DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tisztelt versenyhivatali Elnök Úr! A kezünkben lévő jelentés - amelynek már lezajlott a bizottsági vitája - értékes anyag, értékes tanulmány, de amellett, hogy értékes és elemző, még érdekes olvasmány is, amelyet szívesen látnék a közvélemény előtt is és többek kezében is a parlamenti képviselőkön kívül, hogy olvassák el, és tanulmányozzák azt, ami abban van. Az is kétségtelenül nagyon jó, hogy a versenytörvény jelenleg folyó módosítását - illetve részben már bizonyos dolgokat jóvá is hagyott a parlament ezzel kapcsolatban - és a Gazdasági Versenyhivatal jelentését össze lehet kapcsolni, jól kiegészítik egymást, és együttesen lehet őket tárgyalni.
Az is igaz, ha a Gazdasági Versenyhivatal jól működik - amit úgy neveztem a múltkori vitában, hogy a piac állami számvevőszéke -, akkor gyakorlatilag a fogyasztók védelmét szolgálja, és szolgálja egyben a tisztességes vállalkozók, cégek, vállalatok védelmét is. Természetesen, ha a Gazdasági Versenyhivatal nem működik jól, akkor rengeteg diszfunkció jelenik meg, és számtalan konfliktusnak lesz a forrása.
A Magyar Igazság és Élet Pártja frakciója támogatja és elfogadásra javasolja a jelentést, azonban több kritikai észrevételünk lesz, amit már szeretnék is elmondani. Az egyik, amit Zakó képviselőtársam is és már mások is említettek: valójában a jelentésből az világlik ki, hogy még nem igazán erőteljes a Gazdasági Versenyhivatal fellépése, hiszen maga a bírságok nagysága néha szinte nevetségesen alacsony, amit valójában egy multinacionális cég a mellényzsebből kifizet, tehát nem is ösztönzi ez az alacsony bírság arra a tisztességtelen magatartású cégeket, hogy ezt a tisztességtelen piaci magatartást megváltoztassák, mert könnyebben kifizetik a bírságot, mint hogy a kedvezőbb profitnagyság érdekében változtassanak a magatartásukon.
A másik, amit kifogásolnánk vagy legalábbis kritikailag véleményezünk: igen kevésnek tartjuk az esetek számát. A Központi Statisztikai Hivatal információja szerint mintegy 1 millió 700 ezer cég működik Magyarországon, és itt mindössze 175 olyan ügy volt - 560 bejelentett -, amely eljárást vont maga után, bírsággal vagy egyéb eljárással végződött a kivizsgálás. Nyilvánvaló, hogy ennél sokkal több olyan szabálytalanság jelenik meg - erőfölénnyel való visszaélés vagy a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása -, amely nyilván nem 175 esetet tartalmaz, hanem ennél lényegesen többet, hiszen más információforrásokból lehet ezekről tudni, csak talán a hivatal apparátusa, személyi létszáma nem akkora nagyságú, hogy valamennyi vizsgálatot képes legyen elvégezni - remélhetőleg, ezen a jövőben változtatni is lehet. Az ügyek számát tartjuk viszonylag alacsonynak, de ha az új törvénymódosítás is életbe lép, akkor remélhetőleg több lehetősége lesz - a forrását is, költségvetését tekintve is - majd a Gazdasági Versenyhivatalnak, hiszen jogosítványköre is bővült, hogy még több kivizsgálást tudjon elvégezni.
A jelentés alapján négy kérdést szeretnék kiemelni, és nagyon röviden ezekkel foglalkozni. Az első a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása. Igen érdekes fogyasztói magatartás, illetve cégmagatartás jelenik meg a tisztességtelen befolyást illetően, mégpedig olyan területen, amely korábban nem volt annyira jellemző - ezt egyébként nagyon helyesen ki is emeli a jelentés is. Az egyik: az oktatás és a képzés területén, ami szinte új üzletággá alakult át, és valóban számtalan sok olyan tisztességtelen piaci magatartás jelenik meg, amely a fogyasztókat rossz irányba igazítja el, és rossz döntést hoz. Nemegyszer meghirdetnek olyan tanfolyamokat, amely tanfolyamokra, ha befizetik az összeget - akkreditációs látszatot terjeszt, vagy legalább a hirdetés alapján, holott nincs még hivatalosan akkreditálva -, olyan diplomát vagy olyan végzettségű oklevelet ad majd annak, aki elvégzi ezt a bizonyos tanfolyamot - amit hirdetnek egyes oktatói cégek -, amely az akkreditált diploma vagy akkreditált oklevél látszatát kelti, holott nem az. Ilyen esetben természetesen ez nagyon súlyos visszaélés a fogyasztói döntéseknél vagy a fogyasztói magatartással szemben, tehát itt sokkal súlyosabb szankcióval kellene élni, mint ahogy a jelentésben is nemegyszer eljárt a Gazdasági Versenyhivatal.
Úgyszintén hasonló a helyzet az egészségügyi szolgáltatások esetében, amelyeknek egy része - például a gyógyászati segédeszközök adásvétele - esetében speciális üzletág fejlődött ki, mégpedig egy igen keresett üzletág, és bizony nemegyszer a fogyasztói döntéseket rossz leírásokkal, információkkal tisztességtelenül befolyásolják, tehát ez is erőteljesebb szankcionálást vonna maga után.
(16.50)
Amit még külön ki szeretnék emelni, az a pénzügyi intézmények rossz információja, amelyet a jelentés maga leír, de sajnos nem elég tágkörűen, vagyis elég kevés példát hozott fel. Ez azt jelenti, hogy pénzügyi intézmények, bankok, biztosítók nemegyszer rossz információval látják el a fogyasztót, és ez a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásolja. Már vitattuk ezt, ilyen például, ha valaki személyi hitelt kíván felvenni, akkor most nagyon kedvező kamatfeltételek mellett hirdetik meg, 14,9 százaléktól 20 százalékig, ami viszonylag kedvező kamat; de nem írják oda a hitelezés teljes költségét, és ha azzal együtt nézem, akkor nem 15-18 vagy 20 százalékos az a fizetendő teher, hanem ennél lényegesen magasabb, 30-35 százalék is nemegyszer. Tehát itt egy rossz információ miatt rossz a fogyasztó döntése, és ezzel lényegében becsapják a fogyasztót. Vagyis ilyen esetben kötelezni kell valamennyi pénzintézetet, hogy tisztességes információval lássák el a fogyasztót.
Hasonló a helyzet a biztosítók esetében is, hiszen nemegyszer a biztosítótársaságok is rossz információval látják el például egy életbiztosítás megkötése esetében a fogyasztót, és a fogyasztó nemegyszer jóhiszeműen, de rossz biztosítást köt, és később innen már kilépni vagy ezt módosítani rendkívül nehéz. Tehát ez is a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása.
A második nagy terület, amit kiemelnék, az erőfölénnyel való visszaélés. Ez mindenekelőtt kétségtelenül a tőkeerős cégeket érinti, és a tőkeerős cégek zöme külföldi multinacionális cég, amelyeknek monopolhelyzetük van, ha monopolhelyzetük van, akkor monopolárat kérnek, és ez monopolverseny, ez nem szabad verseny - ez egy hibás közgazdasági feltételezés, amikor nagyon pongyolán a szabad versenyről beszélünk. Szó sincs erről, itt monopol- vagy időnként oligopolversenyről van szó, ahol igen kemény pozíciójuk van a monopol- vagy oligopolhelyzetben lévő cégeknek, még ráadásul adómentességet vagy adókedvezményeket is kap zömük egy bizonyos ideig, tehát monopoláron monopolista profithoz jut, amely után ha nem adózik, kiviszi az országból, tehát erőforrás-vesztesége van az országnak ebből. Ez egy rendkívül tisztességtelen, erőfölénnyel való visszaélés, amelyet sokkal súlyosabb szankciókkal lehetne büntetni, mint ahogy itt a jelentésben is előfordul.
A harmadik terület az összefonódások területe. Az összefonódások alatt a burkolt fúziók megjelenését értem, és ez a folyamat azt eredményezi, hogy az összefonódásokból, ami például az élelmiszeripar területén vagy pedig a gyógyszer-kereskedelemben is látható, amit az elnök úr is említett, olyan erőfölényre tesznek szert ezek a cégek, amit egyébként nemzetközi fúziótilalom vagy kartelltilalom is úgy szabályoz, hogy bünteti az ilyen fajta összefonódásokat, amely magába foglalja az erőfölény tisztességtelen mivoltát, és magába foglalja a rossz fogyasztói döntéseket, vagyis a fogyasztó tisztességtelen befolyásolását is. Tehát az összefonódás rendkívül súlyos eset, amit nagyon szigorúan kellene büntetni és meg kellene akadályozni.
Végül a szabályozás kérdéséről szeretnék szólni. A jelentés is kiemeli, hogy a szabályozás és a szabályozási reformok továbbvitele - helyesen - elsősorban kormányzati felelősség. Egyet is értünk ezzel, hogy ez kormányzati felelősség, de ebbe a folyamatba sokkal erőteljesebben be kell vonni a Gazdasági Versenyhivatalt, mégpedig olyan formában, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatókörét ki kell terjeszteni. Azon kívül, hogy most magatartás-szabályozóként léphet fel, sokkal erőteljesebb szerepet kellene neki adni, tehát nemcsak egyszerűen magatartás-szabályozó legyen, hanem - ezt már a versenytörvény módosításánál is elmondtam - erőteljesebb szerkezet-beleszólási joga is legyen; tehát amely cégnél visszaélés történik, tisztességtelen piaci magatartást folytat, akár addig, hogy a cég megszüntetését vagy az érintett termék forgalmazásának beszüntetését is javasolhatná a Gazdasági Versenyhivatal.
Sajnos a törvénymódosítás ilyenre nem tér ki, tehát itt sokkal erőteljesebben kellene a Versenyhivatal szerepét is megerősíteni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amelyhez - utolsó mondatként - hozzájárulna az is, hogy a költségvetését növelve megfelelő szakemberek felvételét kellene biztosítani, vagy bővíteni az egyébként kitűnő szakemberek körét a Gazdasági Versenyhivatalban.
Köszönöm szépen. (Erkel Tibor tapsol.)
