DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon figyelve és meghallgatva az ön intelmeit a részletes vita szabályaira vonatkozóan, engedje meg, hogy az ajánlás 2. pontjához szóljak, amelyben képviselőtársaimmal együtt indítványt tettünk a törvénytervezet bevezetőjének a megváltoztatására. Azt gondolom, hogy a bevezetőre vonatkozó változtatás látszólag, első olvasatra nem a lényeget illeti, de ha alaposan megnézik a képviselőtársaim, hogy mit változtattunk - és erre mindjárt rátérek -, akkor láthatják, hogy az egész javaslat lényegét, sőt, az előterjesztés körülményeit is illeti a módosítás.
Nevezetesen, azt javasoljuk, hogy a bevezetőben, a preambulumban ne történjen utalás arra, hogy ez a törvényjavaslat kapcsolódik az egészségügyi reformhoz. Ezt azért mondjuk, mert ennek a törvényjavaslatnak a szocialista képviselőcsoport szerint köszönő viszonya sincs az egészségügy átalakításával, az egészségügy finanszírozásával. A valódi reform az egészségügyben lényegében másfél esztendeje megállt, azóta csupán kommunikáció van. Ha végiggondoljuk, hogy milyen dokumentumok állnak rendelkezésre, érvényesnek a mai napig is csupán a kormányprogram eklektikus elvárásait tekinthetjük az egészségügy átalakításával kapcsolatban, de ezen túlmenően sajnálatos módon a kormánypártoknak közel két év alatt sem sikerült egy konzisztens reformjavaslatot összerakni, másfél év - 1998 közepe óta - az egészségügyi reformok, reformjavaslatok tündökléséről és bukásáról szólt.
Tehát úgy gondoljuk, hogy az erre való hivatkozás ebben a tekintetben semmilyen módon nem állja meg a helyét, annál is inkább nem, mert mindenféle készülő reformjavaslatról a sajtóból és a miniszteri nyilatkozatokból lehet értesülni, de az országgyűlési képviselők ezek lényegét nem tudták megismerni - legalábbis ellenzéki oldalon biztosan nem. Tehát az sem dönthető el, hogy az egészségügyi reform végrehajtásához ez a tervezet kapcsolódik-e vagy nem. Hozzáteszem, hogy ez a módosító indítványunk - akárcsak a többi - lényegében kárenyhítő jellegű, hiszen megpróbáljuk abban a logikában végiggondolni ezt a törvényjavaslatot, ahogy az előterjesztő tette. A magunk részéről természetesen másféle átalakításban gondolkodunk, ezt az általános vitában kifejtettük, úgyhogy most nincs mód ennek a megismétlésére.
Azt gondolom, hogy ez a módosító indítvány is talán azért lényeges, mert megmutatja, hogy hiányoljuk a kormány részéről azt a fajta célmodellt, jövőképet, ami nélkül lehetetlen egy ilyen lépést megtenni, mert ha ezt tennénk, akkor csupán a gombokat mutatnánk fel kabát nélkül, és azt gondolom, hogy ez nem szerencsés, különösen akkor nem, ha törvényalkotásról van szó. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a mai napon a bizottsági ülésen, akárcsak az összes többi jobbító szándékú módosító indítványt, ezt a javaslatot sem támogatta az előterjesztő. Ezt azért tartjuk nagyon szomorúnak, mert azért nyújtottuk be a javaslatainkat - többek között a 2. ajánlási pontban szereplő javaslatot is -, mert komolyan vettük Gógl Árpád miniszter úr szavait, aki tegnap, az általános vitában azt mondta, hogy a kormány kész minden jobbító szándékú módosító indítvány befogadására.
Nos, hölgyeim és uraim, a bizottsági tárgyalás során - legalábbis az egészségügyi és szociális bizottságban - kiderült, hogy a jelen lévő minisztériumi tisztviselőknek nem volt felhatalmazásuk egyetlen javaslat elfogadására sem, természetesen a szocialista javaslatok elfogadására sem.
Az is bebizonyosodott, hogy a Fidesz országgyűlési képviselői sem támogattak egyetlen szocialista módosító indítványt sem - hozzáteszem, hogy persze a koalíciós partnerük módosító indítványait sem, egy nagyon apró, szinte lényegtelen kivételével.
Egyébként azt gondolom, hogy még az is elképzelhető, hogy ezek után majd az illető ezt vissza fogja vonni, mert különben az előre beharangozott pénteki zárószavazást nem lehetne megtartani.
El kell mondanom a 2. ajánlási pontban szereplő módosító indítvány tárgyalása kapcsán, hogy arra a magatartásra tekintettel, miután kormánypárti képviselőtársaink közül volt olyan, aki még ezt követően, a bizottsági ülésen a szakmai színvonalát is kétségbe vonta a javaslatainknak, meg sem hallgatva az érdemi érveket, ezt követően nem látott a szocialista képviselőcsoport más lehetőséget, mint hogy elhagyta az egészségügyi és szociális bizottság ülését. Nagyon sajnálatosnak tartjuk ezt, nagyon csalódottak vagyunk, de elhatároztuk, hogy az Országgyűlést és természetesen az Országgyűlés nyilvánosságát is tájékoztatjuk erről, mert nagy ellentétet és ellentmondást érzékelünk a kormány tegnap, az általános vitában deklarált szándéka és a mai kormánypárti, illetőleg kormány-képviselői viselkedés között. Úgy gondoljuk, hogy ez semmilyen módon nincs rendjén. Megerősítve látjuk, hogy ez egy presztízstörvény, a kormánynak és a kormánypártoknak semmilyen más elképzelésük nincs: lesz, ami lesz, ezt át kell erőltetni az Országgyűlésen határidőre.
(17.10)
Ezzel együtt most, a részletes vitában még egy kísérletet teszünk arra, hogy érveinket elmondjuk. Mi szerencsésebbnek látjuk itt, a 2. számú ajánlási pontban megfogalmazott eredeti javaslatnál a szerényebb preambulumot, ahogy elmondtam, a reformra való utalás nélkül, és tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy szíveskedjenek ezt az indítványunkat támogatni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
