlen dolog azért, mert szinte mindannyiunknak meg kellett emlékezni erről a jelenlegi katasztrófahelyzetről, ami a Tiszántúlon, illetve a Tisza mellett található.
Magáról a törvényjavaslatról: mindenki elmondta, és mi is azt tartjuk, hogy erre a törvényjavaslatra mindenképpen szüksége van Magyarországnak. Én a magam részéről nagyon fontosnak tartom azt, hogy ez a törvényjavaslat egy kicsit piramisszerűen összefogja azt a sok-sok törvényjavaslatot, jogszabályt, amely a katasztrófavédelemmel és a katasztrófaelhárítással foglalkozik, és a csúcsára áll. Van külön polgári védelmi törvény, tűzoltóságról szóló törvény, honvédelmi törvény, amelyek szintén foglalkoznak bizonyos mértékig a katasztrófaelhárítással. Ennek a törvénynek a piramis csúcsára kell helyezkednie, és útmutatást kell adnia e bizonyos szervek működésére.
Ha konkrétan végigolvassuk a törvényjavaslatot, a fogalommeghatározások után kerül sor a törvény érvényességi körének tárgyalására. A törvény e vonatkozásban nem vonatkozik az atomenergiáról szóló törvény ionizáló sugárzás hatása elleni védelmére, veszélyes anyagok közúti, vasúti és vízi szállítására, ideiglenes tárolására, veszélyes anyagok vezetékes szállítására, feltárást folytató mélyművelésű és külszíni bányákra és a hulladéklerakókra.
(16.30)
Amikor ezt a törvényben elolvastam, rögtön hátralapoztam az indokoláshoz, hátha találok valamit, hogy a törvény miért nem foglalkozik ezekkel az igen lényeges katasztrófaveszély-források témakörével. Sajnos az indoklásban erre vonatkozó utalást nem találtam.
Megfontolandónak tartom az előterjesztő számára, hogy akár módosító indítványokkal valahogy ezt a 4-es, 5-ös témakört is be kell vonni a katasztrófavédelem témakörébe, bár tudom, hogy bizonyos melléktörvények, tehát nem e témakörhöz tartozó törvények foglalkoznak ezekkel a területekkel.
A törvényjavaslat a következőkben pontosan meghatározza a kormány feladatait katasztrófa esetén. Hiányolom ebből a meghatározássorból az ellenőrzési feladatköröket, illetve a felelősség kérdését. A kormány gyakorlatilag egy rendeletben egyetlenegy szóval kihirdetheti a rendkívüli állapotot a katasztrófa súlyosságának megfelelően, és gyakorlatilag csak beszámolási kötelezettséggel tartozik a Magyar Országgyűlésnek. Ez tulajdonképpen érthető is egy katasztrófa során, hogy azonnal és hirtelen ki kell hirdetni a rendkívüli állapotot, de a törvény nem tartalmaz határidőt a beszámolási kötelezettségre, hogy mennyi időn belül kell az Országgyűlésnek beszámolni - egy év múlva, két év múlva, öt év múlva vagy akár egy-két óra vagy nap múlva?
A 15 napos parlamenti hosszabbítás határidejét én egy kicsit túlzottnak tartom. Egy ilyen katasztrófa esetén, szükségállapot esetén nyilván előbb össze lehet hívni az Országgyűlést, és esetleg felhatalmazást adatni a kormánynak a rendkívüli állapot meghosszabbítására.
Szintén nem foglalkozik a javaslat a kormány feladatai között egy nagyon fontos dologgal, a határon átnyúló katasztrófákkal. Sajnos az elmúlt években ilyenre is volt példa, a tiszai árvíz is példa erre a határon átnyúló katasztrófára. Mi a teendő olyankor, amikor nem belül keletkezik a katasztrófa, hanem országhatárainkon kívül, és ennek következtében kell valamilyen rendkívüli helyzetet elrendelni Magyarországon?
