JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlás 21. és 25. pontjában szereplő módosító indítványokkal kapcsolatban szeretném elmondani észrevételeimet.
Ez a két ajánlási pont a törvényjavaslat 7. és 10. §-ához készült. Én nem a 21. és 25. pontokhoz kérem képviselőtársaim támogatását, hanem az ezekhez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokhoz, amelyeket úgy gondolom, képviselőtársaim többsége még nem ismerhetett meg, mert az elmúlt napokban nyújtottuk be.
Miről is szól ez a két kapcsolódó indítvány? Ez a törvényjavaslat fő területe a szövetkezeti földekkel kapcsolatos, de nagyon keményen érint önkormányzati feladatot, önkormányzatokat is. Mind a két paragrafusban arról van szó, hogy a szövetkezeti földek kiadását követően megmaradt árkok, csatornák, közművek, töltések, a 10. §-ban pedig a megmaradt utak tulajdonrendezését hogyan kell lebonyolítani.
Az elv, amit ez a két paragrafus megfogalmaz, tulajdonképpen támogatható. Arról rendelkezik ez a két paragrafus, hogy ezek a megmaradt létesítmények, műtárgyak, utak, csatornák, töltések kerüljenek önkormányzati tulajdonba. Ha abból indulunk ki, hogy az önkormányzatoknak kötelező feladataik vannak, és ezek a kötelező feladatok kiterjednek a közlekedésre, a csapadékvíz-elvezetésre és ilyen dolgokra, amit az önkormányzati törvény 8. §-a megfogalmaz, akkor ez így logikus. Mi támogatjuk is ezt a dolgot.
Ami miatt én itt most szót kértem, és ami miatt Farkas Imre és Pozsgai Balázs képviselőtársammal elkészítettük a kapcsolódó módosító indítványt, az az, hogy ne tegyük kötelezővé az önkormányzatoknak azt, hogy ezen kimaradt földterületeket, csatornákat, töltéseket - és hangsúlyozom -, utakat el kelljen fogadniuk.
(14.20)
A törvény tegye lehetővé, hogy a polgármesterek nyilatkozhassanak, hogy igényt tart-e az önkormányzat ezen felsorolt földterületekre, létesítményekre. És ha úgy nyilatkozik egy adott önkormányzat, hogy ő a feladatait el tudja látni enélkül is, akkor ezek ne kerüljenek az önkormányzatokhoz. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzati törvény nem azt mondja, hogy utakat, csatornákat kell fenntartani, hanem bizonyos feladatokat el kell látni neki. Az önkormányzat egy bizonyos feladatot elláthat úgy is, hogy maga működtet egy intézményt, maga tart fönn egy utat, de úgy is elláthat feladatot, hogy azt mással szerződés alapján vagy bármilyen módon elláttatja. Erre nagyon sok példa van intézményfenntartásnál. Itt is lehetőséget kell erre biztosítani, én úgy gondolom.
A mi megoldásunk arra irányul, hogy a polgármester, amikor az illetékes földhivataltól megkapja azt a határozatot, amiben szerepelnek azok, amik kimaradtak az adott település, az illetékes települési önkormányzat területén, erről kap egy határozatot, akkor ez ellen nem fellebbezési joga van, hanem erre neki nyilatkozni kell. Tudniillik hát fellebbezni hiába föllebbez a polgármester, ha e törvény úgy rendelkezik, hogy e törvény erejénél fogva az a települési önkormányzat tulajdonába kerül, akkor nincs mi ellen föllebbezni!
