DR. KISS GÁBOR
DR. KISS GÁBOR
DR. KISS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság fontosnak ítélte, hogy összefüggésben az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítésével, az Unió bűnüldözési rendszere, az Europol és országunk hasonló szervezeteinek együttműködése, a szervezett bűnözés elleni közös küzdelem érdekében törvényi szintű szabályozás szülessen. E törvény megteremti az Europolhoz való csatlakozás jogszabályi alapjait, mert előírásai révén a hazai bűnüldöző szervek teljesíthetik az együttműködés által rájuk rótt feladatokat az információcsere, az adatkezelés és -elemzés, valamint az adatszolgáltatás területén.
Mindazonáltal mi is megkockáztattuk a kérdést: nem korai-e az EU bűnüldözési rendszeréhez történő csatlakozásról törvényt alkotni, még mielőtt az Európai Rendőrségi Hivatal működését szabályozó egyezmény ratifikációja megtörtént volna? Nincs-e ebben valami túlbuzgalom?
A bizottság tagjai ugyanakkor szóvá tették - és ezt a bizottság esetében természetesnek kell tekinteni -, hogy a törvényjavaslat II. fejezete, amely az adatvédelmi felelős jogállását és tevékenységét határolja körül, ellentmondásokat tartalmaz. Először: ha az adatvédelmi felelős legfontosabb kötelezettsége, hogy a bűnüldöző szervezet működésének szakszerűségét és törvényességét felügyelje - az előterjesztő képviselője megjegyezte ráadásul, hogy mintegy belülről -, nem korlátozza-e tevékenységében az a tény, hogy fölötte a közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat a kinevezés és felmondás kivételével a belügyminiszter gyakorolja?
Megalapozza ezt az aggályt a 13. § (1) és (2) bekezdésének az adatvédelmi felelős hatáskörét érintő sajátságos különbségtétele, ugyanis ha az adatvédelmi felelős jogszerűtlen adatkezelést észlel, a NEBEK vezetőjét a jogellenes állapot megszüntetésére felszólítja, a tájékoztatott belügyminisztert ugyanerre természetesen már csak kéri. Azaz az észrevételek azt a Majtényi László adatvédelmi biztos által megfogalmazott teoretikus kérdést járták körül, amely így summázható: működhet-e a közigazgatáson belül független hivatal?
A bizottság tagjai elismerték, hogy a törvénytervezet a külső ellenőrzés lehetőségét deklarálja, amennyiben a II. fejezet 15. §-a kimondja, hogy az adatvédelmi felelősnek e törvény szerinti jogosítványai az adatvédelmi biztos jogosítványait nem érintik. A bizottság azonban arra az álláspontra jutott, hogy amennyiben a jogosítványokat az adatvédelmi törvény előírásai szerint az adatvédelmi biztos csak személyesen gyakorolhatja, ez egyet jelent annak lehetetlenségével. Ez esetben a 15. § csupán formális, teljesíthetetlen, megvalósíthatatlan biztosítékot ad. Tehát ha a törvényhozónak nem ez a célja, az adatvédelmi törvény megfelelő passzusának módosításáról gondoskodnia kell. Felmerült ezért a bizottság részéről, hogy nem lenne-e szerencsésebb, ha az adatvédelmi felelős szerepét harmadik jogi személy, független fórum, esetleg az ügyészség látná el, vagy nem kellene-e minimális biztosítékként annak a feltételeit megteremteni, hogy az adatvédelmi felelős hatáskörét csak jogszabályban lehessen korlátozni.
A bizottság ülésén kifejtette álláspontját az adatvédelmi biztos is. Észrevételeit a bizottság elnökének ajánlása pontosan felsorolja. Ebből kitetszik, hogy az adatvédelmi biztos úr megjegyzéseinek lényege és irányultsága a bizottság tagjainak álláspontjával egyező. Az előterjesztő képviselője a bizottság észrevételeinek megfontolását ígérte. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy könnyebb lélekkel mondtunk mindannyian igent, és foglaltunk állást a törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága mellett. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
