T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/758. számon benyújtott, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról már számos dolog elhangzott ebben a Házban.
A gazdaság állami befolyásolásának piackonform eszközei között fontos az állami megrendelések köre. Az ezért folyó verseny és az azt kísérő negatív jelenségek, mint például a korrupció, tették szükségessé az állami megrendelések jogi szabályozását. A több mint három éve életbe lépett közbeszerzési törvény megalkotásának az volt a célja, hogy biztosítsuk a közpénzekkel való takarékosabb gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, továbbá a verseny tisztaságát. Erről a törvényről már többen elmondták, hogy tulajdonképpen egy nagyon jó színvonalú törvény módosítását kellett napirendre tűzni a három év tapasztalatait figyelembe véve. Ez a törvény a hazai vállalkozások versenyképességének javítását is szolgálja, hiszen a közbeszerzésekről szóló jogszabály már egy kis eltéréssel az EU-normákkal is harmonizál.
Engedjék meg, képviselőtársaim - annál is inkább, mert kicsit késői már az idő, és tulajdonképpen nagyon sokan, sokszor elmondtuk már szinte ugyanazokat a dolgokat -, hogy most az előző képviselőtársam által elmondottakhoz csatlakozva a kis- és középvállalkozások oldaláról próbáljam ezt a törvényt szemlélni.
Az EU-ban meglévő szabályozások sem biztosítanak jelenleg semmilyen preferenciális szabályt e vállalkozói kör számára, sem a pályázatok feltételeinek meghatározásánál, sem pedig az elbírálás körében. A kis- és középvállalkozások hatékonyabb bevonását a közbeszerzési piacra mégis indokoltnak tartják az EU-ban is, és erről többféle híradás is szolgál, ugyanúgy, mint ahogy ez Magyarországon is kívánatos dolog lenne. Az EU-ban ezt a kívánalmat nem a preferenciális szabályok alkalmazásával kívánják megoldani, hanem egyéb információt javító, technikai segítséget jelentő eszközökkel.
A kis- és középvállalkozások számára talán a legfontosabb az alvállalkozási szabályok tartalma a közbeszerzések terén, valamint a piaci pozícióik erősítése. Mint ahogy a képviselőtársam elmondta, bizonyos adminisztrációs terhek csökkentése elősegíti a kis- és középvállalkozások bekapcsolódását a közbeszerzésekbe, de fontos dolog, hogy az alvállalkozóra vonatkozó adatközlési kötelezettség is befolyásolja ezen vállalkozói kör bekapcsolódását ebbe a versenybe. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a jelenlegi szabályozást megszüntetni semmiképpen sem szerencsés, hiszen a 15 százalékos határ eltörlése az alvállalkozóknak jelentkező kis- és középvállalkozások számára kevesebb esélyt nyújthat, hiszen azokra jóval nagyobb terhet ró, és eleshetnek bizonyos munkáktól.
A másik ilyen, a kis- és középvállalkozások számára hátrányos helyzetet teremtő szabálymódosítás az egybeszámítási szabályok bizonyos köre. Feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy a piaci jelenlét erősítése céljából ezeket megfontoltan kellene alkalmazni, hiszen a piaci pozíciók erősítése csak akkor lehetséges, ha a kis- és középvállalkozások valamilyen módon meg tudnak jelenni ebben a körben. Mint ahogy képviselőtársam is mondta, a közbeszerzési rendszerekben ezek a vállalkozók kevesebb eséllyel tudják felvenni a versenyt, mint a nagyobb vállalkozások, hiszen referenciájuk, tőkemegfelelőségük jóval kisebb, mint a nagy vállalkozások esetében, és természetesen generálvállalkozásoknak is sokkal inkább tudnak ezek a nagyobb vállalkozások jelentkezni.
Van példa arra - például az USA-ban -, hogy a közbeszerzések bizonyos hányadát csak kis- és középvállalkozásoknak adják ki, 10 százalékát nevezetesen. Ezt tulajdonképpen meg is lehetne fontolni, de úgy vehető ki a Közbeszerzések Tanácsának a beszámolójából és általában a gyakorlati példákból, hogy az a 10 százalékos előny sem nagyon jön létre, amely a hazai vállalkozásokat preferálná a külföldi vállalkozókkal szemben, amelyre a tízéves időtartamban mi nyilván igényt formálhatnánk.
Éppen ezért azt gondolom, hogy a kkv-k piaci esélyeit kell növelni különféle intézkedésekkel, mint ahogy képviselőtársam is említette, az adminisztrációs terhek csökkentésével, vagy másfajta információs jellegű kiadványokkal, hogy ezen kör minél nagyobb mértékben tudjon bekapcsolódni ebbe a közbeszerzési rendszerbe, hiszen lényeges kérdés, hogy egy-egy helyi piacon a kis- és középvállalkozások hogy tudnak a piaci jelenlétükkel is egyfajta erősítést megkapni.
Éppen ezért nagyon fontosnak tartom az eljárási fajták közül a nyílt pályázati rendszert, mert nyilvánvalóan a másik kettő alkalmasabb arra, hogy azokat az úgynevezett udvari beszállítókat hívják meg a zártabb körű tárgyalásokra, és lényegesnek tartom, hogy a tenderkiírások, a bírálat szabályai egyértelműek legyenek, mert ez a kis- és középvállalkozások számára egyfajta támogatást is adhatna.
Mindazonáltal úgy érzem, hogy a kamara közreműködése ebben a tekintetben lényeges dolog. Többfajta adminisztrációs terhet tud levenni, esetleg a kis- és középvállalkozások esetében bizonyos dolgokat át is tud vállalni. Van a törvényre vonatkozóan egypár olyan apróbb megállapítás, amit majd a részletes vitában kívánnék elmondani. Mindenesetre köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
