DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm Francz Rezső képviselő úrnak azt a nagyvonalú kérdését, amelyre van most módomban olyan választ adni, ami végre az ön jogi ismereteit is bővítheti.
Ön konkrétan azt idézte a szövetkezeti törvénnyel, illetőleg az átmeneti törvénnyel kapcsolatban, hogy "jelölje meg miniszter úr pontosan azt a joghelyet - mondja ön, és bekezdési pontossággal jelölje meg -, hol olvasta ki ezt a képtelenséget a törvényből".
Rögtön mondom, hogy ne várakoztassam önt hiába: az Ámt. 25. § (1) és (3) bekezdéséből olvastam ki ezt az ön szerinti képtelenséget - szerintem törvényes rendelkezést -, és hadd olvassam fel önnek is: "A kárpótlási törvény szerinti árveréssel való kijelöléssel nem érintett valamennyi földet a tagok, a kárpótlási törvény 17. §-ában meghatározott mértékű földet pedig a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni, kivéve, ha a jogosult e jogáról lemond."
A 3. § szerint: "A Kpt. szerinti árverés lebonyolítása után megmaradó szövetkezeti tulajdoni földet a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő" - ön ezt képtelenségnek minősítette: ismétlem, a vagyonnevesítés szabályainak megfelelő - "alkalmazásával a tagok tulajdonába kell adni".
Tehát a szövetkezet tulajdonában az Ámt., tehát az 1992. évi II. törvény hatálybalépését követően nem maradhatott földtulajdon. Ön összekeveri egyébként is a védett természeti értékekre vonatkozó, földtulajdonra vonatkozó szabályokat az egyéb földtulajdoni szabályokkal, tudniillik én a nyilatkozatokat kivétel nélkül a Hortobágyi Nemzeti Park és a többi nemzeti park által eladott földtulajdon vonatkozásában tettem meg. Fölhívom igen tisztelt Francz Rezső képviselő úr figyelmét arra, hogy klasszikusokat csak pontosan idézzen, mert különben nincs értelme a kérdés fölött vitatkozni.
Ebből fakadóan tehát felhívom arra a figyelmét, hogy az említett törvény 13. §-ának (4) bekezdése, 15. §-ának (5) bekezdése, 16. §-a és a 25. § (3) bekezdése szól mindarról, melynek elolvasására önnek, úgy tűnik, mind ez ideig nem jutott ideje.
Ami a második feltett kérdést illeti, nevezetesen, hogy a részaránytulajdonnal kapcsolatban mi a helyzet: szeretném tájékoztatni, hogy a részaránytulajdon lényegében a szövetkezet tagjaitól és a kívülállóktól a szövetkezet közös használatába bevont földterület. Ezekre a részarány-tulajdonú földterületekre a tulajdonjog természetesen továbbra is fennáll, de nem a szövetkezet javára, hanem a természetes személy javára, igen tisztelt képviselőtársaim, és ez után a szövetkezet az akkor hatályos jogszabályok szerint földjáradékot fizetett.
Természetesen kárpótlás nélkül nem lehet elvonni földet, nem lehet elvonni csak kisajátítással, de erre megint más szabályok irányadók. Ha ezt is megkérdezi tőlem, kérem, készséggel és ingyen megválaszolom.
Köszönöm a megtisztelő figyelmét. (Taps a Kisgazdapárt és a Fidesz soraiban.)
