DR. GIDAI ERZSÉBET

Teljes szövegű keresés

DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt még itt maradó Képviselőtársaim és tisztelt Rádióhallgatók! Mint közismert, a magyar egészségügy a kiemelt stratégiai ágazatok közé tartozik, és mint ilyen, igen nagy szerepe van abban, hogy a magyar népesség gyorsan romló egészségi állapotán javítson, változtasson, tehát a gyógyító-megelőző ellátásban van kiemelkedő, meghatározó szerepe - ezt is látja el -, annak ellenére, hogy az egészségi állapot romlásában az egészségügy még 10 százalékban sem felelős. Úgy vélem, hogy a kormányzatnak kiemelt felelőssége és feladata az, hogy az egészségügy helyzetét javítsa - ez kormányzati felelősség -, és a megfelelő forrásokat is számára biztosítsa.
Kiemelném, hogy a készülő fejlesztési programban nem szerepel központi helyen az a kritikus kérdés, amely az egészségügyben dolgozók jövedelmezését, bérezését illeti. Ha áttekintjük, azt látjuk, hogy az egészségügyi és szociális szektorban dolgozók bére hazai és nemzetközi összehasonlításban is kritikán alulian alacsony és rossz színvonalú. Ha a Központi Statisztikai Hivatal 2000. évi januári és februári bérekre vonatkozó adatait áttekintjük, akkor azt látjuk, hogy az egészségügyi és szociális ellátásban az átlagbér 63 ezer forintot tett ki, míg a nemzetgazdasági átlag 83 ezer forint, a pénzügyi tevékenység területén dolgozóknál viszont 186 ezer forint jön ki. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyben dolgozók bére alulról az ötödik helyen helyezkedik el, de ha az egészségügy előtt álló négy helyet - mezőgazdaság, építőipar, szolgáltatóipar, turizmus - egy kicsit átrendezem, akkor gyakorlatilag alulról a második legrosszabb helyet foglalja el.
Nemzetközi összehasonlításban ez azt jelenti, hogy az egészségügyben dolgozók bére az osztrák és a német béreknek még a 8 százalékát sem éri el. Ez rendkívül erőteljes konfliktusokat hoz létre, és az ott dolgozók megélhetési biztonságát nem garantálja. Ha a három ellátási szintet tekintjük át - az alap-, a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátást -, akkor a jelenlegi összehasonlításban a legkritikusabb a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók jövedelmezősége, hiszen ma a kórházban - több empirikus vizsgálatot is végeztem - egy tíz-tizenöt éves gyakorlattal rendelkező - dolgozzon a szakma bármely manuális területén - orvos nettó körülbelül annyi bért visz haza, mint a privatizáció fellegvárában, az ÁPV Rt.-ben egy takarítónő, illetve egy portás. Ha a nővérek bérét nézem - akik között óriási a fluktuáció -, azt látom, hogy egy tíz-tizenöt éves gyakorlattal rendelkező nővér nettó bére nem éri el a jövő évben bevezetésre kerülő 40 ezer forintos minimálbért, hanem csak 30-35-38 ezer forintot tesz ki. Nyilvánvaló, hogy ebből családot ellátni, önfenntartást megvalósítani nem lehet.
Erre vonatkozóan azt szokták mondani, hogy a paraszolvencia, a borravaló kiegészíti a bérüket. Mondjuk azt, legyen még egyszer annyi a borravaló - ami egyébként nem igaz, mert hiszen az orvosoknak csak a 25-30 százalékánál jelenik meg a borravaló, de legyen, még egyszer annyi, mint az átlagbér -, akkor nemzetközi összehasonlításban eléri az osztrák és a német bér 20 százalékát, ami továbbra is kritikán alulian rossz színvonalú. A nővérek bére még ennél kevesebb. De vannak olyan szakmák, ahol nincs borravaló. Különösen súlyos a pályakezdő orvosok helyzete, akik tíz évig tanulnak, hat- plusz négyéves rezidensképzés, és utána 25-30-35 ezer forintos nettó keresetből nem tudnak családot alapítani.
Ezért hangsúlyozom, hogy az egészségügyben a bérek rendezése halaszthatatlan feladat. Ezt a privatizáció nem oldja meg, hiszen nincs megfelelő fizetőképes kereslet, amely a béreket, a jövedelmeket rendezné. Amikor pedig azt mondják, hogy nincs forrás, az nem felel meg a valóságnak. Ma egy számításom alapján az átlag nettó bérnek 300-350 ezer forintnak kellene lenni annál a kategóriánál, amit említettem, a nővérek esetében pedig 80-120 ezer forintnak. Hol van erre a forrás? A költségvetés kiadási oldalában meglévő olyan piszkos pénz például, mint a 2150 milliárdos átvett, a Nemzeti Bank veszteségét finanszírozó adósságcsere-forrás, amely biztosítaná az egészségügyben dolgozók bérének a rendezését is.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem