DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ
DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Gazdasági Versenyhivatal 1999. évről szóló beszámolója átfogóan ismerteti a Versenyhivatal elmúlt évi tevékenységét; ugyancsak komplex képet nyújt a beszámoló a verseny feltételeinek tavalyi változásáról a magyar gazdaságban. Összességében tehát elmondható: a beszámoló egy működő piacgazdaságban dolgozó versenyhatóság beszámolója. Ezt támasztja alá az, hogy a piacok döntő többségén a vállalkozások egymással versenyezve, gyakran a magyarországinál nagyobb régiókba integrálódva működnek, ami kedvező a fogyasztók számára és a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából egyaránt. Ugyanakkor a köz érdekében álló piaci versenyt folyamatosan számos veszély fenyegeti mind az annak korlátozására törekvő vállalkozások, mind a verseny előnyeit esetleg fel nem ismerő állami döntéshozók részéről, ezért valóban nagyon fontos a Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége.
Tisztelt Ház! A kormány már egy évvel ezelőtt, a Gazdasági Versenyhivatal 1997. és '98. évről szóló beszámolója kapcsán szilárdan elkötelezte magát a verseny erősítésén alapuló gazdaságpolitika mellett. Ennek a Gazdasági Versenyhivatalt is érintő fő elemei a versenyjog fejlesztése, a Versenyhivatal és más, a verseny támogatásával foglalkozó intézmények megerősítése, valamint az állami versenykorlátozások mérséklése.
A múlt héten zárta le az Országgyűlés a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozások tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, egyszerűbben a versenytörvény módosításának a részletes vitáját. A kormány által kezdeményezett módosítás fő célja a versenyjogi szabályok finomítása és a Gazdasági Versenyhivatal megerősítése. Szükségtelen tehát részletesen bemutatnom, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett 2000 folyamán ezen a két területen, mégis néhány kérdésre szeretném külön is ráirányítani a tisztelt Ház figyelmét.
Minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle - ez igaz a Versenyhivatalra is, így meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a hivatal valóban képes legyen a jogsértések feltárására. A beterjesztett módosítás elfogadásakor szélesebb körű vizsgálati jogosítványok állnak majd rendelkezésre a jogsértések felderítésére. E vizsgálati jogosítványok alkalmazására az esetek jelentős részében nincs szükség, de éppen a legnagyobb károkat okozó és legnehezebben felderíthető kartellek esetében nélkülözhetetlenek.
A Gazdasági Versenyhivatal beszámolójából kiderül, hogy növekszik a versenytársak közötti versenykorlátozó megállapodásokkal kapcsolatos jogesetek száma. '99-ben 12 ilyen eljárás indult hivatalból. Ez a tendencia üdvözlendő, mégis - éppen az elégtelen vizsgálati jogosítványok miatt - a hivatal csak kivételes esetekben tudta elmarasztalni e rejtetten működő kartelleket. A vizsgálati jogosítványok bővülése tehát fontos lépést jelent abba az irányba, hogy a fogyasztókat és a nemzetgazdaság egészét legjobban károsító jogsértések ne maradjanak büntetlenül a jövőben.
A módosítás ugyancsak komoly lépést tesz a jogbiztonság növelése érdekében. A tervezet közleménykiadási jogot ad a Gazdasági Versenyhivatal és a Versenytanács elnökének a Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapelveiről. A közlemények a versenyjog szabályainak kényszerű általános megfogalmazására tekintettel az eddiginél kiszámíthatóbbá teszik a Gazdasági Versenyhivatal működését, így a vállalkozások érdekeit szolgálják majd.
Tisztelt Országgyűlés! Önök előtt egy évvel ezelőtt hangsúlyosan szóltunk az átfogó szabályozási reform szükségességéről az állami versenykorlátozások mérséklésével kapcsolatban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - ismertebb rövidítéssel: az OECD - átvilágította a magyar szabályozási környezetet; megállapította, hogy Magyarország sikeresen befejezte a gazdasági átmenetet, és lényegében azokkal a problémákkal szembesül, amelyekkel a fejlett nyugati piacgazdaságok is.
Hasonló következtetésre jutott az Európai Bizottság országjelentése is. Az országjelentés szerint a magyar versenyjog harmonizál az uniós szabályozással, és a végrehajtásban sem talált olyan akadályokat, amelyek hátráltatnák a jogszabályok betartását. A gazdasági átmenet sikeres voltára joggal lehet tehát büszke az ország. Sajátosan közép-európai probléma ugyanakkor az állami támogatások megítélése. A közeljövőben ez jelenti a terület egyik meghatározó kormányzati feladatát.
A másik cselekvési irányként nevesíthetnénk talán a hagyományosan monopolágazatok megnyitását. A kormány álláspontja változatlanul az, hogy a verseny bevezetése nemzeti érdek azokban a szektorokban, ahol erre lehetőség van, ez kell álljon a szabályozási reform középpontjában. Az elmúlt évben folytatódtak azok a nagy átalakítási programok, amelyek a távközlésnek és a villamosenergia-szektornak a verseny előtti megnyitására irányulnak. Megkezdődött a földgázszektorban történő piacnyitás előkészítése is. A Gazdasági Versenyhivatal figyelemmel kísérte e programokat, sőt több esetben részt vett azokban; amint a beszámolóból is kitűnik, a hivatal sok esetben elégedetlen a részeredményekkel, mert nem tekinti elég versenybarátnak a születőben levő szabályozásokat.
A piacnyitási folyamat összetett társadalmi probléma, amelyet komoly mérlegelés előz meg; az sem meglepő, hogy egyes tárcák és a Gazdasági Versenyhivatal esetenként eltérő szakmai álláspontot képviselnek néhány kérdésben.
(15.40)
A verseny ugyanis nem öncél; nem a versenyzés élményéért, esztétikai élményéért késztetjük a gazdaság szereplőit a piaci megmérettetésre, hanem azért, mert reményeink szerint mindez hozzájárul, hozzájárulhat a közjó növeléséhez. Ismert a közgazdasági elméletekből, hogy a verseny csak néhány feltétel teljesülésekor járul hozzá a gazdasági fejlődéshez, ellenkező esetben a haszon csupán néhány társaságnál csapódik le. Még vannak olyan területek, ahol a feltételek nem segítik elő a piaci versenyt. A követett gazdaságpolitikánk egyik célja éppen e feltételek megteremtése; addig azonban a hatósági árak alkalmazása lehet hatékonyabb eszköz a közjó növelése érdekében. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány feladná az alapcélt, a verseny bevezetését az érintett ágazatokban és általában is a tisztességes verseny megőrzését, amelytől a fogyasztók jólétének javulását, a nemzetgazdaság versenyképességének fokozódását és végső soron a gazdasági növekedés dinamizálódását várja. A Gazdasági Versenyhivatal beszámolója ajánlásokat is megfogalmaz, amelyekkel a kormány egyetért.
Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján a kormány támogatja a beszámolóról szóló országgyűlési határozat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
