DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A második világháborút követően, annak következményeiből kiindulva, valamint az atomfegyver félelmetes hatásaitól tartva a két szövetségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai általános hadkötelezettségen alapuló, sorozott haderőt tartottak fenn, így biztosítva a kor követelményei szerinti tömeghadsereg személyi állományát. A gazdaságilag rövidebb-hosszabb idő alatt megerősödött népjóléti államok a társadalom elvárásainak és történelmi hagyományainak megfelelően megkezdték a professzionális haderőre való áttérést. Nagy-Britannia 1952-től, az USA 1980-tól, ezt követően Kanada, Belgium kezdte meg az átalakulást.
A világ képe az 1980-as évek végére jelentősen megváltozott. A két nagy szemben álló rendszer közül az egyik összeomlott, maga alá temetve a tagállamok megvédésére és a győzelem kivívására rendelt és minden elemében óriásira méretezett haderőstruktúrákat. A bipoláris világ megszűntével a tömeghadseregek korszaka lejárt, és ezt a körülményt az európai hagyományos erőkről 1990 novemberében aláírt szerződés is garantálta, amely korlátozza az egy-egy országban fenntartható támadó jellegű haditechnikai eszközök számát. Az adott történelmi helyzetben teremtődtek meg a professzionális haderő bevezetésének nagyszerű lehetőségei, mellyel napjainkig csak kevesen tudtak élni. Hollandia és Luxemburg áttértek, Franciaország és Dánia megkezdte az átalakulást, Olaszország most barátkozik ennek gondolatával.
Hazánkban - annak ellenére, hogy történtek pozitív irányú elmozdulások - az előző kormányok nem értették meg az idő szavát, rosszul elemezték a kialakult helyzetet, és nem merték felvállalni a hadsereg azon átalakításának, korszerűsítésének és létszámcsökkentésének erkölcsi és anyagi vonzatait; ehelyett a Magyar Honvédséget egy minden elgondolást nélkülöző, vég nélküli átszervezéssorozatra kényszerítették, amelynek során tízmilliárdokat emésztettek fel a teljesen felesleges struktúra- és diszlokációs változásokra.
Elmaradt a vezérkar integrálása is a Honvédelmi Minisztériumba, jól felkészült tisztek, tiszthelyettesek tömege hagyta el a honvédséget, a maradók pedig megélhetési nehézségekkel küszködve várják anyagi helyzetük rendezését és presztízsük megteremtését. A haditechnikai eszközök elavultak, utánpótlásuk nem megoldott. A kiképzés gyakorlatilag csak a sorkatonai szolgálat első harmadában folyik, és ez sem nevezhető korszerűnek, a maradék idő pedig a kiszolgálási feladatok végzésével telik. Az anyagi tartalékot teljesen felemésztettük, a védelmi kiadások reálértéke 1989 óta folyamatosan csökken. És lehetne még sorolni azokat a mulasztásokat, amelyek a mai helyzet szinte megoldhatatlannak látszó dilemmájához vezettek.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt úgy ítéli meg, hogy a nem éppen rózsásnak mondható helyzetünk ellenére is a XXI. század kihívásainak, a NATO szövetségi rendszerében ránk háruló feladatoknak, országunk társadalmi berendezkedésének és gazdasági fejlődésének leginkább a professzionális erő fenntartása felel meg. Mindannyian tudjuk, hogy a professzionális haderőre való áttérés bonyolult, összetett társadalmi és gazdasági feladatrendszer, amelynek során el kell fogadtatni a társadalommal a professzionális haderő létének anyagi áldozatokat követelő szükségességét, ugyanakkor meg kell akadályozni a haderő elkülönülését, eltávolodását a társadalomtól.
A védelmi képesség fenntartásának, valamint a mozgósítási tartalék képzésének és továbbképzésének új rendszerét ki kell alakítanunk, meg kell teremtenünk a professzionális haderő imázsát, vonzóvá kell tennünk a hivatásos és szerződéses katona karrierpályáját, és biztosítani kell a civil szférával való lépéstartásukat mind a jövedelmi, mind pedig az élet- és szolgálati körülményeik tekintetében. Biztosítanunk kell a haderőből kikerülő hivatásos és szerződéses állomány visszatérését és beilleszkedését a civil szférába, és elő kell teremtenünk a professzionális rendszerre való áttérés hosszú évekre elnyúló többletfinanszírozási költségeit.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt a professzionális haderőre való áttérést több ütemben tervezi megvalósítani, amelynek során egyrészt át kívánja venni mindazon országok tapasztalatait, amelyek sikeresen fejezték be az áttérést, másrészt fel kívánja használni a Magyar Honvédségben jelenleg alkalmazott vegyes rendszer tanulságait, jelentősen csökkentve ezzel az átalakulás többletköltségeit.
Célunk az, hogy az első ütemben, 2000 és 2002 között a NATO-tagságból adódó kötelezettségeink teljesítése mellett megteremtsük a professzionális haderőre való áttérés alapvető feltételeit. Minden lényeges feladatot a hivatásos és szerződéses állomány látna el, a sorozott állománynak pedig csak egyetlen feladata maradna: a kiképzési feladatok elsajátítása. Ezzel egy időben térhetnénk át a hat hónapos sorkatonai szolgálat bevezetésére is.
A második ütem célja - szinkronban a haditechnikai eszközök korszerűsítésével - a professzionális haderőre való áttérés valamennyi feltételének a megteremtése. Feltételezésünk és számvetéseink szerint ez az időszak mintegy 8-10 évet fog felölelni, amelynek végére, bátran kijelenthetjük, egy minden tekintetben ütőképes és a kor színvonalának megfelelő, professzionális haderővel fogunk rendelkezni - de még mindig meg fogjuk tartani a tartalékosképzésre bevonultatott, sorozott állományt is. E lépés megtétele történelmi szükségszerűség, ha úgy tetszik, elvárás vagy igazodás a NATO irányvonalához, mindemellett gazdaságos és megbízható, célszerű és ésszerű, a társadalom szempontjából is elfogadható lépés, amelynek anyagi vonzatát egy hosszabb távra elosztva leszünk képesek felvállalni és a társadalommal elfogadtatni.
Véleményem szerint a ma Magyar Honvédsége örömmel fogadja a professzionális haderőre való áttérés gondolatát, együttműködve annak megtervezésében, megvalósításában, személyi és infrastrukturális feltételei pedig jó alapot szolgáltatnak az áttérés beindításához.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
