DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nemrég a bicskei napok rendezvényei alkalmával több kisvállalkozó feltette nekem a kérdést, amelyet gyakorisága miatt ezúton kívánok önnek továbbítani.
A vállalkozók abból indultak ki, ha például egy elfogadható havi 50 ezer forintos nettó fizetést veszünk alapul, akkor az ehhez kapcsolódó közteher 55 286 forint, tehát mondhatjuk azt is, hogy az állam nagyobb fizetést kap, mint a dolgozó, a munkaadó bérköltsége pedig 105 650 forint.
A számítás mögött meghúzódó kérdés pedig az, ha olyan jól áll az ország, mint ahogy azt a híradásokból folyamatosan halljuk, akkor az állam miért ró minden munkaadóra ilyen példátlanul nagy közterhet. Én akkor lényegileg azt válaszoltam, hogy van kormányzati törekvés - és ez érezhető - a közterhek csökkentésére, de ennek nagy féke az, hogy a magyarországi gazdasági fellendülés döntően abban mutatkozik meg, hogy idegen cégek termelik a magyar export csaknem felét, miközben a munkavállalók alig 6-7 százalékát foglalkoztatják. Így a nemzeti össztermék látványos száma mit sem mond a magyar átlagos cégek helyzetéről.
Ebben a helyzetben az MDF a személyi jövedelemadó és a fix összegű egészségügyi hozzájárulás csökkentését javasolja, mely a munkavállalók és célzottan a kisvállalkozók terheit csökkentené. Örömmel fogadtuk ugyanakkor a kormány tervét a 40 ezer forintos minimálbérről, de megértem azt a kisvállalkozót is, aki terhei növekedését látja ebben, és a hazai mértékű terhek mellett igen nehéz szívvel gondol arra, hogy neki egyszer, talán nem is sokára, ugyanazon a páston kell versenyeznie a nyugat-európaiakkal.
Kérdezem tehát államtitkár urat, milyen lehetőséget és ütemezést lát lehetségesnek a közterhek csökkentésében, lehetőleg úgy, hogy a mentességet nem élvező vállalkozásokat erősíti.
Várom válaszát. (Taps az MDF soraiban.)