A törvényjavaslat szerint létrehozott kormányzati koordinációs bizottságot mint legfelső irányító szervezetet elvként helyesnek tartjuk. Miért? A mostani rendkívüli helyzet is azt bizonyítja, hogy a kormánynak rendkívüli intézkedésként mindig valamelyik minisztert vagy államtitkárt kellett nagy hirtelenjében kormánybiztosnak kijelölni. Azzal, hogy lesz egy állandó kormányzati koordinációs bizottság, azt hiszem, elkerülhető ez az ad hoc jellegű állandó kinevezgetés, hogy mikor ki legyen éppen a védelmi bizottság elnöke vagy a kormánybiztos.
A törvényjavaslat szerint szervezett védelmi tagozódás megfelel a jelenlegi közigazgatási tagozódásnak, felépítésnek, tehát van egy központi, országos, megyei szerv, és gyakorlatilag így jutunk el a települési védelmi bizottságokhoz.
A kérdés az, hogy mi lesz a tervezett új területi átalakítások esetén. A kormány terveiben szerepel bizonyos régióknak a kialakítása, és ezek a régiók túlnyúlhatnak egy-egy megyehatáron. Akkor hogyan oldja meg a kormány ezeket a védelmi bizottságokat? Esetleg el kellene gondolkozni azon is, hogy nem területi elv szerint kell szervezni ezeket a védelmi bizottságokat, hanem katasztrófatípusonként, tehát árvízre, egyéb katasztrófákra, valamilyen természeti katasztrófára, tűzkárra.
A törvényjavaslat nagyon pontosan rendezi a polgármesterek feladatait a katasztrófavédelemmel kapcsolatban. Szerettük volna - és azt hiszem, ezt a többi párt képviselője is említette - látni azt, hogy hogyan teremti meg a kormány ennek anyagi hátterét. Ezek a feladatok az önkormányzatokra, a polgármesteri hivatalokra többletterheket rónak, amelyeknek a fedezetét nyilván meg kellene teremteni.
A kormány feladatai közül a belügyminiszter kapta a legtöbbet, így érthető, hogy a feladatokkal egy teljesen külön fejezet foglalkozik. Itt találjuk a törvényjavaslat legtöbbet vitatott pontját, a polgári védelem és a tűzoltóság összevonását. A Magyar Igazság és Élet Pártja arra az álláspontra jutott, hogy ha a kormány szeretné összevonni a polgári védelmet és a tűzoltóságot, tegye. Meglátjuk, hogyan fog működni ez a két összevont szervezet, melyiknek az infrastruktúráját tudják majd felhasználni, melyiknek a személyi állományát fogják felhasználni. Reméljük, a párhuzam megszüntetése az ország javát fogja szolgálni.
A törvényjavaslat részlegesen taglalja a BM országos katasztrófavédelmi főigazgatósága és vezetője kötelezettségeit, ami leképezése a kormány és a katasztrófavédelmi bizottságok feladatainak. Tehát véleményünk szerint egy újabb párhuzamos irányítási szint jelenik meg e törvényjavaslatban. Kérdés, hogy szükséges-e ez a párhuzamosság. Talán az indokolja ezt a kettősséget, hogy ez a bizonyos védelmi bizottság csak kimondottan katasztrófák esetén illetékes működni, a főigazgatóság pedig egy állandó szerv, amelynek mindig vannak feladatai, néha még hatóságiak is.
A törvényjavaslat következő fejezete gyönyörű szép címet kapott: "A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályai". Itt mi is azon a véleményen vagyunk, amit az előttem szólók közül nagyon sokan kifejtettek, hogy a törvényjavaslat ezen része nem igazán illik társbérletbe a katasztrófavédelemmel, bár az igaz, hogy a veszélyes anyagok vagy a veszélyes üzemekben történt balesetek súlyos katasztrófákat okozhatnak.
