DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos kérdésről van szó. Szeretném önt megnyugtatni: az ön által idézett tavaly őszi kormányrendelet céljait továbbra is maradéktalanul magáénak vallja a kormány. Ugyanakkor azonban hatékonyabbá és egységesebbé is kívánja tenni a kutatás-fejlesztés állami feladatainak irányítását. Többet kíván fordítani a tudományra, a kutatásra, a fejlesztésre, és ha lehet, egy kicsit kevesebbet annak átfogó adminisztrálására. Tulajdonképpen ez egyike a döntés legfőbb céljainak.
A tudományos alapú társadalom kiépítése - ahogy ön is említette - az oktatással kezdődik és a kutatás-fejlesztésben teljesedik ki igazán. E tudás alapú társadalom bázisát, hátországát, szakmai hátterét a magyar kutatás és fejlesztés nagy múltú műhelyei jelentik. E tudományos és fejlesztési műhelyek döntő többsége a magyar felsőoktatási intézményekben működik. Az átalakítás egyik alapvető célja tehát éppen az volt, hogy a kormányzati tudomány- és technológiafejlesztés-politika a korábbinál egységesebbé, hatékonyabbá váljon. Ezt a törekvést egyébként a szakmai közvélemény többsége alapvetően helyesléssel fogadta, és remélhetőleg támogatja is.
A fejlett országokban a tudomány- és technológiafejlesztés irányítására egyébként számos modell létezik. Van olyan ország, ahol önálló kutatási minisztérium működik, máshol a felsőoktatás és a kutatás irányítása közös, és vannak ezektől egészen eltérő megoldások is. Hatékony kutatás- és fejlesztéspolitika azonban csak ott működik, ahol az irányítás egységes. Mint a képviselő úr is tudja, a '64-ben létrehozott OMFB már régóta nem az, ami a neve; nem csupán bizottság, hanem a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés, innováció kormányzati feladatait ellátó átfogó intézmény, bizottság és kormányzati hivatal egyszerre.
A kutatás és fejlesztés, a tudománypolitika kormányzati felelőse ugyanakkor az oktatási miniszter. E kormányzati felelősség feloldását jelenti most az OMFB hivatalának az Oktatási Minisztériumhoz történő áthelyezése. A tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés kormányzati feladatainak súlypontja ezzel az Oktatási Minisztériumba kerül. A kutatás és fejlesztés műhelyei tehát ezzel közelebb kerülnek a stratégia kialakításának konkrét helyszíneihez. A tudománypolitika, a kutatás és fejlesztés ezzel tehát nem veszti el a szakmai hátterét, éppen ellenkezőleg, kibővül a felsőoktatás számottevő, ma is jól működő kutató-fejlesztő kapacitásaival.
A kutatás-fejlesztés és innováció pályázati rendszerben való támogatása megmarad, a kis- és középvállalkozások leggyakrabban nem maguk, hanem a kutató-fejlesztő helyek kapacitásait kihasználva fejlesztenek. E kapcsolatok kiépítésére kell tehát az Oktatási Minisztériumnak a jövőben törekednie. Ehhez természetesen fel fogják használni az OMFB-ben évtizedek alatt felhalmozódott tapasztalatokat.
Hogy mitől lehet hatékonyabb a kutatásra és fejlesztésre fordítható források felhasználása? Biztosan hatékonyabb lesz, ha összefogottan használjuk fel azokat. Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb recept, ha nem válik el egymástól a nemzetközi kutatási és fejlesztési szervezetben való részvételünk adminisztrációs és tudományos érdeke és kerete, ha olyan programokban veszünk részt, amelyben a kutatás és fejlesztés műhelyei anyagi és szellemi haszonra tehetnek szert.
Összefoglalva tehát: a kutatás-fejlesztés és innovációstratégia kialakítása és a feladatok megoldása ezzel most közelebb került egymáshoz, a stratégiakialakítás és finanszírozás formái összhangba kerülnek egymással. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Erre az összhangra igen nagy szüksége van az új tudományos technológia központú stratégia kialakításának.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)
