POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Úgy gondolom, talán az ellenzéki hozzászólók nagy száma is azt jelzi önöknek, hogy az ellenzéki oldalt mélyen érinti e törvényjavaslat, és valóban azt szeretnénk, ha ebből végezetül egy használható és működőképes törvény kerülne ki.
Tisztelt Ház! Az utóbbi időben a szakmai körök és a közvélemény is egyre többet foglalkozik a katasztrófaveszéllyel, fokozottabban érdeklődik a katasztrófák hatásai és elhárításuk lehetőségei iránt. Bár a katasztrófák csapásait ősidők óta szenvedte az emberiség, tudományos igényű elemzések, felmérések csak a múlt század végén indultak meg. A katasztrófavédelem igazi lehetőségei csak napjainkban körvonalazódnak. Az ilyen irányú vizsgálatokat számos tényező nehezíti, mert a katasztrófák kiszámíthatatlanul, váratlanul jelentkeznek, ezért általában nincs lehetőség közvetlen, szakszerű tanulmányozásukra. Vitathatatlan, hogy ma már minden országnak szüksége van egy katasztrófatörvényre, mert bizonyítható: katasztrófahelyzetben a rendelkezésre álló, jól felszerelt, azonnal vagy rövid időn belül bevethető, képzett és gyakorlott elhárítószervezettel a károk, a környezeti hatások és a személyi veszteségek nagyságrendekkel kisebbek lehetnek.
A benyújtott tervezettel kapcsolatos véleményünkről konkrétabban:
A mostani törvénytervezet egyik hiányosságának tekintjük, hogy a kérdést elvi oldalról közelíti meg, anélkül, hogy egyértelműen megfogalmazná a katasztrófa fogalmát, felosztását. A tervezet sok esetben megkerüli a szakmai kérdéseket, és inkább az elvi irányítást, a szervezeti felépítést és a hatósági jogköröket tárgyalja.
A javaslat hibájának tartjuk, hogy már a címében is azt a látszatot kelti: két külön kérdésről van szó, egyrészt a katasztrófák elleni védekezésről, másrészt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset elleni védekezésről.
(17.00)
Abban az esetben, ha tisztázná a katasztrófa fogalmát, akkor egyértelmű lenne, hogy egy és oszthatatlan probléma kezelését kellene megoldani. Tény, hogy a katasztrófa fogalmát nehéz definiálni, jelenleg is több fogalmi meghatározás van érvényben, mert nem lehet egyértelműen sem a halálesetek számához, sem a keletkezett anyagi, környezeti károkhoz, sem a beavatkozási szinthez kötni. Talán szerencsésebbnek tűnik a katasztrófafogalom alatt a katasztrófát és súlyos szerencsétlenséget érteni.
Ugyanakkor engedjék meg, hogy megpróbálkozzam egy fogalmi megközelítéssel: a katasztrófa sok ember életét, egészségét, ellátását, az anyagi javakat, a környezetet súlyosan károsító természeti csapás, ipari, közlekedési, szállítási baleset vagy hasonló esemény, amely csak különleges helyi, illetve központi intézkedésekkel hárítható el. A megfelelő szintű beavatkozás nemcsak a bekövetkezett katasztrófa, hanem annak veszélye esetén is szükséges.
Néhány gondolatot arról, hogy mit értek, értünk katasztrófa elleni védelem alatt. A katasztrófa elleni védelem a katasztrófaveszélyes helyzet kialakulásának megelőzését, valamint a bekövetkezett esemény hatásának és következményeinek teljes körű felszámolását foglalja magába. Egységesíti mindazon intézkedések, rendszabályok, tevékenységek, módszerek és eszközök összességét, amelyek a katasztrófák megelőzésére szolgálnak, továbbá amelyek a katasztrófa bekövetkezése esetén az anyagi javak és az élővilág pusztulását vagy károsodását a lehető legkisebb szintre korlátozzák.
