DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY
DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A fair play, a tiszta játék a sportból kölcsönzött kifejezés, s különösen fájó, hogy éppen egy tisztességesen küzdő magyar sportolót ért súlyos tisztességtelenség.
Kovács, Gerevich, Kárpáti - valamennyien a magyar sport legendái. Az ő örökükbe lépett később Gedővári, Nébald, Szabó Bence. Klasszikus kardvívóink sorát most Ferjancsik Domokos és társai képviselik. Domokos a június 2-3-ai hét végi bukaresti világkupaversenyen sem talált legyőzőre, s ez a közelgő sydneyi olimpia előtt több mint biztató jel.
A bukaresti viadalon azonban üröm is vegyült az örömbe. A dobogó tetején álló magyar sportoló tiszteletére ugyanis nem csendült fel a magyar Himnusz. A román szervezők megengedték maguknak ezt a végtelenül tisztességtelen lépést. Megengedték, mert megengedhették - nem először. Ugyanez történt öt évvel ezelőtt Brassóban is Navarette József vívónkkal. Utólagos magyarázkodásuk szerint váratlan technikai nehézségek támadtak. Ugyanakkor sem aznap, sem másnap, az olasz sportoló győzelmekor semmiféle technikai akadály nem jelentkezett.
A magyar sportolót ért bántás az egész magyar csapat megsértését jelentette. A Magyar Vívó Szövetség elnökeként büszkén mondhatom, hogy csapatunk elegánsan, emelt fővel vette tudomásul a történteket, igen európai módon reagált az eseményekre. Mindezek után természetesen a Nemzetközi Vívó Szövetség elnökénél megtettem a szükséges lépéseket.
A sport szellemével ellentétes sportszerűtlenség természetesen nem a sportolók közötti viszonnyal magyarázható, az összefüggések sokkal mélyebbek.
Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, milyen lépéseket tud tenni annak érdekében, hogy a közeljövőben egyetlen magyar állampolgárnak se kelljen határainkon túl hasonlóan bántó, megalázó helyzetbe kerülnie.
Várom válaszát. (Nagy taps.)
