DR. MARTONYI JÁNOS
DR. MARTONYI JÁNOS
DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én ugyan arra számítottam, hogy a kormány európai felelősségtudatáról szól a kérdés, és őszintén szólva nem vagyok teljes mértékben felkészülve a marokkói utazás részletei tekintetében, de érzékelem azt, hogy a képviselő úr összefüggést kíván teremteni a kettő között. Ezt némi megdöbbenéssel tapasztalom, tudniillik az elmúlt tíz esztendő alatt, de azt megelőzően sem hallottam soha olyan felvetést, hogy ha egy magyar politikus - netán miniszterelnök, elnök, miniszter vagy esetleg bárki más - az Európai Unión kívül bonyolít le utazást, akkor ez ilyen viharos reakciót váltott volna ki bárki részéről. No de hát ezúttal ez a helyzet - ebben nyilván a vérmérséklet is szerepet játszik.
Én azért mégis inkább az eredeti kérdésre válaszolnék nagyon röviden: igen, képviselő úr, a kormánynak van európai felelősségtudata, és ezt az elkötelezettségét továbbra is fenntartja és erősíti. Kétoldalú találkozók tucatjait bonyolítottuk le, a miniszterelnök úr és a kormány többi tagja is. Jómagam is éppen az említett időszakban Németországban jártam, valamennyi parlamenti frakció vezetőjével tárgyaltam, a bizottságok elnökeivel tárgyaltam. Azt hiszem, hogy a képviselő úr tudja követni annyira a tömegtájékoztatást is, hogy látja, hogy folyamatosan ápoljuk, erősítjük a kétoldalú kapcsolatainkat is az Európai Unióval.
A horvát szabad kereskedelem ötlete '92-ből származik. Szándéknyilatkozatot írt alá már akkor a két kormány. 1997-ben született egy kormányhatározat, feltehetően nem ennek a kormánynak a részéről, amely eldöntötte a szabad kereskedelmi megállapodás megkötését, és utasítást adott a tárgyalások megindítására. Ezeket a tárgyalásokat, tisztelt képviselő úr, mi folytattuk, és még mindig nem tudtuk befejezni. Komoly, nehéz kérdéseket kell még rendeznünk, jóllehet épp az utóbbi napokban már előreléptünk. Ezt a politikát folytatjuk valamennyi szomszédunkkal, ezt a politikát folytatjuk Európával, és ebben az elkötelezettségünkben semmiféle híresztelés sem belföldön, sem külföldön (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) nem fog minket megingatni, legfeljebb azt sajnáljuk, hogy ezzel nem a kormánynak ártunk elsősorban, hanem az ország érdekeinek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