A katasztrófák felosztása többféleképpen történik. Tény, az irodalomból látható, hogy vannak, akik aprólékosan, precízen kategorizálják az egyes katasztrófaformákat, vannak, akik az egyszerű felosztást tartanák célszerűnek. Én célszerűbbnek tartom, ha a katasztrófák felosztásánál figyelembe vesszük azt, hogy az okok alapján és a végrehajtandó feladatok szerint is felosszuk. Így a katasztrófák esetében két alaptípusról beszélhetünk, természeti és technikai katasztrófákról.
A természet által okozott katasztrófákba azok tartoznak, amelyeket a természet erői, illetve az elemi csapások okoznak. A teljesség igénye nélkül ilyenek az árvíz, belvíz, tűzvész, földcsuszamlás és vihar. Ugyanakkor Magyarországon az egyik leggyakoribb és leginkább reális katasztrófaveszély az árvíz - és mint tudjuk, a belvíz is.
A katasztrófák másik nagy csoportját a technikai katasztrófák alkotják. Anélkül, hogy fogalmi kérdésekbe bonyolódnánk - ezeket ugyanis civilizációs, ipari katasztrófáknak is nevezik, ez végső soron közmegegyezés kérdése -, e kategóriába az ember, az emberi tevékenység által okozott katasztrófákat sorolva, és kizárva a társadalmi okokra, illetve a háborúkra visszavezethetőket.
A technikai katasztrófák közül a nukleáris erőművek, a vegyipari létesítmények katasztrófáit, illetve a veszélyes szállítmányok kérdését emelném ki. Az atomerőművek esetleges balesetei, katasztrófák elleni védekezés a legjobban szabályozott és a leghatékonyabban működő rendszert alkotja ma hazánkban. Ugyanakkor a vegyipari létesítmények mostani helyzete ennél lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. Az elmúlt közel egy század alatt az emberek megszokták a vegyipart, megtanultak vele együtt élni. Hazánkban ma nincs a vegyipar részére az atomreaktorokéhoz hasonló szigorú magyar és nemzetközi ellenőrzési rendszer kialakítva, pedig a veszély nagyságrendjét jól érzékelteti az, hogy hazánkban közel ötszázféle veszélyes anyagot jelentettek be mintegy 500 ezer tonna mennyiségben, és ebben a mennyiségben még nem szerepelnek a mezőgazdaságban felhasznált anyagmennyiségek.
A törvényjavaslat ezt a kérdést úgy tárgyalja, hogy 4. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a törvény hatálya nem terjed ki az ionizáló sugárzás hatása elleni védelemre, de a katasztrófaveszély-elhárítás során a védekezési munkabizottság működik a nukleáris elhárítás során. Itt célszerűbb lett volna az a megfogalmazás, hogy a védekezési munkabizottság szorosan együttműködik a hazai atomenergetikai bizottsággal, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel.
A veszélyes létesítmények kérdését a tervezet megpróbálja külön tárgyalni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos részben, amikor látszik, hogy ez szerves része a technikai katasztrófák kérdésének. Ha külön szigorításokat akarnak bevezetni, akkor a katasztrófatörvény végrehajtási részében elegendő lenne részletesen leírni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos szigorító intézkedéseket.
Tisztelt Ház! Nagyon jelentős veszélyforrást alkotnak a közúti szállítmányok, amelyeket a törvénytervezet ugyancsak úgy vesz, hogy nem tartoznak a törvény hatálya alá, pedig egy közúti baleset során tetemes mennyiségű veszélyes anyag kerülhet a környezetbe. Ez lehet olyan mértékű, amely veszélyezteti a környező lakosságot is. Gondoljanak, tisztelt hölgyeim, uraim, arra az 1992-ben Százhalombattán beesett ammóniaszállítmánnyal kapcsolatos balesetre, ahol csak az időjárás és az el nem hanyagolható szerencse akadályozta meg a nagyobb katasztrófa kialakulását.
