DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA
DR. SZABADI BÉLA, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány T/813. számon törvényjavaslatot nyújtott be az agrárpiaci rendtartásról szóló, többször módosított 1993. évi VI. törvény módosításáról.
A kormány törvényalkotási programjában kis terjedelmű módosítás megjelöléssel szerepel a törvénymódosítás. A jelenlegi módosítás kompromisszumos javaslat, mert az érintett tárcák - a Pénzügyminisztérium, Gazdasági Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium - az előkészületek során közösen alakították ki a javaslatot. Természetesen ez azt jelenti, hogy csak olyan módosítások szerepelnek a törvényjavaslatban, amelyek egyetértésen alapulnak, és azok nem kerülhettek be, amelyekben nem volt egységes fogadókészség. A kormány ezt tudomásul és figyelembe véve fogadta el az előterjesztést.
A törvénymódosítást megtárgyalta a gazdasági bizottság, a költségvetési és pénzügyi bizottság és a mezőgazdasági bizottság is. Mindhárom bizottság többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet.
Tagadhatatlan, hogy nagyobb igényeket és szélesebb körű, generális módosítást is meg lehetne fogalmazni. Úgy vélem azonban, hogy a nemzetgazdaság reális helyzetéből, a költségvetés mozgásteréből kiindulva a kormány felelősséggel nem vállalhat teljesíthetetlen ígéreteket.
A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak számos pozitív és negatív tapasztalatot hozott. Ki kell emelnem egyrészről az intézményrendszer kiépülését, az eszközrendszer működésének kialakulását, új típusú szabályozási módszerek működtetését, a másik oldalon pedig, ezzel csak látszólag ellentmondásban, éppen a források, eszközök és más típusú igények teljesítésének hiányos voltát.
A törvény módosítását az eddig felmerült tapasztalatok és bizonyos pontosítások igénye indokolja, és olyan technikai változtatásokra kerül sor, amelyek elősegítik a 2000. évi költségvetés harmonikusabb összeállítását és ennek megfelelően a piacszabályozás időbeli meghirdetését. A törvény keretjellegén, hatályán és intézményrendszerén nem javasolunk változtatásokat.
Tisztelt Országgyűlés! Az eszközrendszer területén több ponton teszünk módosításra javaslatot. Jelenleg a törvény megkülönböztet közvetlenül szabályozott, közvetett módon szabályozott és befolyásolt agrárpiacot. A módosítási javaslatunk az agrárpiac ilyen erőltetett, mesterséges megbontásának megszüntetését tartalmazza. Így néhány, az agrárágazat szempontjából fontos termékpályát kötelezően garantált árral és irányárral szabályozunk, a többi termék esetében a garantált áron kívül számos más eszköz vehető igénybe, amit a törvény tartalmaz.
A törvény az élelmezési célú búza árára, takarmánykukoricára, tehéntejre, vágósertésre és vágómarhára határoz meg garantált áras meghirdetési kötelezettséget. E termékkört most bővítjük a cukorrépa-, cukor-, izocukortermékekkel, a piaci szereplők javaslatai alapján. A garantált ár megfogalmazását pontosítjuk, mert az elmúlt időszakban az értelmezésével kapcsolatban problémák merültek fel. Szükséges hangsúlyozni, hogy a garantált ár nem piaci ár, akkor lép működésbe, amikor a piac már nem szabályoz, esetleg összeomlik.
A gyakorlat bebizonyította, hogy azoknál a termékeknél, ahol jól működik az irányáras és minőséghez kötött intervenciós szabályozás, ott a garantált árnak semmilyen szerepe nincs, és problémát sem jeleztek ezzel kapcsolatban. Azoknál a termékeknél viszont, például a búzánál, kukoricánál, ahol nem került meghirdetésre irányár, ott a garantált ártól várják el azt. Ezért az irányáras szabályozás kiterjesztését, erősítését tartjuk mindenekelőtt indokoltnak. Bevezetjük az intervenciós árat az irányár, a szabályozás hatékonyabb működtetése érdekében.
