DR. POKOL BÉLA
DR. POKOL BÉLA
DR. POKOL BÉLA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban remélhetőleg a nem túl távoli jövőben megvalósuló európai uniós csatlakozásunk egyik szektorális kérdéséről van szó, az egységes uniós bűnüldözési információs rendszerhez való csatlakozásunkról. Magyarország mint tagjelölt és az Unió között a múlt év májusában létre jött egy megállapodás, amely lehetővé tette, hogy már a csatlakozás előtt megtervezzük az ehhez illeszkedő hazai bűnüldözési információs szervezetet és ennek jogi szabályait. Ez került most törvényjavaslat formájában elénk.
Nem elég hangsúlyozni annak a horderejét, amit az ilyen egységes bűnüldözési információs rendszerhez való tartozás jelent majd számunkra, hiszen a határaink 1989 utáni megnyitása a nemzetközi bűnözés előtt védtelenné tette a hazai bűnüldözési szerveket. Most, e törvényjavaslat révén a kinyitott határokon átlépő bűnözéshez tudjuk igazítani a bűnüldözési információs rendszerünket, és elektronikus úton a leggyorsabban rendelkezésünkre állhatnak a bűnözőkről az Unió egészében felhalmozott információk.
Az általános jellegű méltatás után, az egyes részmegoldásokhoz fordulva a NEBEK - Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ - és az adatvédelmi felelős pozíciójának a felállítása érdemel először figyelmet. A NEBEK, a mai széttagolt rendőrségi, határőrségi, vámügyi és adónyomozói bűnüldözési rendszer felett kerül elhelyezésre, és az ezeknél létrejött bűnüldözési adatokat és információkat közvetlen hozzáféréssel lesz jogosult átvenni és az uniós közös információs rendszerbe továbbítani ezeket. A törvényjavaslatban ugyan a NEBEK szervezetéről, vezetőiről és ezek kinevezéséről nem esik szó, de az indokolás jelzi, hogy egy kormányhatározat döntése szerint a NEBEK a rendőrség szervezetén belül kerül kialakításra, és több bűnüldöző szervezetre kiható tevékenysége miatt szervezetét és feladatkörét a belügyminiszter és a pénzügyminiszter közös rendeletben szabályozza majd.
Itt szeretnék röviden reagálni Gál Zoltán képviselőtársam kifogására, aki pont azt kifogásolta, hogy a rendőrség szervezetén belül kerül ez elhelyezésre. Úgy éreztem, hogy ezt valahogyan túl alacsony rendűnek találja. Hadd jelezzem, hogy az eddigi vitákban, amelyek az adónyomozók kapcsán felmerültek - hetekig, hónapokig vitatkoztunk rajta -, úgy emlékszem, hogy akkor a fő tenor épp a szabaddemokraták és a Szocialista Párt részéről az egységes rendőri nyomozással szemben például az adónyomozók elkülönítése volt. Vagy hadd emlékeztessek például egy Szikinger István nevezetű alkotmányjogászra, aki a határőrség esetében kívánta ezt megszüntetni és inkább a rendőrségbe telepíteni.
Tehát azt lehet mondani, hogy pont az egységes rendőrségi szervezetnek az átfogó bűnüldözési feladatai voltak eddig a privilegizált, a kiemelt, a követendő megoldások. Úgy gondolom, hogy az egész törvényjavaslat és az indokolása mutatja, hogy amennyiben az uniós bűnüldözési információs rendszer egészéhez csatlakozunk, akkor a ma széttagolt rendszerek felett kell egy valami, egy közös. Gál képviselőtársam is jelezte, hogy magával a belügyminiszteri alárendeltséggel nincs problémája, csakhogy ez a rendőrség keretén belül kerül elhelyezésre, és ez jelentene számára problémát. Persze a vezetője kinevezése fontos lehet, hogy mennyiben függ a belügyminisztertől vagy esetleg az országos rendőrfőkapitánytól, de máskülönben nyilvánvaló, hogy a Belügyminisztérium egészében látja el a hatáskörét. Megmondom őszintén, az odavetett megjegyzéséből nem tudtam igazán kivenni a kifogása érdemi részét, hogy miért találja problémásnak, hogy a rendőrséghez helyezik ezt el.
Rátérve arra, hogy mivel egy teljesen új típusú szervezetről van szó, amelynél csak a jövőbeli tapasztalatok fényében lehet végleges szabályozást kialakítani, érthető, hogy a rugalmasabb jogszabály-módosítást lehetővé tevő jogforrási szintet választotta a törvényjavaslat - PM-BM közös rendeletben irányozza elő majd ennek a szervezeti hatáskörét. Jelezni kell, hogy ez a megoldás nehezíti a jelen törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek az értékelését. Az egyik ilyen rendelkezés a 13. § (1) bekezdése, amely azt írja elő, hogy ha az adatvédelmi felelős jogszerűtlen adatkezelést észlel, akkor felszólítására az adatkezelő, a NEBEK vezetője, haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, és erről harminc napon belül tájékoztatni köteles az adatvédelmi felelőst.