Most a mi javaslatunkban tehát az szerepel, hogy a polgármester úr nyilatkozik, hogy az önkormányzat elfogadja ezeket, avagy nem tart rá igényt. Ezt követően, ha az elfogadó nyilatkozat megvan, akkor a földhivatal - úgy, ahogy a törvény további bekezdései rendezik - bejegyzi a tulajdonjogot, az önkormányzat tulajdonjogát. Abban az esetben viszont, hogyha az önkormányzat nevében a polgármester úr azt nyilatkozza, hogy nem tart erre igényt, a feladatait enélkül is el tudja látni, akkor pedig ez a magyar állam tulajdonában marad, és a magyar állam ezt követően annak a rendnek megfelelően, ami a magyar állam tulajdonát illeti, a továbbiakban rendezi ezen területeknek, utaknak, csatornáknak, rézsűknek, töltéseknek a sorsát; tehát vagy eladja, vagy odaadja. Például van egy nagyon jó módosító indítvány a víziközmű-társulatok használatában levő csatornákra, Láng képviselő úr adta be. Lehet tehát, hogy ezt nem az önkormányzatnak kell adni, hanem éppen egy vízitársulatnak, amelynek ez egy nagyon hasznos és jó célt szolgáló létesítménye lesz. De az is elképzelhető, mint ahogy van rá máshol példa, hogy például a szántóból kimaradt dolgokat az FM-hivatal értékesíti, és majd a pénzt szétosztja a részarány-tulajdonosok között. Tehát az is elképzelhető, hogy értékesítésre kerülnek ezek a területek.
Miért gondolom én, hogy ez egy fontos kérdés? Azért gondolom, mert végül is az marad ki, amiről úgy tulajdonképpen el lehet mondani, hogy senkinek nem kell. Azért nem kell, mert haszna nincs, csak költsége van, és önkormányzati oldalról nézve bizony ezen utaknak nagyon komoly költsége van, hogy ezek útként működjenek. És hogyha valakinek a tulajdonában van egy út, hogyha az az út rossz állapotban van és ezért az autó ott meghibásodik vagy balesetet okoz, vagy bármit, akkor a tulajdonos felel érte. Tehát ha az önkormányzatok ezt törvény erejénél fogva kapják meg, akkor én úgy gondolom, hogy keményen csorbul az önkormányzati jogosultság.
Még egy dolgot: természetesen én elolvastam ezt a törvényjavaslatot, és az általános indoklás után a részletes indoklásban benne vagyon az, hogy majd 2000. január 1-jétől normatív támogatást kapnak az önkormányzatok. De hát az elmúlt nyolc év tapasztalatából elég pontosan tudjuk, hogy a normatívában mi van benne és mi nincs benne. Ez egy nagyon jó vita, de ugyanakkor nem ad garanciát arra, hogy ezen költségek fedezéséhez az önkormányzatok a központi költségvetésből megfelelő összeget kapnának. Ez az indoklásban elejtett egy mondat, én úgy gondolom, nem jelenthet garanciát arra a feladatra, amit most e törvény erejénél fogva itt az önkormányzatok kapnak.
És nem csak ezek az utak vannak, mert itt közben a 10. § (5) bekezdésében rendezi a törvény azt a meglévő problémát, hogy a kárpótlási földalapok szétosztásánál megmaradt utak sem kerültek még az önkormányzatok tulajdonába, mert eddig, ugye, úgy szólt a törvény, hogy a privatizációért felelős miniszternek kellett volna az önkormányzat tulajdonába adni ingyenesen. Most e törvény ezt most már pontosítja, és azt mondja, hogy ebben az eljárásban kerül önkormányzati tulajdonba az az út, ami a kárpótlás során új útként keletkezett.
Összességében én ehhez kérném képviselőtársaim támogatását, ehhez kérném a kormánynak is a támogatását. Úgy gondolom, hogy a szándék jó, tehát hogy döntően önkormányzati tulajdonba kerüljenek ezek a létesítmények, ezek a kimaradt földrészletek és csatornák, töltések, de legfontosabbak az utak; tehát döntően önkormányzati tulajdonba kerüljenek, de adjuk meg a lehetőséget az önkormányzatnak, hogy maga dönthesse el, hogy élni kíván-e, akarja-e tulajdonba venni ezeket, vagy pedig nem.
Köszönöm szépen figyelmüket, és kérném támogatásukat a majdani szavazásnál. (Taps az MSZP padsoraiban.)