Az irányár és intervenciós ár működési mechanizmusa röviden azt jelenti, hogy az irányár egy előre meghirdetett piaci átlagár, mely körül a valóságos piaci ár folyamatosan ingadozik egy meghatározott sávban. A sáv alsó és felső határát egy-egy úgynevezett intervenciós árral kívánjuk rögzíteni. Amennyiben a piaci ár ezen intervenciós árak alá, illetve fölé mozdul, akkor alkalmazzuk az agrárpiaci rendtartás eszközeit, úgy, hogy a piaci ár visszakerüljön a meghatározott ársávba. Ez lehet a piaci egyensúly fenntartásának fontos eszköze a különböző termékpályákon.
Tisztelt Országgyűlés! Jelenleg a garantált áras termékek esetében az irányárat a terméktanács javasolja és hirdeti meg. Évek óta problémát jelent az agrárpiacon, ha a terméktanács nem tesz javaslatot az irányárra, mert a tagok között nem alakul ki megegyezés - lásd az étkezési búzánál vagy a takarmány-kukoricánál, ami így történt az elmúlt évben -, a miniszternek nincs lehetősége irányárat hirdetni.
A törvényben rögzíteni kívánjuk, hogy amennyiben a terméktanács meghatározott időpontig nem tesz javaslatot irányárra, akkor az irányárat a miniszter saját hatáskörében is meghirdetheti. Azt is rögzíteni kívánjuk a törvényben, hogy amennyiben a terméktanács irányáras javaslatát a miniszter nem fogadja el, akkor az irányár meghirdetéséről a miniszternek kell saját hatáskörben, meghatározott időpontig gondoskodnia. Ezzel a módosítással a miniszter hatásköre erőteljesebbé válik, a szabályozás határozottabb lesz, a piaci problémák hatékonyabban kezelhetővé válnak.
Az eszközrendszert kibővítjük a pénzintézeti hitelek állami kezességvállalásával, a minőségi felárral, az állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, más hatósági díjtámogatással. Az exporttámogatás rugalmasabbá tétele érdekében megszüntetjük a normativitást, és helyette a piaci változásoknak jobban megfelelő pályázatos rendszert alkalmazzuk meghatározott időszakra, relációra, termékkörre és mértékre.
Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy a törvénymódosítással tovább erősítjük a törvény bevezető részében megfogalmazott célkitűzések megvalósítását, ami arról intézkedik, hogy segíteni kell a piacgazdaság jogi kereteinek kiépítését, elő kell segíteni a szabályozott agrárpiac megteremtését, kiszámítható lehetőségeket és esélyeket kell biztosítani a piac szereplői számára.
Tudatában vagyunk annak, hogy az agrárpiac szabályozása tekintetében átmeneti időszakot élünk az európai uniós tagságunk felé vezető úton. Természetesnek tartjuk, hogy a tagság elnyerésekor és csatlakozásunkkor már nem a magyar agrárpiaci rendtartás szabályai érvényesülnek tovább, hanem az Európai Unió előírásait kell majd alkalmazni. Addig viszont a magyar valóságnak megfelelő, az Európai Unió piacszabályozásához közelítő rendszerben a fokozatosan korszerűsödő agrárpiac-szabályozásunk működése során értékes, pótolhatatlan, hasznosítható tapasztalatokat szereznek a piac szereplői és a közigazgatás is.
Szeretném felhívni szíves figyelmüket, hogy az agrárpiaci rendtartás nem helyettesítheti a piacot. Nem ad minden, az agrárgazdaságban meglévő problémára megoldást - például a foglalkoztatottságra, a tőkehiányra, a külföldi befektetések alakulására, a vásárlóerőre, az életszínvonalra -, mert ezek kezelésére az agrárpiaci rendtartás alkalmatlan. Az agrárpiaci rendtartás csak egy eszköz, de fontos eszköz az agrárpiac szabályozásában.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az elmondottakat fontolják meg, és a törvény módosítására tett javaslatot szíveskedjenek támogatni és elfogadni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(9.10)
