SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD
SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Minden polgári társadalomban kitüntetett szerepe van az otthonteremtésnek. Polgári és kereszténydemokrata értékeket valló politikusokként a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójában támogatjuk, és tevőleges előkészítőként magunk is elkötelezettjei vagyunk a kormány otthonteremtési programjának.
A lakásszektor a nemzetgazdaság egyik meghatározó része, növekedést generáló szerepe, foglalkoztatásra gyakorolt hatása vitathatatlan. Az évente épített lakások száma az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent. Egy Phare-program támogatásával készült tanulmány szerint az Európai Unió országaiban tízezer főre évente 40-60 új lakásépítés jut, ez Magyarország esetében évente 40 ezer új lakás építésének felel meg. Ezt az adatot támasztja alá az a tény is, hogy ahhoz, hogy a Magyarországon lévő 4 millió 35 ezer lakás folyamatosan kicserélődjön, évente legalább 1 százalékát kellene megépíteni, és ismételten a 40 ezres számnál vagyunk. Szükséges, hogy ebbe az irányba módosuljon a lakásállomány megújítása, hiszen ez teszi lehetővé, hogy minőségi lakásállomány legyen Magyarországon.
Azt reméljük, hogy annak a fajta szükségnek a kielégítését, amely megjelent a lakáspolitikában, megkezdtük, és a Széchenyi-terv összefoglalja és továbbépíti több irányba is ezt az otthonteremtési koncepciót, és talán ennek segítségével megváltozik Magyarországon ez a trend.
A tavalyi évhez képest - hogy egy példát is mondjak a trend megváltozásához - 34 százalékkal több építési engedélyt adtak ki az önkormányzatok. Míg '98-ig a lakásépítési, -támogatási rendszerben inkább passzív szemlélet jelent meg, addig a Fidesz-Magyar Polgári Párt vezette kormány az aktív szemléletet vezette be a lakáspolitika területén, és a lakástámogatási rendszer úgy szélesedett ki, hogy a családokat támogató politikát a gazdaságpolitikával ötvöztük.
Az újonnan épített lakások egyébként nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy meginduljon a lakásmobilitás, hiszen azok, akik új lakást építenek ebben az országban, egy létező, használt lakást fognak piacra dobni, és ennek segítségével több és több polgár tud a használtlakás-piacra belépni vagy ezen a területen belül változtatni, ami azt jelenti, hogy megnyílik a nagyobb lakásba való költözés lehetősége, és így megnyílik a lehetőség azoknak a családoknak a belépése a lakáspiacra, amelyek először kisebb lakást tudnak vásárolni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A másik problémája volt a lakáspolitikának Magyarországon az, hogy a lakások vételárának gyakorlatilag csak a 10 százalékát lehetett hitelből fedezni, míg az Európai Unióban ez 60-70 százalék körül mozgott, és a tengerentúlon ez 80-90 százalék körül mozog. Ezen belül is a jelzáloghitelek a GDP-hez mért aránya is elenyésző volt, alig több mint 1 százalék. Az Európai Unióban ez 33 százalék, az Egyesült Királyságban 75 százalék.
A kormány első lépésként megteremtette a jelzálog-hitelezés feltételeit, és mindenki számára - bármilyen lakásberuházása is van - olcsóbb hitel áll ma rendelkezésére, 11,2 százalék, amely nem pusztán építésre, hanem felújításra, korszerűsítésre, használt lakás vásárlására egyaránt megnyílik. Így a Földhitel- és Jelzálogbank által kínált termék lehetővé tette, hogy a piacon az elmúlt esztendőkhöz képest, ahol 30-17 százalékos kamatok jelentek meg, 11,2 százalékos kamattal is forráshoz lehet jutni. Bevezette a kormány a kamattámogatási rendszert, és 8 százalékos hitelt vehet fel minden házaspár, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő, aki új lakás vásárlását vagy annak építését tervezi.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A lakásprogram következő lépése a bérlakásprogram. A bérlakásszektor részesedése nagyon alacsony, a hazai átlag 8 százalék, az EU-s átlag 40 százalék. Sem az önkormányzati, sem a magánbérlakás-szektor nincs kellő mértékben kiépítve, ezt a jelenlegi kormányzat meg szeretné oldani; és két megoldással számol, miközben elindítja ezt a programot: olyan vállalkozók, akik lakásonként 30 millió forintot meg nem haladó bérlakások építésébe kezdenek és vállalják, hogy azokat legalább 20 éven keresztül kiadják, részesülnek kamattámogatásban. Továbbá önkormányzatok pályázati úton költségvetési forráshoz juthatnak, melyből a bérlakásállományukat fejleszthetik mind építés, mind vásárlás útján. Az idén erre a célra 2 milliárdos összeget irányzott elő a kormány.
Ez tehát a szociális szempontú lakáspolitikai dimenzió megvalósítását jelenti, ami lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelmű vagy jövedelem nélküli családok bérlakáshoz jussanak; akiknek van közepes jövedelmük, olyan olcsóbb forráshoz jussanak a piacon, ami eddig nem állt rendelkezésükre, és így ezen a téren a családokat támogató politika a gazdaságpolitikával (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ötvözve lehetővé teszi, hogy munkahelyeket is teremtsünk ezáltal. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
