DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Az együttes jelentés 3. pontjában jegyzett módosító indítványom mellett szeretnék érvelni, amely azt mondja ki, hogy kik azok a jogosultak, akiknek a részarány-tulajdonát akár az állam külön terhére is 3.000 forint aranykoronánkénti megváltással ki kell elégíteni. Sajnos, már megértünk egyszer egy olyan törvénymódosítást a kárpótlási törvény kapcsán, amikor visszamenőleg nyitogattuk ki a kapukat és arra hivatkoztunk, hogy akik nem tudták kárpótlási igényüket annak idején benyújtani, azoknak ismételten adjunk egy lehetőséget, s akkor a Kárpótlási Hivatal elnöke azt mondta, hogy nem lehet több mint 5-10 ezer, legföljebb 10 ezer igénylő, aki ebbe a körbe tartozik.
(12.50)
Aztán nagy örömmel vettük tudomásul, hogy 200 ezer igény érkezett be az így megnyitott újabb jogszabályi lehetőségek alapján, amelynek nemcsak a feldolgozása, hanem bizony a több tízmilliárdos anyagi terhe is eléggé komolyan megviselte a költségvetést. Ez az előterjesztés most ugyanezzel a hangsúllyal jelentkezik, amikor azt mondja, hogy azok számára is meg kell adni ezt a 3.000 forint/aranykorona kárpótlást, akik igényüket határidőben nem nyújtották be vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki.
Akinek igényét rajta kívül álló okból nem elégítették ki, ott vita sem lehet, annak bizony ezt a kárpótlást, kártalanítást - vagy nem is tudom, minek hívjam, lehet, hogy megváltásnak - 3.000 forintban oda kell adni, de azok, akik annak idején, amikor az 1993. évi II. törvény megjelent és abban világos jogvesztő határidőket rendelt, elő volt írva, hogy az igényt 60 napon belül be kell jelenteni. Akik a földből élnek, mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, azok bejelentették az igényüket. Azok, akiknek korábban részaránytulajdonuk volt az apjuk jogán vagy a saját jogukon, azoknak nem kellett bejelenteni, ott volt. Nekik csak azt kellett bejelenteniük, hogy ki akarják-e méretni vagy nem.
Akik tehát azzal a jogi lehetőséggel akkor nem éltek, az az a kör, akik úgy jutottak részaránytulajdonhoz, hogy legalább öt évet mezőgazdasági szövetkezetben töltöttek el valamikor. Mert akinek ez - még egyszer mondom - már korábban szerzett jogaként megvolt vagy mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, ott ilyen probléma nincs. Kérdezem, hogy érdemes-e nekünk ismételten kinyitni ezt a kaput, és csábítgatni azokat a városba elszármazott embereket vagy a földtől távol élőket, hogy gyerekek jelentsétek még be az igényeteket, mert 3.000 forintot kaphattok aranykoronánként arra a földre, amihez egyébként nektek semmi közötök nincs, mert ezek az emberek jórészt - még egyszer hangsúlyozom - a törvény erejénél fogva váltak részaránytulajdonossá, és semmi egyéb kötődésük nincs ehhez.
Amikor én ezt megkérdeztem a bizottsági ülésen az előterjesztő képviselőjétől, hogy van-e valami felmérés arról, hogy ez körülbelül mennyibe fog kerülni, akkor azt mondták, hogy van egy ilyen, 300 millió forintból kijön az egész, de azt ők sem tudják, hogy mekkora lehet az a létszám, amelyre majd később ennek a jogszabályhelynek a törvényerőre emelkedésétől számítottan bejelentések fognak érkezni, és ennek az anyagi vonzatát bizony a közpénzből, a költségvetésből kell majd fedezni.
Nagyon értékeltem, hogy a mezőgazdasági bizottság támogatta ezt a módosító indítványt. Azt már kevésbé értem - lehet, hogy az én hibám, hogy a gazdasági bizottság ülésén nem vettem részt, mert megrökönyödve látom, hogy még egyharmada sem támogatta. Feltételezhetően nem értették, hogy miről van szó. (Göndör István: Én támogattam!) - Egyedül te támogattad. Köszönöm, Göndör képviselő úr, nagybecsű támogatásodat.
Én tehát nagyon félnék attól, hogy az állami költségvetés terhére bizonytalan ígéretbe menjünk bele a törvény felhatalmazása alapján, másrészt meg nem is tartom igazságosnak. A jogvesztő határidő azért jogvesztő határidő, mert arra a törvény kimondja, aki jogvesztő határidőn belül nem él igényével, úgy gondolom, hogy annak később ilyen gesztust gyakorolni újabb törvénnyel nem szabad.
Van még egy rövid kis bejelentésem is, tisztelt elnök asszony. (Az elnök a munkatársaival egyeztet.) - Elnök asszony, egy bejelentésem van önnek. A 9. sorszám alatt jegyzett módosító indítványomat egyébként tisztelettel ezennel visszavonom, mert egy másik módosító indítvány ezt jobb és korrektebb módon szabályozza. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.)
