DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az eldöntött szakaszolásnak megfelelően az ide tartozó 26., illetőleg az ajánlás 35. és 36. pontjában szereplő javaslatokkal, indítványokkal szeretnék foglalkozni.
A törvényjavaslat általános vitája során is említést tettem arról, hogy 1994-95. folyamán is volt már egy kísérlet arra, hogy a közös tulajdon kötöttségeinek az enyhítésével kezdjünk valamit. Akkor jeleztem: megfontolás tárgyává teszem, hogy akkori gondolataimat - ami akkor egy, ugyancsak a földkiadó bizottsági törvény módosító javaslatához benyújtott módosító indítványban manifesztálódott - a mostani törvényjavaslatra átírom.
Végiggondoltam, megnéztem, de nem sikerült összhangot teremteni köztük. Ennek egyetlen egy oka van: egészen más logika az, amely annak idején megformálta bennem azt a javaslatot és az a logika, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz. A javaslat a közös tulajdon megszüntetésének külön szabályait tartalmazó részt, ugyanis alapvetően nem a mezőgazdasági művelést ténylegesen folytatók, tehát a gazdák, a gazdálkodók szempontjait tartja fontosnak, hanem egyértelműen és kizárólag a tulajdonosokét.
Azt gondolom, ebben a Házban a tekintetben nem lehet vita, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen. Abban sem lehet vita, azt gondolom és remélem, hogy a magyar agrárgazdaság az ország egésze számára értéket jelent, mégpedig olyan értéket, amelynek a lehetőségeit javítanunk kell, hogy csillogása kiteljesedhessen, s fényesebb legyen a mostani állapotánál - ez ellentmondás. Ellentmondás, hogy más kezében van a tulajdon és más kezében van a tényleges birtoklás, azaz a föld használata. Éppen ezért, mert ez a helyzet, mindig is fontos rangsort felállítani, hogy adott szabályozás során melyiket tekintem fontosabb érdeknek. Természetesen ez nem abszolút értékrendet jelent.
Az előttünk lévő törvényjavaslat, amikor a közös tulajdon megszüntetésének külön szabályait megfogalmazta, egyértelműen a földtulajdonosok érdekeit, mégpedig azok kizárólagos érvényesülését tartotta egyedül érvényesítendőnek. Azt gondoltuk képviselőtársainkkal, hogy ez nem helyénvaló, de mivel személyesen nem tudtam összeegyeztetni saját, korábbi javaslatomat - amely kifejezetten a földhasználó szempontjait helyezte előtérbe és mindig biztosította a földtulajdonos számára az aktuális eljárás lehetőségét -, ezért azt a javaslatot nem nyújtottam be.
Ellenben 26. sorszámon benyújtottuk azt a javaslatunkat, amely azt indítványozza, hogy a közös tulajdon megszüntetésének külön szabályai nélkül fogadja el a Ház az előttünk lévő törvényjavaslatot. Tettük ezt elsősorban azért, mert azt gondoljuk, hogy az kevésbé jár a tulajdonosok sérelmével, ha a közös tulajdon Ptk.-beli szabályai szerint járnak el, hiszen a fölhasznosítók ebben a történelmi helyzetben, amelyet most élünk, lényegében kiszolgáltatottjai a földtulajdonosoknak. És ha a közös tulajdon megszüntetése külön szabályainak szabálytömegét nézzük meg, ez éppen arra kívánja inspirálni a földtulajdonosokat, hogy lehetőség szerint drrabolják egészen apróra a földdrrabjaikat. Ez a drrabolás a megkötött földhasználatra vonatkozó jogviszonyok felrúgását, s egyáltalán az egész procedúra, a föld tulajdonlása, s a haszonbérlet bizonytalanságát eredményezi.
