KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most véget érő ülésszakkal lezárul a parlamenti, kormányzati ciklus első félideje, és megkezdődik a második. (Dr. Kosztolányi Dénes: Sikeresen!) A szocialisták - visszatekintve az elmúlt két esztendőre - úgy ítélik meg, hogy a kormány rosszul sáfárkodott az örökséggel. (Derültség és moraj a kormánypártok soraiban.) A gazdaság valóban növekszik és stabil, de ehhez a jelenlegi kormánynak alig van köze (Közbeszólások, derültség a kormánypártok soraiban.), a növekedés ugyanis '97 óta folyamatos, az infláció '96 óta folyamatosan csökken. Az viszont már a kormány mulasztása, hogy az adott lehetőségeket nem az emberek életkörülményeinek a javítására és nem a jövő megalapozására, azaz nem reformokra és nem fejlesztésekre használta. (Csurka István közbeszól.)
Köztudott, hogy a miniszterelnök felfogása szerint Magyarország vagy a polgároké, vagy a szocialistáké lesz. (Közbeszólások.) Ennek következménye, hogy a kormány jövedelem-, adó-, járulék- és nyugdíjpolitikája, egész támogatási rendszere tudatosan kettészakította az országot. Februári vigadóbeli beszédében a miniszterelnök közel járt az igazsághoz, amikor azt mondta: az ország kétharmada nehezen, fizetéstől fizetésig él; nem mondta, de vannak, akik nyugdíjtól nyugdíjig, munkanélküli-segélytől munkanélküli-segélyig élnek, és milliónyian vannak lecsúszók, elszegényedők. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) És azt sem mondta, de tény, hogy a kormány a nehezen élők rovására támogatja a tehetőseket. (Közbeszólások.)
A kormány nemcsak az életkörülmények, nemcsak az esélyek tekintetében szakította ketté az országot, de politikai értelemben is. Az előző két ciklusban is voltak viták, konfliktusok a kormány és az ellenzék között, de egyik korábbi kormány sem próbálta saját akaratát oly mértékben és olyan módszerekkel az országra kényszeríteni, mint a jelenlegi. (Ifj. Hegedűs Loránt: Jaj!) Egyik sem korlátozta a parlament ellenőrző szerepét, egyik sem gyakorolt a költségvetési pénzek elosztásán keresztül nyomást az ellenzéki vezetésű önkormányzatokra. (Rozgonyi Ernő közbeszól.) Egyik sem teremtett kormányoldali egyeduralmat a közszolgálati televízióban és rádióban. (Egy hang: Haha!)
(15.00)
Tisztelt Ház! A Szocialista Párt az elmúlt két évben minden alkotmányos, törvényes eszközt felhasznált, hogy fékezze az ország kettészakítását. Minden esetben felléptünk a demokratikus jogállami elvek és gyakorlat csorbításával szemben, és mindezt következetesen folytatjuk a parlamenti kormányzati ciklus második félidejében is. (Általános zaj a Fidesz soraiban.)
Bármennyire reménytelennek is látszik, megpróbáljuk meggyőzni önöket, hogy vannak jobb, az emberek többségének javát szolgáló megoldások is (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bokros-csomag!), és bízunk abban, hogy ha önök nem is akarják javaslatainkat meghallgatni, figyelnek majd szavunkra az emberek: a saját munkájukból élők, akik számára előnyös lenne az általunk javasolt bérreform, az igazságosabb közteherviselés vagy a szociális párbeszéd, az érdekegyeztetés helyreállítása; a vállalkozók, akik érdekeltek a kiszámíthatóbb feltételekben, a munkabéreket terhelő járulékok csökkentésében, a biztonságosabb beszállítási lehetőségekben; a nyugdíjasok, akik megérdemelnék a 13. havi nyugdíjat, az inflációt tényleg meghaladó, a munkában eltöltött idő hosszát is figyelembe vevő nyugdíjemelést. (Általános zaj. - Ifj. Hegedűs Loránt: Miért nem adtatok?) A támogatásra szoruló családok, akiknek jól jönne a családi pótlék általunk javasolt 30 százalékos emelése; a hátrányos helyzetű családban született fiatalok, akik szintén szeretnének korszerű, versenyképes tudáshoz, munkahelyhez és lakáshoz jutni; az egészségügyben dolgozók és a betegek; a mezőgazdaságból élők, a vidéken élők, akik szeretnének végre kiutat látni a válságból.
Tisztelt Ház! Tisztelt Kormány! Örülnék, ha egyszer, legalább most, az első félidő végén érdemi választ kapnánk a felvetéseinkre. (Dr. Kosztolányi Dénes: A szovjet testvérek kimaradtak a felsorolásból!) Örülnék, ha válaszként nem évtizedekkel korábbi, olyan bűnöket olvasnának a fejünkre, amelyekhez semmi közünk. (Zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Örülnék, ha nem a mi kormányzásunknak a gazdaságot stabilizáló kényszerlépéseivel takaródznának, figyelmen kívül hagyva az 1994-es és az 1998-as gazdasági mutatók közötti óriási különbségeket.
Igazán persze annak örülnék, ha a második félidőben megpróbálnák jóvátenni az első félidő súlyos mulasztásait. Ez ugyan talán nehezítené a mi dolgunkat a 2002-es választásokon, de hasznára lenne az országnak, és ez a legfontosabb.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
