DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A kormány azzal a meggyőződéssel nyújtotta be az emlékező törvényjavaslatot, hogy a millenniumi ünnepségsorozatnak ez jelentse méltó nyitányát, hogy az Országgyűlés lehetőleg minél nagyobb egyetértésben törvényt alkosson az államalapítás emlékéről, illetve az ezeréves magyar államtól elválaszthatatlan Szent Korona méltó elhelyezéséről és megóvásáról. Mindez a nemzet egységét és öntudatának erősítését hivatott szolgálni, hiszen olyan értékeinkre irányítja a figyelmet, amelyek megmaradásunk és jövőnk szempontjából kulcsfontosságúak.
A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok is megerősítik azt a tényt, hogy honfitársaink elsöprő többsége fontosnak tartja nemzeti jelképeinket, és ezek között kiemelt helyen a magyar Szent Koronát. A törvényjavaslat méltó emléket kíván állítani az államalapításnak, az államalapító Szent Istvánnak, és biztosítani kívánja a Szent Koronának azt a méltó tiszteletet, amely jelentősége miatt megilleti.
Jó alkalmat jelentett a javaslat parlamenti vitája arra is, hogy felidézzük a magyar történelem sorsfordulóit, dicső elődeink emlékét, akik kiemelkedő történelmi tettekkel védték és építették nemzetünket. Szó esett Árpád fejedelemről, Géza fejedelemről, Szent István királyról, Szent Lászlóról, IV. Béláról, Hunyadi Jánosról, Hunyadi Mátyásról, Bethlen Gáborról, Báthory Istvánról, II. Rákóczi Ferencről, gróf Széchenyi Istvánról, Deák Ferencről, hogy csak a legjelentősebb neveket említsem, akik nélkül ma nem lehetnénk itt, és akik példájukkal erőt, hitet és reményt adtak számunkra az elkövetkező évezredre.
(18.10)
Most, a vita végén, úgy érzem, kialakult az a bölcs kompromisszum, amely a kormánypárti és az ellenzéki oldal számára egyaránt elfogadhatóvá teszi a javaslatot. Hozzászólásaimban igyekeztem ennek a megegyezésnek az esélyét ösztönözni a parlamenti patkó mindkét oldalán ülő képviselőtársaim között, hogy közös nevezőre jussunk, hiszen a most meghozandó törvény történelmünk egyedülálló mérföldkövének állít emléket, az ezeréves magyar államiságnak és a kereszténység felvétele ezer évének, melyre egész nemzetünk büszke lehet.
Köszönöm képviselőtársaimnak a sok és megszívlelendő, elgondolkodtató módosító javaslatot, észrevételeiket. A kormány az összetartozás tudatának erősítése érdekében támogatta a legszélesebb egyetértésre esélyt adó módosító javaslatokat.
Tisztelt Ház! Az Országház Kupolacsarnokában a Szent Korona elhelyezése azt fogja jelképezni, hogy az Országgyűlés mint a Magyar Köztársaság szuverenitásának megtestesítője, tisztelettel adózik a magyar államiság történelmi jelképe, a Szent Korona előtt. Cyrus Vance külügyminiszter 1978. január 6-án az Egyesült Államok népének képviseletében és nevében szintén ugyanezen a helyen, a legméltóbb helyen, a Magyar Országgyűlés épületében adta át a koronázási jelvényeket a magyar népnek. Az más kérdés, hogy nem lehetett itt tartani, mert az idő tájban még zárt volt az Országgyűlés.
Biztos vagyok benne, hogy a Szent Korona előtt új helyén honfitársaink és az ide látogató külföldiek százezrei fogják tiszteletüket kifejezni, sokkal többen, mint azt a Nemzeti Múzeumban tennék. A Szent Korona kisugárzó jelenléte jótékonyan hat majd képviselőtársaink lelkiismeretes munkájára, csendes odafigyelésére, illetve a nemzetet e Házban szolgáló közjogi méltóságok munkájára is. Legyen ez a törvényjavaslat annak jelképe is, hogy a történelem nagy fordulópontján - üljünk a patkó bármely oldalán - meg tudjuk találni azt a közös nevezőt, amely az előttünk álló újabb évezredben elvégzendő történelmi feladatokhoz nélkülözhetetlen.
Végül hadd zárjam beszédemet egy idézettel:
"Törpe nép, amely nemes eszményekre nem tekint fel tisztelettel, amely múltját semmibe veszi, és így önmagát alacsonyítja le. De boldog nemzet, és csak annak a nemzetnek van jövője, amely a múlt hagyományait és eszményeit a sors viharai között is megőrzi, mert a múlt szilárd alap, amelyre építeni lehet, és az eszmények hevítenek munkára, küzdelemre, áldozatvállalásra. A Szent Korona egyetértést, közösséget, békességet hirdet a magyarok között. Mi őrizni és ápolni akarjuk azokat a hagyományokat, amelyek a Szent Koronához fűződnek, a nemzeti egység és összetartozás nagyszerű gondolatát."
Ezekkel az ünnepélyessel szavakkal szólt az Országgyűlés tagjaihoz báró Perényi Zsigmond koronaőrré választását követően tartott első beszédében. Meg vagyok győződve róla, hogy ezek a szavak ma is vállalhatók, és arról is, hogy ma a magyar nemzetnek is egyetértésre, békességre és önbecsülésre van szüksége. Ennyiben a magyar korona felmutatása a magyar jövőnek szól, az egyetértés reményének, a békesség reményének és az önbecsülés reményének.
E gondolatok jegyében alázattal kérem tisztelt képviselőtársaimat a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm kiemelt figyelmüket. (Taps.)
