PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ
PERLAKI JENŐ (Fidesz): Elnöknő, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm Bauer képviselő úr dicsérő szavait, és maradok a víznél, és tagadom a képmutatást. A parlamenti képviselők asztalára igen gyakran kerülnek olyan problémák, amelyek megoldásához pénz kell. Minden költségvetésbe fogalmazott teendő összefügg a pénzzel. A pénz szétfolyatásának, pazarló elköltésének hírével hatásosan lehet gyengíteni a gazdálkodó iránti bizalmat, mert a közpénzhez mindenkinek köze van, ez mindenkit érint.
Ez a javaslat nem pénzt kér, hanem pénzt fog megtakarítani. Azért tartom ezt fontosnak most kijelenteni, mert azt gondolom, hogy a közbeszerzési eljárás alól így-úgy kivont beszerzéseken keletkezett veszteségeknek megtakarításával és az eljáráson belül előállított veszteségek megtakarításával legalább 50 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Hogy mindenki érzékelje a nagyságrendet, amelyet a 10 százalékos megtakarítás jelent, mondok néhány példát: 50 kilométerrel több autópályát lehet majd építeni ebből, vagy nem maradna az egészségügyi felújításra való elköltés esetén már rekonstrukcióra váró kórház.
(22.20)
A törvényjavaslat elfogadásával a visszaélések előtt becsapjuk a kaput, és le is lakatoljuk. A kapu mellé majd még meg kell kettőznünk az őrséget az Állami Számvevőszék ellenőrzésének erősítésével és a Közbeszerzések Tanácsa jogorvoslati kezdeményezésének fokozásával, de ez később lesz aktuális. A költségvetés elfogadásánál kell gondolnunk erre, illetve a módosított közbeszerzési törvény hatálybalépését követően.
Kaput jelentett a visszaélések számára az, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerinti döntés mellett áttekinthetetlen értékelések születhettek. Megfelelően szétaprózott döntési eljárás esetén szinte követhetetlen, ha korrupció útján vagy csak elfogultságból befolyásolták a döntést a drágább ajánlatok irányába. Ezzel szemben a javaslat a döntés részszempontjainak súlyát mérhetővé teszi, és az ajánlattevők képesek lesznek a pontos, az elvárásoknak megfelelő ajánlatokat összeállítani.
A hirdetmények lehetővé teszik azt is, hogy ellenőrizzék az értékelést, és szükség esetén a jogorvoslati eljárást kezdeményezzék. A törvényjavaslat bővíti a jogorvoslatot kezdeményezők körét, és azt is elvárjuk, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeinek figyelemmel kísérését is megszervezi, kihasználja az információgyűjtő hely adta lehetőséget, és kiszűri a jogsértő eljárásokat.
Tisztelt Országgyűlés! A korrupciót meg kell nehezíteni, kockázatossá kell tenni. Ezt szolgálja az átláthatóság és az ellenőrzés erősítése, de ezentúl a rendőrségnek is végig kell majd csinálni a korrupciós ügyeket. Szerepet játszanak ezek a tényezők abban, hogy a közbizalom erősödjék, az adófizetéshez való viszony megváltozzék annak útján, hogy érzékeli a polgár, hogy egy jól működő szervezetet, a magyar államigazgatást és a közigazgatást segíti a tevékenységével, adófizetésével.
A polgárok elégedettségéhez azonban az is fontos, hogy a jó gazda gondosságával jól használhatót és maradandó esztétikai értéket is akarjanak létrehozni a beruházások megrendelői. Sokszor csak egy hajszál választja el az ár tekintetében a magas színvonalú, igen értékes közszolgáltatást a hanyag, feladatát rosszul ellátó közszolgáltatástól.
Ugyanúgy a beruházásoknál is csak egy hajszál van a jó, a rossz és a csúf között. Ez a hajszál a vezetők személyes felelősségérzete a teljesítés ellenőrzésében, minőségi kritériumainak szerződésben való rögzítésében és betartatásában, a beruházások esetében pedig abban, hogy nagy súlyt helyezzenek a tervek bírálatára.
Ez a szint már a minőségbiztosítás szintje, és erről most azért kell beszélnünk, mert nemcsak úgy lehet pazarolni, hogy feleslegesen magas összegekért vásároljuk meg, amit be akarunk szerezni, hanem úgy is, hogy egyszerűen rosszat veszünk. Itt van Budapest példája: 22 milliárd forintot kivon a fenntartásból a városvezetés, és közben gondozatlan és piszkos a város, mert igénytelen a megrendelő; a tervezett beruházások fele nem indul el az adott évben, mert rossz az előkészítés; nincsen árkontroll a tervezés során, ezért meghiúsulnak a beruházások a költségvetési keretet meghaladó összegű ajánlatok miatt. Azért volt fontos ezt elmondani, hogy megvilágítsam, úgy is lehet rosszul gazdálkodni, ha a tervezésre vagy a teljesítés ellenőrzésére nem fordítanak gondot.
