BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Lévén fél tizenkettő, igyekszem rövidre fogni, és ezzel elnyerni sokak rokonszenvét. Én Avarkeszi Dezsővel megegyezően egyetlen módosító javaslattal terheltem e törvényjavaslat sorsát, és ezért e módosító javaslatról szeretnék beszélni, amire mindaz, amit az előterjesztő most elmondott, igazán alkalmat ad.
Ezt megelőzően csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a dolognak valóban két része van. A dolog egyik része az, hogy 2001. január 1-jétől a Fidesz még egyet üt a Fővárosi Önkormányzaton, és ezzel korlátozza a Fővárosi Önkormányzat mint önkormányzat játékterét. Ez az egyik dolog, ez szerintem politikailag nem helyes, de alkotmányosan erre kétségkívül módja van a Fidesz vezette kormánynak. Mint ahogy elképzelhető lenne egy olyan szabályozás is, amely kimondja, hogy ezentúl a kormány döntései csak akkor érvényesek, ha valamennyi magyar önkormányzat egyetértését megszerzi hozzá; ez ugyan nem analóg, de a politikai tartalma hasonló lenne.
Ilyesmit a Fidesz most, amikor kormányon van, nyilván nem kezdeményez; majd ha ellenzékben lesz, lehet, hogy fog. De ezt a kérdést le is zárom, és rátérek a módosító javaslatommal, tehát a 2. §-sal kapcsolatos érdemi vitára. Azt mondta ugyanis most újra Juharos képviselő úr, az előterjesztő, hogy ő itt nem lát semmiféle visszamenőlegességet. Nos, hadd magyarázzam meg, hogy én mennyiben látok, és majd kiderül, hogy Avarkeszi képviselő úr egyetért-e velem.
Azt gondolom, hogy e törvényi szabályozásnak a tárgya az a cselekedete egy jogalanynak, nevezetesen a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy rendeletet alkot helyi adókról. Gondolom, ebben egyetértünk. Tehát a történés, amelyet a szabályozás szabályoz, nem az adórendelet hatálybalépése, hanem az adóról való rendelet meghozatala, mert a meghozatalnál köti ki azt az előfeltételt a Juharos képviselő úr által javasolt szabályozás, hogy ehhez be kell szerezni a kerületi önkormányzatok egyetértését. A szövegben az szerepel, hogy a főváros esetében az adó bevezetését a közgyűlés rendeletben, a kerületek többségének egyetértésével határozza meg. Tehát az aktus, amelyet szabályoz, az maga a rendeletalkotás. A rendeletalkotás megtörtént tavasszal, és Juharos képviselő úr javaslatára az Országgyűlés vagy nyáron - ha ez sikerült volna -, vagy ősszel hoz egy olyan törvényt, amely módosítja ennek a rendeletalkotásnak a feltételeit, miközben ez a rendeletalkotás tavasszal már megtörtént - hát ezt nevezik visszamenőlegességnek.
(23.30)
Igaz, hogy ez a rendelet csak januárban, január 1-jétől lépne hatályba, de a rendeletalkotás megtörtént már tavasszal, és Juharos képviselő úr ehhez a jogi aktushoz utólag, ősszel előírna egy feltételt - ezt hívják visszamenőlegességnek. És ha valami sérti a jogbiztonságot - hangsúlyozom: ebben az esetben formailag is -, akkor ez nyilvánvalóan az. Avarkeszi úrral egymástól függetlenül, párhuzamosan benyújtott javaslatunk ennek a visszamenőlegességnek a megszüntetésére irányul.
Őszintén szólva még azt a kérdést is feltehetném Juharos képviselő úrnak, hogy miért csak a 2000. évben meghozott adórendeletekre érvényesíti ezt a klauzulát, miért nem az összes, mondjuk, '97 óta meghozott rendeletre mondja ki azt, hogy csak akkor érvényes, ha utólag beszerzik hozzá a kerületek egyetértését. Hiszen az, hogy egy fél évvel vagy másfél évvel korábban történt-e a dolog, az ebből a szempontból mindegy! Az, hogy a '98-as rendelet már hatályba lépett, a 2000-ben hozott meg még nem lépett hatályba, az ebből a szempontból közömbös, hiszen a szabályozás a rendeletalkotásra vonatkozik, és nem a hatálybalépésre. Ezzel is csak azt akartam érzékeltetni, hogy mennyire képtelenség az, amit Juharos képviselő úr törvényjavaslata ebben a hatályba léptető rendelkezésben tartalmaz.
Úgyhogy arra kérem tisztelettel az előterjesztőt: fontolja meg még egyszer a módosító javaslatunk elfogadását. Cserébe azzal tudom kecsegtetni, hogy ha elfogadja, a magam részéről akkor sem fogom a törvényjavaslatot megszavazni (Dr. Juharos Róbert felnevet.), mert túl azon, hogy ez a rendelkezése visszamenőleges és ezáltal szerintem is alkotmánysértő, emellett azt a politikai célt, amit el akar érni, azt akkor sem helyeslem.
De még egy megjegyzést teszek. Volt egy árulkodó megjegyzése Juharos képviselő úrnak a 2. § indoklásában. Azt mondta, hogy ez ugyan furcsa, de másképp nem tudja a kívánt célt elérni - ugye, ezt mondta? (Dr. Juharos Róbert bólogat.) Azt gondolom, hogy egy jogállamban előállhat, hogy vannak olyan céljaink, amelyeket a magunk részéről kívánatosnak tartunk, de a jogbiztonság mellett nem lehet elérni. És az a törekvése Juharos képviselő úrnak, hogy a 2000 folyamán már meghozott önkormányzati rendelet, amelyben őt leszavazták, ne léphessen hatályba, az bizony egy olyan célja Juharos úrnak, amit jogállami keretek között Juharos úr nem érhet el, csak a jogállam megsértésével érheti el. Ha az a célja, hogy 2001-ben másképp történjenek a dolgok, az nekem nem rokonszenves, de az nem sérti a jogállam alapjait - csak éppen azt sérti, hogy a Fővárosi Önkormányzat is egy önkormányzat, amelynek önkormányzati jogai vannak. De ez a dolog a jogállam alapjait sérti. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
