DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaság kormánya nem tesz meg minden tőle telhetőt a jogbiztonság érvényesülése érdekében. Ez korábban néhány törvényjavaslatnál, illetve miniszteri rendeletnél is megnyilvánult. Hogy csak röviden néhány példát említsek: az ítélőtáblákkal kapcsolatban már minden a helyén volt, kinevezték a vezetőket, az épületek be voltak rendezve, amikor a Magyar Köztársaság kormánya úgy döntött, hogy még sincs szükség ítélőtáblákra; a nyugdíjasok már számítottak az emelt nyugdíjra, amikor 50 milliárdot elvett tőlük a kormány; most legutóbb Pokorni miniszter úr a tanév legvégén rendeletet hozott, amelyben megváltoztatta a következő tanév egyébként miniszteri rendeletben szereplő szabályait.
Úgy gondolom, hogy mindez semmi ahhoz képest, mint amit az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmaz. Ezzel nem igazán az a baj, hogy egy kormánypárti képviselő egy ilyen indítványt benyújt, hanem hogy a Magyar Köztársaság kormánya ezt támogatja.
Miről van szó? Juharos képviselő úr javaslatot tesz a helyi adók fővárosi rendszerének a megváltoztatására. Ezzel önmagában nekem személyesen problémám nincs, hasonlóan ez a rendszer működött. Ez egy változat ráadásul, mint egy külső kerületnek a képviselője, még érdekelt is vagyok abban, hogy a kerületek jogai fokozottan érvényesüljenek.
Az igazán nagy probléma és alkotmányos probléma a 2. §-sal van, amelyben ugyanis visszaható hatállyal kívánja megváltoztatni a szabályokat. És hiába mondta azt Juharos képviselőtársunk az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy itt nincs visszamenő hatály, hiszen a kihirdetést követő tizedik napon lépne hatályba a törvény. Utána ugyanis kimondja: "A tizedik napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a 2000. évben megalkotott fővárosi közgyűlési rendeletekre is alkalmazni kell. A Fővárosi Közgyűlés által a 2000. évben bevezetett adó csak akkor működtethető, ha a közgyűlés beszerzi a kerületi képviselő-testületek többségének egyetértését."
Miről van tehát szó? A Fővárosi Közgyűlés a jelenleg hatályos törvényeknek megfelelően hozott márciusban egy rendeletet, amit májusban szintén a törvényes eljárás keretei között, a hatályos jogszabályok keretei között módosított. Ez a rendelet nem tetszett Juharos képviselőtársamnak, aki egyébként tagja a Fővárosi Közgyűlésnek is, és miután ott az erőviszonyok alapján nem tudta megakadályozni, hogy ezt a - ismétlem - teljesen törvényes keretek között megszületett rendeletet elfogadják, ezért azt a megoldást választotta, hogy utólag itt, a parlamentben a feltételeket - azokat a feltételeket, amelyek szerint a Fővárosi Közgyűlés rendeletét elfogadta - megváltoztassa.
Úgy gondolom, hogy ha ezt a megoldást a parlament elfogadja, ez egy olyan gyakorlathoz vezethet, hogy ezek után bármelyik országgyűlési képviselő, akinek nem tetszik a választókerületében az önkormányzatnak valamelyik rendelete, utólag valamilyen feltételt javasol majd törvényben megfogalmazni, és így bármilyen önkormányzati rendeletet utólag törvénytelenné lehet nyilvánítani. Például, mondjuk, Debrecen városa kijelöli a türelmi zónákat, ez valamelyik Hajdú-Bihar megyei országgyűlési képviselőnek nem tetszik, akkor behoz egy olyan törvényjavaslatot, amely szerint az a bizonyos debreceni önkormányzati rendelet csak akkor léphet hatályba, ha ehhez, mondjuk, beszerzik a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésnek a hozzájárulását vagy akár az ott működő prostituáltak hozzájárulását, akik érintettek az ügyben.
Amellett, hogy ez a javaslat alkotmányellenes, meggyőződésem szerint nem is végrehajtható. Ugyanis ha ezt ebben a formában változatlanul elfogadja a parlament, utána mit tehet a Fővárosi Közgyűlés? Szerintem a legkézenfekvőbb, hogy nem tesz semmit, neki van egy törvényesen, alkotmányosan elfogadott rendelete, és ezt január 1-jétől elkezdi működtetni.
Nagyon kíváncsi lennék, hogy akkor Juharos képviselőtársam mit tenne. Mondjuk, Alkotmánybírósághoz fordulna, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg azt a fővárosi rendeletet, amelyet teljesen törvényesen és alkotmányosan fogadtak el? Nem hiszem, hogy az Alkotmánybíróság ehhez vevő lenne.
Az első pontban szereplő, Perlaki képviselőtársam által benyújtott javaslatról is mondanék egy mondatot. Ezzel nekem az a bajom, hogy ha a 2. § nem változik, akkor itt súlyos koherenciazavar alakul ki a két paragrafus között, hiszen a főváros esetében a kerületi önkormányzatoknak adná meg a lehetőséget, hogy az építményadót és a telekadót bevezessék, döntsenek ezekről az adókról. Ugyanakkor a főváros elfogadott ezzel kapcsolatban rendeletet; én nem tudom, hogy miről kéne kikérni utána a kerületek véleményét, ha az 1. § szerint nem is lett volna joga ezt kikötni.
Amikor Perlaki képviselőtársam hozzászólt, akkor egy kicsit meglepődtem, hogy nemcsak az ajánlásban szereplő módosító indítványokról szólt, hiszen a részletes vita szabályai szerint ezekről lehetett volna szólni. Nagyon köszönöm, hogy elnök úr leküldte nekem a kapcsolódó módosító indítványt. Úgy gondolom, hogy ezen két kapcsolódó módosító indítvány elfogadása annyival feltétlenül jobbá tenné a törvényjavaslatot, hogy megítélésem szerint ez így már nem lenne alkotmányellenes. Szerintem ez az, amiről egyáltalán érdemes lenne már tárgyalni, megnézni, hogy a különböző képviselőcsoportoknak erről mi a véleménye. Ez, azt hiszem, az alkotmányosság próbáját is kiállná. Természetesen erről képviselőcsoportunknak nincs még álláspontja, hiszen erről csak utólag értesültünk, de megismétlem, hogy az én véleményem szerint ez vitaalapnak már elfogadható. Juharos képviselőtársunk eredeti javaslata még vitaalapnak sem fogadható el.
Köszönöm szépen.