A törvény elfogadásával közel kerülünk ahhoz, hogy ugyanolyan elvek alapján történjék hazánkban is az állam, az önkormányzatok területén a beszerzés, mint Európában máshol. A gazdag országok hatékonyan és takarékosan költenek. Ha szűkös költségvetésünkből gyarapodni akarunk, akkor a törvényjavaslat korszerű keretei között kell azt tennünk, és ennek hamarosan komoly és látható eredményei lesznek.
Hadd szóljak néhány szót a vitás kérdésekről. Rigler képviselőtársam felvetette a kezdő vállalkozások referenciáinak kérdését. Azt gondolom, hogy tényleg érdekes ez a felvetés, hiszen valahol egyszer el kell kezdeni, és a személyes referenciák a nemzetközi gyakorlatban is sokat jelentenek. Arra kérem Rigler képviselőtársamat, hogy fontoljuk meg, mekkora értékig helytálló ez egy beruházás vagy egy más típusú közbeszerzés esetén, és vajon kié a referencia, ha egy személy egy cégnél történt foglalkoztatása esetén részt vett valamilyen munkában, a személyé, vagy a cégé.
Mondom ezt azért - bár tényleg fontosnak tartom a kérdés vizsgálatát -, mert sokszor személyek elhagynak cégeket, elviszik a titkaikat, elviszik azt a tudást, amit ott szereztek, és konkurálnak ugyanazzal a céggel. Én ezt vállalkozóként személyesen megéltem, hogy munkatársaim ilyen módon máshová szegődtek. Hadd szóljak még néhány más kérdésről is.
Az alvállalkozók igazolásaival kapcsolatban szeretném kijelenteni, hogy ésszerűtlen mennyiségű igazolás beszerzésében nem érdekeltek az ajánlattevők, és ennek folytán kár volna az EU-ajánlásokkal szemben haladni a beszerzés értéke 10 vagy 15 százalékos alsó határértékének megállapításával, az alvállalkozók alkalmassága vizsgálatánál, minősítésénél. Hosszú mondat volt, most részekre bontva el fogom mondani.
Tehát arról van szó, hogy ha több alvállalkozó dolgozik, és, mondjuk, a 10 százalékot meghaladja valamelyik alvállalkozó teljesítésének értéke, vagy a beszerzés összértékéből 10 százaléknál többet akar vállalni, akkor kelljen csak az alkalmasságát bizonyítani. Ezt az EU-ajánlások nem támogatják, én viszont azt gondolom, nem érdekelt abban az ajánlatkérő, hogy feleslegesen előírjon túl sok igazolást. Ezt a kérdést is tovább lehet vizsgálni abból a szempontból, hogy ha csak kevés igazolást is ír ki, akkor az 1-2-5 százalékot elért alvállalkozóknak kell-e ez a fajta referencia, vagy pedig a fővállalkozó vállalja ott a felelősséget a teljesítésért.
A másik fontos kérdés a 10 százalékos árelőny megtartása a legalacsonyabb ár szempontjának alkalmazása esetén. Itt arról van szó, hogy a hazai terméket ajánló, hazai munkaerőt alkalmazó cég előnyt élvez az elbírálásnál. Ezt a javaslat 2001-ig javasolja fenntartani, vagyis megtartja a régi szöveget.
De van más lehetőség is a települési és hazai ipar támogatására az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjának választásánál, csak ki ne eresszük a szellemet a palackból, hogy dupla áron is szerződhessen a település saját ajánlattevője, mert az ár feleakkora súllyal szerepelne talán az elbírálásban, mint a helyi munkaerő foglalkoztatása. Ezt a lehetőséget feltétlenül korlátozni kell, tehát a lehetőség fennáll, mégis anomáliák keletkezhetnek.
Annál, hogy jelentősen drágábban vásároljanak az önkormányzatok a települési ajánlattevőktől, jobb megoldás a közvetlen munkahely-teremtési támogatás vagy a közmunkások igénybe vételének előírása.
Ha a versenyt korlátozni igyekeznénk, akkor hosszabb távon gyengülnének a gazdálkodók, és veszítene a költségvetés is, tehát a versenyt korlátozó javaslatokat helyes volna elkerülni. Sőt, az árkartellek ellen különösen a nagy állami beruházások esetén fel kell venni a küzdelmet. A verseny fenntartása, valamint a kis- és középvállalkozások esélyegyenlősége irányába tett lépésnek tekinthető a javaslatnak minden olyan része, amelyben a garanciák korlátozását és a fizetési feltételek szigorítását írja elő, szintúgy, mint az elbírálás kötelezettsége és a biztosíték visszafizetésének szigorítása.
(22.30)
A javaslat tehát a vállalkozások számára is előnyös.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a korrupció visszaszorítását és a takarékosságot megvalósító közbeszerzésitörvény-módosítást támogat. Hiszem, hogy a törvényhozás iránt is nőni fog a bizalom az előterjesztés elfogadásával.
Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy fogadják el a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
