DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Igen. Tisztelt Ház! A MOL Rt. 2000 áprilisában a szlovákiai Slovnaft olajipari társaság részvényeinek 36 százalékáért 262 millió dollárt fizetett. A miniszterelnök úr a MOL Rt. szlovákiai terjeszkedését sikeres üzleti tranzakciónak nevezte néhány hónappal ezelőtt, és a magyar vállalkozások közép-európai terjeszkedésének ígéretes jeleként értékelte.
Az örvendetes nemzeti optimizmusnak azonban ellentmondani látszanak a következő üzleti tények és pénzügyi adatok. A megvásárolt szlovák olajtársaság önmagában is deficites. Árbevételének 6 százalékát elveszíti, ráadásul 45 százalékos eladósodottsági mutatóval rendelkezik. Mindezek a megvásárolt cég cégértékét lecsökkentik. Számításaim szerint a MOL Rt. kétszeres árfolyamértéket fizetett, vagyis ráfizetett a szlovák olajtársaság megvásárlására. Ráadásul a 262 millió dolláros privatizációs tranzakció lebonyolítására a MOL Rt. 300 millió dolláros hitelt vett fel a J. P. Morgan-bankháztól. A fennmaradó 38 millió dollár a veszteséges szlovák cég tőkepótlását szorgalmazza.
A 300 millió dolláros kölcsön felvétele a MOL Rt.-nek természetesen kamatfizetési kötelezettséget is jelent a J. P. Morgan-bankház felé, aminek az adósságszolgálati terheit a MOL Rt. ki kell hogy gazdálkodja. Egyedüli lehetőségként a folyamatos benzináremeléseket alkalmazza terjeszkedő üzletpolitikájának és profitéhségének csillapítására, mint ahogy azt az elmúlt hónapokban a belföldi üzemanyagárakban már megtapasztalhattuk.
A szlovákiai piaci térnyerés után vélelmezhető, hogy néhány hónap múlva a Horvát Nemzeti Olajtársaság hasonló módszerű privatizációjára is sor kerül a MOL Rt. részéről. Tovább bonyolítja az egyébként is ellentmondásos helyzetet, hogy a Magyar Olajipari Részvénytársaság nem is nemzeti olajtársaság, hiszen 50,9 százalékban a Bank of New York, a Capital Emerging és a Markets Growth Fund tulajdonában áll.
A kialakult helyzetben, úgy érzem, államtitkár úr, néhány kérdést fel kell tennem. A kormánynak van-e ráhatása a MOL Rt. vagy bármelyik Magyarországon működő külföldi olajtársaság árpolitikájára?
A második: mire számíthatnak a magyar autósok, a vállalkozók, ha a benzináremelések miatt ismét elszabadul az infláció?
Nem tartja-e időszerűnek, hogy a magyar kormány az országban letelepedett multinacionális off-shore cégek üzletpolitikája fölött érdemi ellenőrzést gyakoroljon?
A negyedik kérdésem az, hogy nem tart-e ön attól, hogy a magyar nemzeti jellegben feltűnő és terjeszkedő külföldi vállalatok a szomszédos országokban etnikai feszültségeket szítanak a magyar kisebbség ellen az agresszív külpolitikájukon keresztül.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.)
