VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Jeleztem a gépemen, hogy szólni kívánok. Szeretnék néhány mondatban véleményt fűzni ahhoz, amit a képviselő úr napirend előtti hozzászólásában elmondott.
Kétségtelen tény - utólag ezt már meg lehet állapítani -, hogy a Budapest Bank szerződése, a Budapest Bank értékesítése a magyar állam számára rendkívül rossz szerződés volt. Rendkívül rossz szerződés volt, hiszen ma már nyilvánvaló, hogy a magyar adófizetők számára ez a bank többe került annál, mint amit 1995 végén az akkor megkötött szerződésben a Horn-kormány ígért.
Azt is el kell mondani, törvényszerű volt, hogy a Budapest Bank értékesítése rosszul előkészítve és rossz módon történt meg. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a Horn-kormány mintegy kilenc hónapos semmittevés után látott hozzá a gazdasági kérdések kezeléséhez, és ez törvényszerűen vezetett oda, hogy csak rossz szerződésekkel lehetett korrigálni azokat a hibákat, amelyeket elkövetett. Nemzetközi megítélésünk romlott, az ország megítélése a külső, privatizációra érett befektetők előtt rendkívül rossz volt. Ezzel indokolta az akkori kormány, hogy a Budapest Bankot akár még rossz szerződés árán is el kellett adni.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kell megállapítanunk az eltelt négy év távlatából, hogy ez nem volt így. Nem volt így, hiszen lehetett volna olyan megoldást is találni ennek a banknak az értékesítésére, amely egyrészt nem kerül ennyibe az adófizetőknek - Rogán képviselő úr ismertette a számokat -, másrészt pedig sokkal többet hozott volna az ország megítélése szempontjából, mint így.
Azt is hozzá kell ehhez tennem, hogy a kormány be kívánja tartani azokat a megállapodásokat, amelyeket az előző kormány kötött. Nem kívánunk belemenni egy olyan bizonytalan kimenetelű pereskedésbe, amely a korábbi megállapodások felbontásából következne. Itt egyfajta kármentésre van lehetőségünk. Azzal a tulajdonossal, akivel korábban ez a rossz szerződés megköttetett, tárgyalásokat kezdeményeztünk több olyan ügyben is, amely nem érinti a bank korábbi privatizációját, de esetleg olyan új befektetéseket hozhat, amelyekkel a magyar állam is jól jár.
Azt is el kívánom mondani, valóban több mint 800 milliárd forintos azoknak a kötelezettségvállalásoknak a köre, amelyeket az előző kormány hagyott a mostani kormányra. Ebben nincsenek benne azok az úgymond titkos szerződések, amelyek a kormány napi munkája során kerülnek elő. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy például az energiaprivatizáció során köttetett olyan szerződés, amelyről korábban, az előző ciklusban a tisztelt Ház képviselő sem rendelkeztek tudomással. Ez 1998 októberében derült ki; valamennyien tudjuk, hogy milyen ügyről van szó.
A kormány tiszta helyzetet kíván teremteni ezekben a kérdésekben is. Azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket az előző kormány hagyott ránk, korrekt módon ismertettük a tisztelt Házzal. Nem kívánjuk ezeknek a körét olyan módon szaporítani, ahogy az az előző ciklusban történt. Ebből a szempontból is azt tudom mondani, hogy azoknak a rosszul előkészített, rosszul megkötött szerződéseknek a kora, amelyek az előző ciklust jellemezték, lejárt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