(14.10)
Ez pedig az egyébként is jövedelem- és tőkehiányos gazdálkodók, gazdák további elszegényedését, bizonytalanságát, ellehetetlenülését eredményezi vagy fogja eredményezni. Hogy ez a hatás ne következzék be, ezért hoztuk javaslatba annak a lehetőségét, hogy ezt az egyébként vélhetőleg jó szándékú szabályhalmazt ne tartalmazza majd ez a törvény, amivel módosítjuk a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló '93. évi II. törvényt.
Ezzel kapcsolatban még annyit, hogy megfontolásra javaslom a tisztelt Háznak, hogy vajon néhány aranykorona feletti tulajdonosi jog számít-e nagyobb értéknek, vagy adott esetben az európai uniós csatlakozásunkat is veszélyeztető agrármélyrepülés megállítása. Ha ez utóbbit tartják fontosnak, akkor valószínűleg támogathatónak fogják ítélni ezt a 26-os indítványt is.
A másik két ajánlási pontban szereplő indítványnak csak az egyikét fogalmaztuk meg közösen Zatykó János képviselőtársammal, a másikat Göndör István, Farkas Imre és Lakatos András képviselőtársaink jegyzik.
Már most szeretném jelezni, hogy a kettő tartalmilag egyezik; jogalkotás-technikailag én magam is úgy látom, hogy a 35-ös, tehát Göndör István, Farkas Imre és Lakatos András képviselőtársaim által megfogalmazott a jobb. Ennek megfelelően - bírva Zatykó János képviselőtársam felhatalmazását - a 36-os indítványt visszavonom.
Tartalmilag egyező indítványokról van szó tehát, így efelől lesz még alkalma dönteni a Háznak. Az előző indítványunk esetleges elvetése mint helyzet kialakulására tekintettel fogalmaztuk meg azt, hogy talán vegyük ki az egész szabályhalmazból azt a pontot, ami adott esetben az azonnali széthúzásra ingerli a földtulajdonosokat. Úgy ítéltük meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak a javasolt új 12/K. §-a az, amelyik erre inspirál. Én a bizottsági vitában úgy fogalmaztam, hogy kilátásba helyezi azt a büntetést, hogy a most adott kedvezményhez nem jut hozzá az, aki kimarad. Úgy szól ugyanis ez a rendelkezés, hogy "a közös tulajdonnak az e törvény rendelkezése szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni".
Azt gondoljuk, hogy ez a javaslat, ha így kerül elfogadásra, akkor tényleg felhívás a táncra, felhívás arra, hogy ha nem akarsz abba a helyzetbe kerülni, hogy az a nagyon kemény polgári törvénykönyv és annak közös tulajdoni szabályai vonatkozzanak rád, akkor most azonnal méresd ki. Ez így, ilyen formában a mi megítélésünk szerint azzal jár, hogy tragikus mértékben, a jelenleginél is nagyobb mértékben visszaeshet például a növénytermesztés, a növénytermesztés visszaesése pedig - azt gondolom, lassan már ebben a Házban is mindenki tudja - szoros összefüggésben van az állattenyésztés alakulásával: vagy megdrágítja azt, és ha megdrágítja, akkor annak a további mélyrepülését fogja eredményezni.
A Magyar Szocialista Párt és én személyesen is teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy ezt az ügyet rendezni kell. Azt azonban, hogy olyan kampányszerű megoldást támogassunk ebben, ami elbizonytalanítja a jelenlegi földhasználókat, ezt nemhogy üdvösnek nem tekintjük, hanem kifejezetten károsnak tekintjük. És merthogy ezeken a pontokon értük tetten ezeket a káros hatásokat, éppen ezért tettünk javaslatot ezekben az indítványokban arra, hogy próbáljuk meg úgy elfogadni a törvényt, hogy ezeket ne vegyük be a végleges szövegébe.
Kérem önöket, hogy amikor majdan a szavazásra készülődnek, ezeket a megfontolásokat is építsék be saját gondolataikba. Bízom benne, hogy az egyébként tapasztalható szembenállások ellenére is van esély racionális és értelmes döntésre.
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