A törvényjavaslat ezen része is részletes és pontos szabályozásokat, követelményrendszert tartalmaz. De ezek a szabályozások és követelményrendszerek csak akkor működnek, akkor érnek valamit, ha betartják őket, illetve folyamatosan karbantartják, a dokumentációkat időnként ellenőrzik, a védekezési terveket folyamatosan átdolgozzák.
Valamikor egy régi, még szocialista nagyvállalatnál - emlékszem rá kezdő mérnök koromból - két-három évenként mindig le kellett akasztani a falról a tűzriadótervet, amikor ellenőriztük, azért, mert erről bizonyos jelentéseket kellett írni. Akkor döbbentünk rá, hogy ezek a bizonyos tűzriadótervek bizony már réges-régen elvesztették aktualitásukat. Ezért tartom nagyon fontosnak azt, hogy ezek a bizonyos szervezetek megköveteljék a folyamatos karbantartást.
A magam részéről kiemelném a törvényjavaslatból azt, hogy az ilyen ipari baleseteknél, tehát veszélyes anyagokkal történt baleseteknél az üzemeltetőknek, tehát a balesetet okozóknak kell viselni a következményeket, ide értve a védekezés költségeit, a védőeszközöket és egyebeket is. Én megdöbbenve hallottam a gazdasági bizottság előadóinak a véleményét arról, hogy ez a multinacionális vállalatoknak milyen költségeket és egyebeket okozhat. Hát Magyarország nem a multinacionális vállalatoknak a veszélyforrásává kell hogy váljon! Sajnos nagyon sok olyan vegyipari üzem települt már be Magyarországra, amelyek nem nagyon foglalkoznak sem a környezetvédelemmel, sem a veszélyes hulladékok elhelyezésével, erre nem hajlandók pénzt áldozni.
Összegezve: mindenképpen a katasztrófavédelmi törvény pozitívumaként értékeljük azt, hogy keretet ad a katasztrófaelhárítás, -védelem szervezeti egységére, egy piramis tetejére helyezi magát a többi törvénnyel kapcsolatban. De eme pozitívuma mellett, azon kívül, hogy szükség van egy ilyen törvényre, mi is még további kritikát és javaslatokat fogalmaznánk meg. A további együttműködő szervezeteket mindenképpen fel kellene sorolni a törvényjavaslatban; ide tartozik a sokat emlegetett ÁNTSZ, a vízügy, a környezetvédelmi főfelügyelőségek, a nukleáris balesetekkel foglalkozó szervezetek, a földrengésekkel foglalkozó szervezetek. Ezeket nem lenne célszerű kihagyni, és csupán a meteorológiai szolgálatra és a mentőszolgálatra korlátozni.
(16.40)
A definíciókat bizony-bizony, ahogy többen itt elmondották, pontosítani kellene. Én egy példát említenék: a katasztrófa megfogalmazásánál egy "például" szócska szerepel, ami nem pontosan az egzakt megfogalmazás jelképe.
(Az elnöki széket
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az indokolás nem tartalmaz utalásokat az anyagi vonzatokra, nem találtunk benne hatástanulmányt. Nem tartalmaz utalást, hogy a már bekövetkezett katasztrófa esetén miként kell a különböző bizottságoknak, szervezeteknek a keletkezett környezeti károkat elhárítani vagy enyhíteni. Nem igazán foglalkozik a katasztrófamegelőzési stratégiával. És - mint már egyszer a kormány feladatai között említettem - nem foglalkozik a határon átnyúló katasztrófák kezelésével, csupán azzal, hogy a nemzetközi segítségnyújtásban miként vegyen részt a kormány, vagy miként kérjen a nemzetközi szervezetektől segítséget.
Ezeket egybevetve a Magyar Igazság és Élet Pártja - a megfelelő módosító indítványok áttekintése után, ha ezekben az általunk felvetett kérdésekre választ kapunk - a törvényjavaslatot megfontolásra és elfogadásra javasolja.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban és a kormánypárti padsorokban.)
