CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF
CSATÁRI JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az agrárrendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény módosításáról szóló T/813. számú törvényjavaslatot megtárgyalta.
A törvényjavaslat tárgyalása során a bizottság megvitatta és a Házszabály 95. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, és 13 igen szavazattal, 6 nem szavazattal és 3 tartózkodással általános vitára alkalmasnak találta. A bizottság a törvényjavaslatot egészében és részeiben is szükségesnek, a szabályozás elveit pedig megfelelőnek találta. Az előterjesztő részéről a törvényjavaslathoz a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői tettek szóbeli kiegészítést.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását a törvény működésének tapasztalatai, valamint az agrárpiaci szabályozás korszerűsítése tették szükségessé. Átfogó módosításra azért nem kerül sor, mivel a jogszabály - figyelembe véve hazánk európai uniós csatlakozásának célkitűzéseit - átmenetinek tekinthető. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségével kapcsolatos problémáikat ez a szabályozás nem tudja megoldani, ám részben segítséget nyújthat ezek kezelésében. Mindamellett, hogy a törvény eszközrendszere a módosítás következményeképpen alapvetően nem változik, új agrárpiaci eszközök is megjelennek a törvényjavaslatban. Így például a pénzintézeti hitelfelvételnél az állami kezességvállalás, a minőségi felár alkalmazása, a növény- és állat-egészségügyi vagy egyéb lakossági díjtámogatás.
A törvényjavaslatban pontosításra kerül a garantált ár és az irányár közötti különbség. A garantált ár nem piaci ár, hanem egyfajta kockázatmegosztást jelent a termelő, a piac szereplői, valamint a központi költségvetés között. Az irányár ezzel szemben valós piaci folyamatokat követő ár. Amennyiben a piaci ár ingadozása felfelé vagy lefelé eltér az intervenciós áraktól, akkor kerülnek alkalmazásra az agrárpiaci rendtartás eszközei.
A vita során a terméktanácsok működésével kapcsolatban elhangzottak kedvezőtlen tendenciákra vonatkozó észrevételek is. Nevezetesen, hogy némely esetben működésük során tapasztalható volt a termelői érdekek háttérbe szorulása. Ezzel összefüggésben elhangzott, hogy a módosítás elősegítheti a terméktanácsok működésének javítását, valamint az elaprózódott terméktanácsok integrációját. A korábbi időszakban visszatérő problémát jelentett, hogy a terméktanácsi megegyezés és a javaslat hiányában nem volt mód az irányár meghirdetésére. Ezt a gondot hivatott kiküszöbölni a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint amennyiben erre a megadott határidőn belül nem tesz javaslatot a terméktanács, illetve a javasolt irányárat a miniszter, nem fogadja el, az irányár meghirdetéséről a miniszter fog gondoskodni.
Az irányárak kialakításával kapcsolatban kérdésként hangzott el azok kialakításának módszere, amelynek részletes szabályozása miniszteri rendeletben történik. A bizottsági vita során több ízben is kérdésként merült fel, hogy a törvényjavaslat összhangban áll-e az agrártámogatási rendszerrel, illetve harmonizál-e a kormány agrárstratégiájával. A bizottság egyöntetű véleménye végeredményben az, hogy javasolja az általános vitára bocsátását a törvényjavaslatnak.
