FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 1993. március 1-jén lépett hatályba. A törvény módosítására eddig négy alkalommal került sor: 1994-ben kétszer, 1995-ben és 1997-ben. Az eddigi törvénymódosítások alapvetően az agrárpiaci rendtartás működtetését egészítették ki és segítették elő.
A törvény módosítását az eddig felmerült tapasztalatok alapján indokolja, hogy a törvény keretjellegén és hatályán nem történik változtatás. Az intézményrendszer főbb elemeinek megváltoztatása nem indokolt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon, az agrárpiaci rendtartás tárcaközi bizottságán és a terméktanácsokon keresztül a törvénynek megfelelően kétpólusú intézményrendszer jött létre, melynek egyik oldalán a kormány, a másik oldalán a terméktanácsok állnak. Ebben a rendszerben a két fő pólus egymással mellérendelt viszonyban áll, és együttműködve, egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe véve, kompromisszumok útján alakítja ki álláspontját. E rendszer alapvető megváltoztatása nem indokolt.
Az intézményrendszerekről néhány gondolatot. A törvénymódosítás során a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatásköre nem változna.
Az agrárpiaci rendtartás tárcaközi bizottságáról néhány gondolatot mondanék. A bizottság véleményező, egyeztető, döntés-előkészítő fórum. A piaci zavarok elhárításában, valamint az agrárpiac szabályozásában rendkívül fontos szerepet tölt be, és működésével megkönnyíti a jogszabályok kiadása előtti hivatalos tárcaegyeztetést. Nyilvánvaló, hogy az agrárrendtartási tárcaközi bizottság működtetése többletbürokráciával jár. Egyes esetekben az állásfoglalás kialakítása az ülés után még további egyeztetéseket igényel, de úgy ítélhető meg, hogy ez a többletmunka a jogszabály előkészítésénél megtérül. Több esetben az indokoltnál nagyobb viták fórumává vált az ülés. Ez azokban az esetekben volt tapasztalható, amikor a bizottság állásfoglalásával ellentétes vagy azt részben megváltoztató földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi javaslatok válnak merevvé, erőteljessé.
Megítélésünk szerint ennek oka alapvetően az is, hogy a bizottsági ülésen résztvevők az agrárpiacot érintő kérdések meghozataláért felelős minisztérium mellett más részérdekeket is meg kívánnak jelentetni. Az elmúlt időszakban a bizottság betöltötte szerepét, folyamatosan ülésezett, működtetésére továbbra is nagy szükség van.
A terméktanácsokról: a miniszter által eddig elismert 27 terméktanács az agrárpiac szabályozásában, az agrárpiaci rendtartás működtetésében igen fontos szerepet töltött be. A terméktanácsok számának csökkentése indokolt lehet. Ehhez azonban nem szükséges törvénymódosítás. A terméktanácsok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata alapján saját érdekeik belátásával fuzionálnak, hiszen nagyobb terméktanácsi szervezetekbe integrálódva a szerepük, súlyuk tovább erősödhet.
Átgondolandó és végiggondolandó az a kérdés, hogy ezeket a terméktanácsokat milyen módon csökkenthetjük, illetve a piac fontos részévé alakíthatjuk.
Az eszközrendszerről: az eszközrendszer területén több ponton módosítási javaslat szükséges. Jelenleg a törvény megkülönböztet közvetlenül szabályozott, közvetett módon szabályozott és befolyásolt agrárpiacot. A módosítási javaslat ennek megszüntetését tartalmazza, így néhány fontos termékpályát kötelezően garantált árral és irányárral szabályoz. A többi termék esetében egyéb más eszközök vehetők igénybe, amit a törvény tartalmaz. A törvény élelmezési célú búzára, takarmánykukoricára, tehéntejre, vágósertésre és vágómarhára határoz meg garantáltáras meghirdetési kötelezettséget. E termékkört a tervezet bővíti a cukorrépával, cukor-, izocukortermékekkel a piaci szereplők javaslata alapján. A garantált ár megfogalmazását pontosítani kívánjuk. Szükséges hangsúlyozni, hogy a garantált ár nem piaci ár, akkor lép működésbe, amikor a piac már nem szabályoz, esetleg összeomlik.
Az ismert problémák miatt pontosítani szükséges a garantált ár meghatározását. Az irányáras szabályozás kiterjesztése, erősítése is indokolt. A törvény módosítási tervezete meghatározza, hogy mely termékeknél kötelező, mely termékeknél hirdethető meg az irányár. Az irányár és az intervenciós ár működésének mechanizmusa röviden az, hogy az irányár egy előre meghirdetett piaci átlagár, mely körül a valóságos piaci ár folyamatosan ingadozik egy meghatározott sávban.
(9.40)
A sáv alsó és felső határát egy úgynevezett intervenciós árral kívánjuk rögzíteni. Amennyiben a piaci ár ezen intervenciós árak alá, illetve fölé mozdul, akkor alkalmazzuk az agrárpiaci rendtartás eszközeit, hogy a piaci ár visszakerüljön a meghatározott ársávba. Az eszközrendszert ezen kívül kibővíteni szükséges a pénzintézeti hitelek állami kezességvállalásával, minőségi felárral, állat-egészségügyi hatósági díjtámogatásokkal. Ezeket az eszközöket már alkalmaztuk, alkalmazni fogjuk, bevált, és indokoltnak tartjuk a törvény eszköztárába bevenni. Az exporttámogatás rugalmasabbá tétele érdekében megszüntettük a normativitást, helyette a pályázatos rendszert alkalmazzuk meghatározott időszakra, relációra, termékkörre és mértékre. Így a piaci viszonyok változtatását megfelelően követhetjük az exporttámogatással.
A tervezet utolsó része egy egyszeri adatszolgáltatásra ad felhatalmazást. Ennek a módosításnak az az oka, hogy korábban az Agrárkamara látta el az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket január 1-jétől átvettek a megyei földművelésügyi hivatalok. A gördülékeny munkavégzéshez szükséges az Agrárkamara által kezelt és az APEH részére negyedévente átadott adatbázis. Ezt adótitokra hivatkozva az APEH nem bocsátotta a tárca rendelkezésére, csak törvényi felhatalmazás alapján. Mivel a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) számú kormányrendelet intézkedik az adatvédelemről, így az adatbázis átvétele adatkezelési szempontokat sem sért.
Hangsúlyozni szükséges, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításától nem lehet várni olyan kérdések megoldását, amelyek ma a szakma vagy a politika oldaláról az agrárrendtartás körében jelentkeznek. Ilyen a lakosság életszínvonalát, foglalkoztatottságát, a vásárlóerőt, a gazdaságpolitikát érintő kérdések.
Befejezésül: bármelyik felvetett javaslat, kérdéskör kerül megvitatásra, az biztos, hogy a hátralévő időszakban a legfontosabb feladat az agrárium megerősítése, fejlesztése, stabilizálása, valamint a kormányzat és a piac szereplőinek felkészítése lesz egy fejlettebb, szigorúbb és hazánkban eddig még nem alkalmazott, hagyományokkal, gyakorlati tapasztalatokkal még nem rendelkező piaci szabályozási rendszerben történő együttműködésre.
A fenti indokok alapján a Fidesz-Magyar Polgári Párt javasolja a törvény módosítását, támogatását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
