VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mélységes mély a múltnak kútja - tartja a tapasztalat. Joggal gondolhatták hát az egészségbiztosítás egykori vezetői, hogy a biztosítottak kútba dobott pénzének ügye a múlt homályába vész. Azonban a legmélyebb víz is felszínre hozza időnként a különböző, feledésre ítélt bűnök bizonyságait.
A képviselő úr interpellációjában érintett ügy ezek közé tartozik. Való igaz, hogy 1994-ben az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 645 millió 680 ezer forint névértéket képviselő Budapest Bank-részvényt 271 millió 120 ezer forint értékű Medicor-részvényre cserélt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!)
Az ügyleten a névérték 68 százalékát vesztette a társadalombiztosítás, más szóval: ennyit vettek ki a biztosítottak zsebéből. Tették mindezt oly módon, hogy a szükséges közgyűlési jóváhagyást jogszabályellenes módon utólag szerezték meg. Megjegyzem, hogy ez az üzlet csak egy volt a számos, szintén veszteséges ügylet közül, melyet a társadalombiztosítás vagyona szenvedett meg az elmúlt években.
Az Állami Számvevőszék minderre már 1996 februárjában a 286. számú jelentésében felhívta a figyelmet, azonban az időben semmi következménye nem lett a dolognak.
A társadalombiztosítás kormányzati felügyelet alá helyezését követően, 1999. május 13-án a történtek miatt azonban feljelentés született különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya 1999. július 29-én kelt határozatával megszüntette a nyomozást, arra hivatkozva, hogy a részvénycseréről szóló szerződés aláírója, aki a beszerzett iratok alapján egyszemélyes aláírási joggal rendelkezett, a közgyűlési határozat, valamint a vagyonkezelő ideiglenes bizottság ajánlása alapján járt el.
Ez ellen a döntés ellen a Pénzügyminisztérium társadalombiztosítást felügyelő politikai államtitkársága panasszal élt a fővárosi főügyésznél, amelyben ismételten kifejti, hogy a 42 százalékon történő eladásra a szerződés aláírásakor nem volt közgyűlési határozat. Ezt az ügyletet, mint számos hasonló döntést, a közgyűlés utólag fogadta el, pontosabban vette tudomásul. Panaszunkat határozatában a Fővárosi Főügyészség elutasította.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Tudva, hogy 1994-ben történt ügyekről, különösen ha azokat ügyesen ködösítették, nagyon nehéz hitelt érdemlő és törvényes bizonyítékokat találni. Ennek ellenére én javasolni fogom, hogy az ügyben újra történjen egy vizsgálat. Két reményünk lehet: egyrészt az, hogy ez nyilvánosságra tudja hozni azoknak a névsorát, akik ebben a döntésben részt vettek, kik voltak azok, akik az állami vagyon elsíbolásához asszisztáltak; másrészt pedig abban tudok bízni, hogy az önkormányzatoknak kormányzati felügyelet alá helyezését követően hasonló esetek a jövőben már nem fordulnak elő.
Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