Mivel az adatvédelmi felelőst a miniszterelnök nevezi majd ki, a NEBEK vezetőjét pedig feltehetően a belügyminiszter... vagy az országos rendőrfőkapitány - ezt valóban nem lehet tudni, hogyan nyeri el a megbízatását; azt azonban mindenképpen lehet tudni, hogy így a miniszterelnök által kinevezett adatvédelmi felelős felső pozíciója kettőjük viszonyában valószínűsíthető. Ennek ellenére hadd tegyem kifogás tárgyává, hogy az adatvédelmi felelős ombudsman jellege inkább azt követelné meg, hogy csak ajánlhassa intézkedés megállapítását a NEBEK vezetője felé, ahogy azt az ombudsmanjaink általában is tehetik ma, és ne kötelezhesse intézkedésre a NEBEK vezetőjét.
Hadd jelezzem, hogy azt hiszem, Kiss Gábor az egyik bizottság kisebbségi előadójaként jelezte, hogy intézkedésre kötelezheti a NEBEK vezetőjét, de ha ő ennek nem tesz eleget, a belügyminisztert már csak kérheti.
(19.40)
Ebből az jött ki, hogy jó lenne, ha mind a kettőt intézkedésre kötelezhetné, ne csak kérhesse. Hadd jelezzem, hogy az ombudsman csak kérheti ajánlás jelleggel, az ombudsman jellegéből, az egész intézmény jellegéből nem kötelezheti, nincs hatásköre, ajánlása van, és esetleg a nyilvánosság felé fordulhat. Ez pont az ellenkező megoldás, hogy mind a két esetben csak ajánlása legyen, tehát ne kötelezhessen. Ma lezárul a vita, de gondoltam rá, hogy esetleg egy módosítási javaslatot kellene beadni ez ügyben, mert ezt valóban problémásnak látom.
Ezzel rá is térek az adatvédelmi felelős új posztjára. Néhány nyitott kérdést lehet ezzel kapcsolatosan kiemelni a törvényből. Először is látni kell, hogy a mostani adatvédelmi felelős és a már korábban létrehozott adatvédelmi biztos posztja között a súrlódások a jövőben nagyon valószínűnek tűnnek. A nyugat-európai ombudsmanokhoz képest, akik lényegében csak a hatósági eljárás kisebb hibáival szemben védik az állampolgárokat, a magyar ombudsmanok, így az adatvédelmi biztos is inkább alkotmánybíráskodás jellegű feladatot kapott, illetve vitték el gyakorlatukat ombudsmanjaink még inkább ilyen irányba. Most, hogy az EU-tagállamoknak megfelelően nekünk is létre kell hoznunk a nyugat-európai jellegű adatvédelmi ombudsman hivatalát, ez az eltérés már feszültséget teremthet a jövőben. Elvileg ugyan felmerülhetett volna, hogy a már meglévő adatvédelmi biztosra bízzuk ezeket az uniós bűnüldözési szervezeti adatvédelmi feladatokat; az általános adatvédelmi feladatát, azt hiszem, a 15. § jelzi, hogy a jogosítványok csorbítatlanul megmaradjanak.
Hadd jelezzem rögtön, hogy én ezt nem támogatnám, mert a magyar adatvédelmi biztosnak más a jellege, általános alkotmányvédelmi jellege van, és ez nem teszi alkalmassá. Nem is beszélve arról, hogy a magyar adatvédelmi biztos lényegében önmaga ellenzéke is, tudniillik a személyes adatok intimitását védi, illetve ennek ellenkezőjét is, az adatok nyilvánosságra hozatalát, a közérdekű adatok minél inkább nyilvánosságra hozatalát is védi, tehát két teljesen eltérő jellegű feladatot lát el. Ezt úgy lehet mondani, hogy az adatvédelmi biztosunk úgy dönt, ahogy a legoptimálisabbnak látja, és ez az igazi, amikor két teljesen ellenkező feladatot együtt lát el, mert akkor jól tudja mérgelni. Ezt most nem értékelném, de egy nyugat-európai, adatvédelem titkosságának őrzésére szakosodott ombudsmanhoz hasonlítva nyilván a magyar általános adatvédelmi ombudsman nem lenne alkalmas.