Hasonlóan a közutak és vasútvonalak leromlott állapota, az infrastruktúra hiányossága, a közlekedési szabályok durva megsértése miatt is megnőtt a katasztrófa jellegű közlekedési balesetek bekövetkezésének veszélye. Elég, ha arra a nem régi esetre gondolnak, amikor egy kistehergépkocsin a kötelező előírások betartása nélkül szállítottak olyan veszélyes anyagot, amelyet úgy nem lett volna szabad, és ráadásul a jármű megállt lakott területen belül, ott hagyta a vezetője, és a járművet ellopták. Szerencsére ebből nem lett katasztrófa.
Nincsen megoldva a veszélyes szállítmányok ellenőrzése sem, mert az önkormányzatoknak erre nincsen szakképzett apparátusa, a rendőrség pedig erre nincsen felkészítve.
Tisztelt Ház! A törvénytervezet hibájának tartom azt is, hogy a katasztrófa megelőzésére mint egy adminisztratív tevékenységre gondol, feltételként szabja, hogy az ipari létesítmények milyen bejelentési kötelezettséggel tartoznak, és milyen engedélyeket kell új létesítmény esetén beszerezniük.
A törvénytervezet figyelmen kívül hagyja a környezetvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit, azt, hogy a veszélyes anyagokat felhasználó vállalatokat kötelezte a törvény arra, hogy katasztrófaelhárítási tervvel rendelkezzenek. A veszélyes tevékenységet folytató vállalatoknak az 1997-ben törvényben módosított, munkavédelemről szóló 1993. évi XLIII. törvény is előírja, hogy kockázatfelmérést kell végezniük a veszélyes tevékenységükről és arról, hogy ezek milyen mértékben károsítják az egészséget.
(A jegyzői székeket
dr. Juhászné Lévai Katalin és Németh Zsolt foglalják el.)
dr. Juhászné Lévai Katalin és Németh Zsolt foglalják el.)
A törvényjavaslat olvasata alapján a veszélyes tevékenységről, ha összevetjük a többi törvényben leírtakkal, már több helyütt kell azonos jelentést készíteniük, azonos tartalommal, illetve ugyanezeket beszerezniük a felhasználóknak, így az ÁNTSZ-től, a környezetvédelmi felügyelőségtől, az OMFF-től, és még az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság, illetve a Műszaki Biztonsági Főfelügyelőség engedélyét is be kellene szereznie. Ezek párhuzamos intézkedéseket, illetve egymástól eltérő követelményeket fognak eredményezni.
Az adminisztratív intézkedések között elveszhet a konkrét és egységes feladatértelmezés. A hatósági jogkör tekintetében célszerű lenne megnézni az egyéb területen hozott törvényeket, rendeleteket, hogy egy jogharmonizált törvényről dönthessünk. Ezért, egyetértve az eddigi ellenzéki hozzászólókkal, abban kérem a tisztelt kormány figyelmét, hogy e törvénytervezetet kérje vissza átdolgozásra.
Utolsó gondolatként, reagálva, tisztelt Ház, Várhelyi András képviselőtársam megjegyzésére, amikor azzal vádolta az ellenzéki képviselőket, hogy megmosolyogják e törvénynek a kormánypárti előterjesztőjét: hogy mi a számomra a megmosolyogtató?
(17.10)
Az, amikor egy törvényt tárgyalunk, az a folyamat, amikor nem döntöttük el, hogy egy törvénynek mi lesz a szervezete, ugyanakkor nem tudom, hány millió forintért a tárca elkészíttet egy céggel egy arculattervet a BM jövendő országos katasztrófavédelmi főigazgatóságának arculattervéhez, akkor, amikor tudjuk, hogy 850 millió forint hiányzik a tűzoltóság béréből, 2,5 milliárd a rendőrség béréből - számomra ez egy picikét megmosolyogtató. Ha ezzel egy törvény után találkozunk, amikor befejeztük a vitáját, és tudjuk, hogy milyen szervezet áll fel, akkor ezt természetesnek és jogosnak tartom - így azonban nem.
Köszönöm a figyelmüket és a türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