Mindenesetre így azonban megítélésem szerint a későbbiekben egy folyamatos súrlódás- és konfliktusveszélyt kódolunk be már most a megkettőzött adatvédelmi ombudsmani rendszerünkbe. Például a jelen törvényjavaslat 11. §-ának (3) bekezdése úgy szól, hogy "a közös nemzetközi adatvédelmi ellenőrző testületben Magyarországot az adatvédelmi felelős képviseli". Amennyiben ez a testület csak a bűnüldözési adatok védelmével foglalkozik, úgy nem okoz ez a megoldás problémát. Itt kénytelen vagyok reagálni a Gál Zoltán képviselő úr által elmondottakra, tudniillik azt a szót használta, ami megítélésem szerint nem létezik a magyar jogban. Úgy gondolom, hogy bármi, ami a bűnüldözés folyamán felmerül, nevezhetjük bűnüldözési adatnak, hiszen a bűnüldözés folyamatán, azzal összefüggésben felmerült adat.
Úgy lehet mondani, hogy a törvényeknek nem minden szava jogi fogalom, a törvények szava tulajdonképpen a mindennapi szavakból indul ki, ahol néha terminus technicust pontosít, de lényegében beviheti. Amennyiben a közértelem szerint elfogadható egy elnevezés, akkor azt használni lehet. Az angol jogban éppen az van, hogy a szavakat általában úgy kell érteni, ahogy az általános nyelvben használjuk, ezért bármilyen szót bevihetünk a jogba; a magyar jog így használja. Csak azért voltam kénytelen kitérni erre, mert említette a bűnüldözési adatot, ilyen pedig nincs a jogban. Az a lényeg, hogy legyen értelme! Úgy érzem, hogy ennek abszolút van értelme, a bűnüldözési eljárásban felmerülő adat rögzítése, továbbítása.
Amennyiben ez a nemzetközi adatvédelmi ellenőrző testület csak a bűnüldözés során felmerülő adattal foglalkozik, akkor nem jelent problémát, hogy az adatvédelmi felelős lesz-e az új pozíciót betöltő személy, akit majd a miniszterelnök fog kinevezni. De ha ez egy átfogóbb nemzetközi adatvédelmi központot jelent majd - az elnevezése nem zárja ki, hogy ez lesz -, akkor valóban elképzelhető, hogy a meglévő adatvédelmi ombudsmanunk, biztosunk joggal érezheti magát háttérbe szorítottnak.
A félreértések elkerülése végett jelzem, hogy én mindig is úgy gondoltam, hogy hiba volt a hazai ombudsmanokat az általános alkotmányvédelmi szintre felemelni. Nem az itt szereplő adatvédelmi felelőstől szeretném most elvenni a jogosítványokat a meglévő javára, de úgy gondolom, hogy az adatvédelmi megkettőződés következményét jobban végig kellene gondolni, mint ahogy azt a jelenlegi törvényjavaslat teszi. Az nem lehet megoldás, hogy ezt rögtön elutasítsam, tudniillik lenne egy kézenfekvő megoldás a jövőben, miszerint egy fellebbezési fórumként konstruáljuk meg a kettőjük közötti viszonyt, és az adatvédelmi felelőstől az adatvédelmi biztos felé fellebbezési ügyként fogjuk fel az adatkezelési problémával érintett ügyet, ha továbbviszi, mert ott nem értenek egyet.
Nem értenék ezzel egyet, tudniillik az adatvédelmi biztosnak - bár az Országgyűléstől nyeri legitimitását, tehát nyilván magasabb pozíciója van, mint a Belügyminisztérium fölé helyezett, de mégiscsak a közigazgatáson belül lévő ombudsmannak -, de az adatvédelmi biztosnak sincs erősebb jogosítványa, mint az ajánlási jog a másfajta adatkezelésre. Ezért azt a lehetséges fellebbezési utat el kell kerülni, úgy gondolom, hogy nem lehet megkonstruálni. Ezt azért is jelzem, mert tavaly az adatvédelmi biztos már előre jelezte, hogy ha létrejönnek szektorális adatvédelmi ombudsmanok, akkor azokat majd ő természetesen ellenőrzi, és egy fellebbezési út lehetséges lehet. Ahogy végiggondoltam, ez eleve kétséges lehet.
Ráadásul a 14. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az adatvédelmi problémával érintett közvetlenül a nemzetközi szervezet központi adatvédelmi szervéhez forduljon, így három adatvédelmi út konkurál majd a jövőben. Ezt mindenképpen végig kell majd gondolni, hiszen a súrlódások így háromszorosak lehetnek.
Ennek ellenére hadd jelezzem, hogy a hangoztatott kritikák ellenére a törvényjavaslat rendelkezéseit és az egységes uniós bűnüldözési információs rendszerbe való bekapcsolódásunk támogatandónak kell minősíteni. A Független Kisgazdapárt országgyűlési csoportja nevében kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
